Hogyan válassz napenergia-alapú melegvíz rendszert családi házhoz

A terméket jelenleg előkészítjük.

De a többi kategóriát is megtekintheti.

Önnek is érdemes lehet a napelemes melegvíz-termelés

Az elmúlt tizenöt év során számos vásárlóval találkoztam, akik eldöntötték, hogy érdemes-e beruházni egy napelemes melegvíz-termelő rendszerbe. Ha jól emlékszem, majdnem minden esetben – helyes tervezés és megfelelő típusú ház esetén – a válasz igen volt. Nem azért, mert ez egy módfriss dolog lenne, hanem mert a napelemes melegvíz-termelés egyik ritka technológia, amelynek megbízhatósága évtizedek óta bebizonyosodott, viszonylag egyszerű komponensei vannak, és valóban mérhető megtérülése.

Ma, amikor az energiaárak továbbra is növekednek, és az emberek keresik a módját, hogyan csökkenthetik a ház működtetési költségeit, a napelemes melegvíz-termelő rendszer ismét a figyelem középpontjában áll. Ez a cikk segít megérteni, hogy egy ilyen rendszer milyen alkatrészekből áll, milyen teljesítményű és milyen térfogatú tárolóra van szükség egy adott családi házhoz, milyen típusú kollektorok léteznek és hogyan válassza ki őket, valamint milyen szempontokat kell figyelembe venni a vásárlás és a felszerelés előtt.

Hogyan működik a napelemes melegvíz-termelő rendszer – alapvető elv

Mielőtt a választásba belekezdenénk, fontos megérteni, hogy egy ilyen rendszerben mi is történik. Az elv egyszerű: a napelemes kollektorok elnyelik a napfényt, és átalakítják azt hővé, amelyet a melegvíz-tárolóba visznek. A hőhordozó általában nem fagyó folyadék (propilénglikol), amely zárt körben áramlik a kollektor és a tároló között.

A rendszer néhány kulcsfontosságú komponensből áll: napkollektorok (lapos vagy csöves), napenergia melegvíz-tároló két hőcserélővel (egyik a napenergia körhöz, másik a kazán vagy más forrás dohrajához), keringető szivattyú, tágulási tartály, szabályozó egység és a szükséges szelepek. A szabályozó egység összehasonlítja a kollektor hőmérsékletét a tároló hőmérsékletével, és a különbségek alapján indítja vagy állítja meg a keringető szivattyút.

Fontos a szóban forgó dohrajó forrás is – kazán (gázkazán, szilárd tüzelésű kazán, elektromos kazán) vagy hőszivattyú, amely a tárolóban lévő vizet tovább melegíti azokon a napokon, amikor a napenergia nem elegendő. Egyik napenergia melegvíz-termelő rendszer sem nem tervezett úgy, hogy 100%-os fogyasztást fedezze az egész év során – az optimális napenergia részesedés általában 55–70%, ami a legérzelmesebb kompromisszum az investáció és a hozam között. További információ a tartalékforrás kombinációjáról a Napenergia rendszer kombinálva kazánnal vagy hőszivattyúval témában található.

Lapos vs. csöves kollektorok – alapvető különbségek a választásnál

Az első nagy döntés, amely előtt áll, a kollektor típusa. A piacon két domináns típus létezik: lapos kollektorok és vákuumcsöves kollektorok. Mindeniknek vannak saját előnyei és olyan helyzetek, ahol kiválóan teljesítenek.

Lapátkollektorok egy megbízható technológia hosszú élettartással (20–30 év), alacsony beszerzési árral és egyszerű karbantartással. Hatásfokuk nyáron és közvetlen napsütés esetén kiváló. Télre és szórt fényre hatékonyságuk gyorsabban csökken, mint a csöves kollektoroké. Alacsony vagy közepes tengerszint feletti magasságban lévő házakhoz, átlagos vagy jó napenergia-potenciállal rendelkező helyszínekhez ajánlottak.

Keretes vákuumkollektorok a vákuum izoláció miatt lényegesen kisebb hőveszteséggel bírnak, így alacsony külső hőmérsékleten és szórt fényben is hatékonyabbak. Ez miatt ezek a megfelelőbb választás északabb irányítású tetők, magasabb tengerszint feletti helyszínek vagy azok számára, akik a nyári szezonon kívül is maximalizálni szeretnék a napelemes nyereséget. Áruk 30–60%-kal magasabb, mint a lapos kollektoroké.

A gyakorlatban így szokott lenni: egy tipikus családi ház Magyarországon alacsony vagy közepes tengerszint feletti magasságban déli irányítású tