Hogyan válassz napenergia tárolót: térfogat, hőcserélők és rendszer típus
Hogyan válasszunk napelemes tárolót: térfogat, hőcserélők és rendszer típus
A napelemes tároló minden termikus napelemes rendszer szíve. Ez az a rész, amit a vásárlók leggyakrabban alábecsülnek – kiválasztanak egy kiváló kollektort, napelemes állományt, tágulási tartályt – majd pedig egy tárolót vásárolnak „az ár szerint” vagy „ami elfér a kazánházban”. Az eredmény? A rendszer működik, de nem hasznosítja a panelok potenciáljának akár 60%-át sem. Vagy éppen fordítva – a tároló túlméretezett, a víz nyáron túlmelegszik, és a levegőtleadó szeleptest minden másnap párával kienged.
Ez a cikk segíteni fog Önnek a tároló kiválasztásában – azzal a megértéssel, hogy miért fontos a térfogat, hogyan működnek a hőcserélők, miben különböznek egymástól a rendszertípusok, és mitől függenek a konkrét paraméterek. Fókuszunk a valós számokra és a gyakorlati esetekre irányul, nem a marketingkifejezésekre.
Miért kritikus a tároló kiválasztása az egész rendszer szempontjából
A termikus napelemes rendszer úgy működik, hogy a kollektorok elkapják a napenergiát, és átviszik azt egy napelemes közeg (víz-glikol keverék) segítségével a tárolóba, ahol az energia akkumulálódik. A tároló tehát két alapvető funkciót lát el: megőrzi a begyűjtött hőt és átadja azt a melegvíznek (TÚV), illetve a fűtési körnek is.
Ha a tároló túl kicsi, a kollektorok gyorsan „telítődnek” – a tároló maximális hőmérsékletet ér el még dél előtt, és a napelemes szivattyú leáll. A maradék napenergia használatlan marad. Nyári hónapokban ez azt jelenti, hogy a rendszer valós teljesítményének 30–50%-át veszítjük el.
Ha a tároló túl nagy, a benne lévő víz sohasem éri el a kényelmes TÚV használati hőmérsékletet – még nyári hónapokban sem. A kazán majdnem minden nap fel kell, hogy melegítse a tárolót, ami a teljes telepítés gazdaságosságát megcáfolja.
A tároló kiválasztása tehát nem triviális döntés. Függ a kollektorok felületétől, a háztartás lakóinak számától, a hőfelhasználás módjától, a kazán típusától, és attól, hogy a rendszer csak TÚV-re szolgál-e, vagy a fűtés támogatására is.
Tároló térfogata: hogyan számítsuk ki és mit kerüljünk el
A legegyszerűbb ajánlás, amit minden katalógusban megtalálhatunk, ez: 50–75 liter főnként egy TÚV-re szolgáló rendszer esetén. A gyakorlatban azonban ez több tényezőtől függ, amiket az alapvető szabály nem vesz figyelembe.
Térfogat kiszámítása a kollektor felülete alapján
A pontosabb megközelítés az, ha a tároló térfogatát a telepített kollektor felületéből számoljuk. A javaslat: 50–70 liter tároló 1 m² nyitott felületű kollektorra. Egy 2,3 m² nyitott felületű lapos kollektor esetén tehát 115–160 liter kapacitású tárolóra van szükség. Két ilyen kollektor (4,6 m²) esetén 230–320 literre.
Üvegkollektoroknál a viszony kicsit eltér – a csúcs teljesítményük m²-enként magasabb, így a tárolónak képesnek kell lennie arra, hogy nagyobb hőteljesítményt fogadjon el rövidebb idő alatt. Itt 60–80 liter/m² a javasolt.
Miért fontos ez a kapcsolat? Mert a kollektorok és a tároló hőegyensúly szempontjából kommunikáló edények. Ha a tároló túl kicsi a kollektorokhoz képest, a tároló hőmérséklete nagyon gyorsan emelkedik, a napelemes szabályozás kikapcsolja a szivattyút, és a kollektorok túlmelegednek. Glikolos rendszerek esetén (és így a lehűtési lehetőség hiányában) ez stagnációhoz vezet – a glikol túlmelegszik, romlik, és a rendszer üledékes lesz.
A lakók számának és TÚV fogyasztásának hatása
A fogyasztás szempontjából: egy átlagos magyar háztartás 40–60 liter meleg vizet fogyaszt főnként naponta (45–50 °C hőmérsékleten). Egy négytagú család tehát legalább 200 liter hasznos TÚV-t igényel – ami nem közvetlenül melegített tárolóknál (hőcserélőkkel) 200–300 liter névleges térfogatú tartályokat jelent, mivel a hőcserélő egy részét elfoglalja, és nem minden liter hozzáférhető a megadott hőmérsékleten.
Gyakorlati döntéshez:
- 1–2 személy, 2–3 kollektor: 150–200 literes tároló
- 3–4 személy, 3–4 kollektor: 250–300 literes tároló
- 4–6 személy, 4–6 kollektor: 300–400 literes tároló
- Családi ház napenergia támogatásával: 500–1 000 literes és annál nagyobb tároló
Egy négytagú család esetén, ha a TÚV fogyasztás normális, és 4 kollektorunk van (kb. 9–10 m²), javasolt a mi 300 literes tárolónk – ez egy megbízható kombináció, amely a rendszert hatékonyan működteti, még a köztes időszakokban is (tavasz, ősz), amikor a napenergia termelése alacsonyabb, és a tároló az éjszaka alatt is megőrzi az akkumulált hőt.
Ha nagyobb családja vagy nagyobb kollektorfelülete van, nézze meg a 400 literes tárolónkat, ami alkalmas a napenergia és hőszivattyú vagy szilárd tüzelésű kazán kombinálására is.
Félemei a hőcserélőknek: egy vagy kettő?
A hőcserélő a napkollektoros tárolóban csöves vagy spirálos hőcserélő, amely közvetlenül a tartályban van elhelyezve. A napenergia közeg (glykol) átfut a hőcserélőn, és hőt ad át a víznek a keverés nélkül – ez egy közvetett fűtés.
Tároló egy hőcserélővel
Az egy hőcserélővel rendelkező tároló egyetlen körrel rendelkezik – a napenergia körrel. Alkalmazható egyszerűbb rendszerekhez, ahol csak egy hőforrás van: napkollektorok. Ha biztonságként elektromos bojlert szeretnél, vagy a kazán a tárolót csak közvetlenül a fűtési körhez kapcsolva melegíti (úgynevezett közvetlen fűtés bemenet/kimenet keresztül), akkor egy hőcserélő elegendő.
Az előnye egyszerűbb kapcsolási váz, alacsonyabb ár és könnyebb felszerelés. A hátránya a kisebb rugalmasság – ha hozzáadod a második hőforrást (kazán, hőszivattyú), akkor más módon kell megoldani a hidraulikai kapcsolatot, például külső hőcserélőn vagy keverőegységen keresztül.
Tároló két hőcserélővel
A két hőcserélővel rendelkező tároló alsó hőcserélőt a napenergia körhöz és felső hőcserélőt a kazánhoz vagy más melegítő forráshoz tartalmaz. Ez a megoldás fizikailag optimális: a napenergia kör a víz alját melegíti (ahol a leghidegebb – ideális hőmérséklet a kollektorok számára), míg a kazán csak a felső zónát melegíti, ha a napenergia nem elegendő.
Gyakorlatilag ez a megoldás a családi házak 90%-ában szabványos. Napkollektoros tároló két hőcserélővel és szigeteléssel azonnal használható mindkét körhez – nem szükséges külső hőcserélő vagy bonyolult hidraulika.
Két hőcserélővel rendelkező tárolók esetében a hőmérsékleti rétegződés szabályai érvényesek: a tárolóban jól elkülönített hőmérsékleti rétegek alakulnak ki. A hideg víz a tároló alján belép, áthalad az alsó napenergia hőcserélőn, és fokozatosan felfelé halad. Ha a felső rész hőmérséklete nem elegendő (például a napnálküli időszakokban), akkor a kazán hőcserélő gyorsan és hatékonyan melegíti. Az eredmény az, hogy a kazán minimális energiát fogyaszt, mivel csak az történik, ami ténylegesen fogyasztásra került.
Részletesebb összehasonlítást a Tároló egy vagy két hőcserélővel: melyik a megfelelő című cikkben talál meg a Vásárlói Központunkban.
A hőcserélő felülete: gyakran figyelmen kívül hagyott paraméter
A hőcserélők számán túl a legfontosabb a felületük (m²-ben). A hőcserélőnek elegendően nagynak kell lennie, hogy hatékonyan továbbítsa a hőt a kollektorokból a vízbe – minél nagyobb a felület, annál kisebb a hőmérsékleti különbség szükséges a megfelelő teljesítmény átviteléhez.
Általánosan: a napenergia hőcserélőnek legalább 0,1 m² felületet kell biztosítania minden m² kollektor felületre. Egy 6 m² kollektoros rendszerhez legalább 0,6 m² felületű hőcserélőre van szükség. A minőségi 300 literes tárolók alsó napenergia hőcserélőjének általában 1,2–2,0 m² a felülete, ami elegendő a tipikus családi rendszerekhez 3–6 kollektorral.
Ha a hőcserélő nem elegendő (alulméretezett felület), akkor a napenergia szivattyúnak nagyobb áramlással vagy emelt hőmérséklettel kell működnie, ami terheli a rendszert és csökkenti a kollektoros közeg élettartamát. Ezzel kapcsolatban olvassa el a Gyakori hibák napkollektoros tárolókban: túlmelegedés, rozsda és nyomásveszteség című cikket is.
Napenergia rendszerek típusai és hatásuk a tároló kiválasztására
A napenergia tároló nem önállóan működik – mindig egy szélesebb rendszer része. A rendszer típusa meghatározza, milyen tárolóra van szüksége.
Csak melegvíz előállítására szolgáló rendszer (TÚV)
A legjegyszerűbb és legelterjedtebb típus. A napkollektorok 50–70%-os részarányt biztosítanak az éves TÚV fogyasztásra, a maradékot a kazán vagy az elektromos fűtőtest melegíti. A tárolónak megfelelő térfogatú kell lennie a napi TÚV fogyasztáshoz – sem több, sem kevesebb.
Egy 4 fős család esetében (kb. 160–200 l TÚV/nap fogyasztással) az ideális tároló 200–300 literes. Ha nem biztos a térfogatban, olvassa el a Milyen térfogatú napenergia tárolóra van szükség a házához című cikket, ahol részletes táblázatokat talál különböző típusú háztartásokra.
Napenergia segített fűtési rendszer
Az ambiciózusabb és beruházási szempontból költségesebb megoldás. A kollektorok (általában 8–20 m²) nemcsak TÚV-t, hanem a fűtési körhöz is hőt szolgáltatnak – padlófűtéshez vagy alacsony hőmérsékletű radiátorokhoz. Ilyen rendszerekben a tároló lényegesen nagyobb: 500–1500 liter, néha kombinált tároló (buffer + TÚV zóna) is.
Ilyen rendszerekben a tároló napi akkumulátor szerepét tölti be – nappal töltődik, és több órára is biztosítja a ház hőjét este. Fontos a minőségi szigetelés (legalább 100 mm PUR hab), mivel a tárolónak a hőt minél tovább meg kell tartania.
Bivalens rendszer (napenergia + hőszivattyú vagy szilárd tüzelésű kazán)
Ez a megoldás egyre népszerűbb, ahol a napenergia tároló a kollektorokból származó hőt egy másik megújuló forrás (például hőszivattyú vagy szilárd tüzelésű kazán) segítségével kombinálja. Ilyen rendszerekben a tároló követelményei a legmagasabbak – szüksége van két hőcserélőre és elegendő akkumulációs kapacitásra, hogy a két forrás hatékonyan működhessen anélkül, hogy egymást zavarnák.
Ilyen rendszerekhez ajánlott megfelelő hidraulikai tartozékokat is használni – például ipari nemesacél osztó-gyűjtő összeállítást görgőcsapokkal 6/4"×1", ami tiszta hidraulikai elválasztást biztosít a kazánházban több hőforrással rendelkező rendszerekben.
Rendszer osztógyűjtővel ellátott tárolóval (úgynevezett tank-in-tank)
Ez a különleges kategória abban különbözik, hogy a napsugárzás tárolójában beépített inox palack van a fogyasztóvíz tárolására. Az előnye a tökéletes hőátadásnak (a víz a napsugárzás közegéhez minden irányból ér hozzá) és a fogyasztóvíz higiénikus állapotának megőrzésének. A működési elv és alkalmazás részletesebb leírása a Napsugárzás tároló inox palackkal: működése és mikor érdemes című cikkben olvasható.
Anyag és szerkezet a tárolóban
A napsugárzás tárolók elsősorban acélból készülnek, amelyeket védő üvegként szolgáló szilikátburkolat (szilikátos tárolók) vagy rozsdaálló acélból (nem rozsdaedző acél tárolók) készülnek. Minden változatnak megvannak a saját előnyei és korlátai.
Szilikátos tárolók
A szilikátos tároló acélból készült tartály, amely belülről szilikátburkolatot kapott, amely védi az acélt a rozsdaelődés ellen és megakadályozza a fém és a fogyasztóvíz közötti kapcsolatot. Ez a megoldás jelenleg a legelterjedtebb a háztárolók esetében. A szilikát kémiai inert, nem befolyásolja a víz ízét vagy minőségét, és elérhető árú.
A szilikátos tárolók hátránya az, hogy a szilikátburkolat mechanikai sérülékeny (a beszerelés során) és szükség van a rendszeres horogkő védelmi anód cseréjére (általában 2–4 évente). Anélkül, hogy lenne anód, a rozsda elkezdené megsemmisíteni az acélt azokban a helyeken, ahol a szilikát nem tökéletes. A karbantartással kapcsolatban részletesebben lásd a Napsugárzás tároló karbantartása: tisztítás, anód és hőcserélő ellenőrzése című cikket.
Nem rozsdaedző acél tárolók
A nem rozsdaedző acélból készült tárolók (nem rozsdaedző acél) erősebbek, nem igényelnek anódot és hosszabb élettartamúak. Jól használhatók a fokozottan agresszív vízben lévő területeken (magas klórtartalom, lágy víz alacsony pH-értékkel). Az ár magasabb, de hosszú távon a működtetési költségek lehetnek alacsonyabbak.
A megbízhatóságra nagyobb igényt támasztó telepítések esetében (panziók, nagyobb családi házak) javasolt éppen a nem rozsdaedző acél megoldást figyelembe venni.
A tároló hőszigetelése: láthatatlan, de fontos
A tároló hővesztesége egy olyan mennyiség, amit a vásárlás során a legtöbb vásárló figyelmen kívül hagy – miközben éves szinten ez százakat jelent a felesleges hőveszteségekben. Egy jó tárolónak legalább 80–100 mm vastag, ideális esetben 100–120 mm vastag merev PUR hab hőszigeteléssel kell rendelkeznie, ha a tároló 300 liter feletti.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Egy 50 mm hőszigeteléssel rendelkező tároló 2–4 kWh hőveszteséget okozhat naponta 40 °C hőmérsékletkülönbség mellett. 100 mm hőszigeteléssel ez a veszteség feleakkora. Egy év alatt ez 350–700 kWh különbséget jelent – 0,20 €/kWh áron ez 70–140 € éves költség. Egy 15 éves tároló élettartama alatt ez 1 050–2 100 € különbséget jelent egy jó és egy gyenge tároló között – még nem is számoltunk a környezeti lábbelivel.
Az általunk kínált napsugárzás tároló két hőcserélővel és hőszigeteléssel minőségi PUR hőszigeteléssel rendelkezik, ami közvetlenül a csomagban van, így kizárja a későbbi kiegészítő beszerelés szükségességét a helyszínen.
Méretek, csatlakozások és szerelési követelmények
A tárolónak fizikailag át kell jönnie az ajtón, a lépcsőn és be kell férnie a kazánházba. Ez triviálisnak tűnik, de a gyakorlatban tudom, hogy ez a fázis meglepően gyakran hibás. Egy 300 literes tároló tipikus méretei: átmérő 650–720 mm, magasság 1 650–1 800 mm (lábak és nyakak nélkül). Egy 400 literes tároló: átmérő 750–800 mm, magasság 1 800–2 000 mm.
A szabványos ajtók általában 800–900 mm szélesek. A tároló általában oldalra (vízszintesen) jön be az ajtón, ezért a magasság és súly kulcsfontosságú (egy üres 300 literes tároló 80–120 kg). A részletes méretek és csatlakozási sémák ellenőrzéséhez ajánlom elolvasni a Méretek és csatlakozások napsugárzás tárolókban: mit ellenőrizni vásárlás előtt című cikket.
A tároló csatlakozásainak kompatibilnek kell lenniük a rendszered csöveinek méreteivel. A legtöbb tároló G 1" vagy G 6/4" menetes nyakat használ a hőcserélőkhez, G 3/4" menetes csatlakozásokat a FV bemenethez/kimenethez. A bonyolultabb rendszerekben a körök hidraulikai elválasztásához osztó-gyűjtő szükséges – ilyen célra például az ipari nem rozsdaedző acél osztó-gyűjtő összeállítás gömbcsapokkal tiszta csatlakozást biztosít több körhöz.
A tartályt egyenletes, támogató alapon kell elhelyezni (a 300 L-es tartály tele 400 kg körül van), szellőző kazánházban, és az anód cseréjéhez hozzáférhető helyen. A részletesebb beszerelési lépéseket a Solár tartály beszerelése: lépések, elhelyezés és beszerelési követelmények című cikkben találja.
A tartály csatlakoztatása a kazánhöz és egyéb körhöz
A tartály és a kazán közötti megfelelő hidraulikai csatlakoztatás kulcsfontosságú a teljes rendszer hatékonysága szempontjából. A leggyakoribb hibák a gyakorlatból:
- Túl rövid cső a kazán és a tartály között – hőhidakat, veszteségeket okoz, és néha a kazán hőciklusát is
- Helytelen hőérzékelő elhelyezése – a szabályozás nem működik megfelelően, a kazán bekapcsol, még akkor is, ha a tartály elegendő meleg
- Nincs visszacsapó szelep a napelemes körben – az éjszakai termoszifónia lehűti a tartályt
- Túl nagy a csövek térfogata a tartály és a fogyasztási helyek között – hosszú várakozás a meleg vízre, felesleges veszteségek
A megfelelő hidraulikai bekötés témáját külön cikkben tárgyaljuk: Solár tartály csatlakoztatása a kazánhöz és a kör osztóhoz, ahol különböző forrás kombinációkhoz tartozó áramkörábrákat is megtalál.
Gyakorlati esetek a gyakorlatból: három tipikus megrendelés
Eszköz 1: Lakóház, 3 fő, csak TUV
Ügyfél: új építésű ház, 3 fő, alacsonyenergia-ház, gáz. Beszerelés: 2 lapos kollektor (kb. 4,6 m² összes felület), gázkondenzációs kazán nem közvetlenül csatlakoztatott tartállyal. Javasolt tartály: 250 literes tartály két hőcserélővel – napelemes (alsó) és kazán (felső). Eredmény: éves átlagban a TUV 60–65%-át napelemes energia fedezi, a kazán csak a hidegebb hónapokban és hosszú napszűrő időszakokban lép működésbe.
Eszköz 2: Régebbi családi ház, 5 fő, TUV + részleges fűtés
Ügyfél: felújítás, 5 fős család, tűzkeret + napelem, padlófűtés a ház egy részén. Beszerelés: 6 vákuumkollektor (kb. 12 m²), 400 literes tartály két hőcserélővel (napenergia + kazán a tűzkeret hőcserélőjéhez). Eredmény: a rendszer fedezi a TUV 70%-át és a fűtés 15–20%-át a átmeneti időszakban, a tűzkeret hatékonyan működik télen, mint elsődleges hőforrás.
Eszköz 3: Panzió, 12 szoba, csak TUV
Ügyfél: hegyi panzió, szezonális működés (május–szeptember), TUV fogyasztás 800–1 200 l/nap. Beszerelés: 10 lapos kollektor (23 m²), 1 000 literes tartály (két 500 literes tartály kombinációja sorosan összekapcsolva). Eredmény: a szezonban a TUV 85–95%-át napelemes energia fedezi, csak hosszú ideig tartó napszűrő esetén szükség van elektromos fűtőtestekre.
Gyakori kérdések (FAQ)
Használhatok normál TUV tartályt (bojler) helyette a napelemes tartállyal?
Nem javasolt, és általában nem is lehetséges módosítás nélkül. A normál tartály (bojler) nem rendelkezik napelemes hőcserélővel – nincs cső vagy spirál hőcserélő a napelemes körhöz. Ezen túl nem is tervezett a hőmérsékletekre, amelyeket a napelemes kör elérhet (90–120 °C stagnáláskor). A napelemes tartály kifejezetten a magasabb hőmérsékletekre van kialakítva, magasabb túlnyomásra ellenálló, és tartalmazza az összes kör szükséges nyílásait.
Mi történik, ha a tartály nyáron felmelegszik 95 °C-ra?
A napelemes közeg (glykol alapú) tartály 95 °C feletti hőmérsékleten elkezdi a közeg kifolyását a biztonsági szelepen keresztül. A glykol ismételt túlmelegedésekor degradálódik, elveszíti az antikorrozív funkcióját, és eldugulhat a hőcserélőt. Ennek következménye a szerviz költségek növekedése és a rendszer élettartamának csökkenése. A megfelelően méretezett tartály (elegendő térfogat) a kollektorok felületéhez viszonyítva kiküszöböli ezt a kockázatot. További információ a Gyakori hibák napelemes tartályokban: túlmelegedés, rozsda és nyomásvesztés című cikkben.
Mi a különbség a 300 és a 400 literes tartály között azonos kollektor számmal?
A nagyobb tartály több hőt képes tárolni – több napelemes energiát tud „tölteni” és hosszabb ideig megőrizni. Nyári időszakban ez azt jelenti, hogy a 400 literes tartály egy nap alatt teljesen feltöltődik, és a megmaradt napelemes energia elvész (a rendszer lekapcsol). Átmeneti időszakban (tavasz, ősz) a nagyobb tartály előnyösebb – képes 2–3 napon át hőt tárolni és a háztartást TUV-nel ellátni rossz időjárás esetén is. Kisebb háztartásoknál 3 kollektorral a 400 literes tartály túlméretezett lehet, és csökkentheti a rendszer hatékonyságát.
Rendszeresen szervizelni kell a tartályt?
Igen. Legalább 2–4 évente szükséges a megelőző karbantartás és esetlegesen a védelmi magnézium anód cseréje (a smaltos tartályoknál). 5–10 évente javasolt a hőcserélők ellenőrzése és tisztítása, a biztonsági szelep és a nyomás ellenőrzése a napelemes körben. A részletes lépéseket a Napelemes tartály karbantartása: tisztítás, anód és hőcserélő ellenőrzése című cikk ismerteti.
Csatolhatok két kazánt egyszerre a tartályhoz?
Egy két hőcserélővel rendelkező tartály egyik hőcserélőjét a 1. kazánhoz, a másikat a 2. kazánhoz (vagy napenergiahoz) lehet csatlakoztatni. Több forrás csatlakoztatásához több hőcserélővel rendelkező tartályra van szükség, vagy a hidraulikát külső hőcserélő és osztó kör segítségével kell megoldani. Komplex rendszerek hidraulikai sémájáról a Napelemes tartály csatlakoztatása a kazánhöz és a kör osztóhoz című cikkben olvashat.
Használható napelemes tartály hőszivattyúval is?
Igen, de fontos feltétellel: a hőszivattyú alacsony hőmérsékleten működik (45–55 °C), ezért a hőcserélőjének a tartályban a lehető legnagyobb méretűnek kell lennie (a kis hőmérsékleti különbség mellett hatékony hőátadás érdekében). Egyes tartályokat kifejezetten a napelem + hőszivattyú kombinációhoz terveztek. A standard napelemes tartály két hőcserélővel a legtöbb bivalens rendszerhez teljesen megfelelő, ha a hőszivattyú hőcserélőjének elegendő a felülete.
Összegzés: a rendszeres megközelítés a helyes választás alapja
A napelemes tartály választása nem arról szól, hogy „a legnagyobbat” vagy „a legolcsóbbat” vásárolja meg. A rendszer minden elemének kapcsolatát kell megérteni: a kollektorok, a tartály, a fűtési forrás és a TUV fogyasztás között egyensúlyt kell teremteni.
Egy tipikus 4 fős család esetén 3–4 kollektorral és egy kazánnal a válasz viszonylag egyszerű: 250–300 literes tartály két hőcserélővel és jó hőszigeteléssel. Nagyobb és összetettebb rendszerek esetén érdemes időt fordítani a számításra és konzultációra. További kérdések válaszait a Gyakori kérdések a napelemes tartályokról és Mekkora napelemes tartályra van szükségem a házamhoz szakaszokban találja a tudáscentrumunkban.
Ha bizonytalan a választásban, nézze meg termékeinket konkrét paraméterekkel: a normál lakóházakhoz ajánlott a 250 literes tartály vagy a 300 literes tartály – mindkettő alkalmas 2–4 kollektoros napelemes rendszerekhez, és megfelel a biztonság, nyomásállóság és hőveszteség követelményeinek a hatályos szabványok szerint. A megfelelő tartály választása egy olyan beruházás, amely havi energia költségek csökkenésében és egy megbízható rendszerben tér vissza 15–25 évig.
Kérdés ezzel a témával kapcsolatban?
Nem tud dönteni, vagy megoldani egy konkrét helyzetet otthonában? Írjon nekünk – örömmel segítünk.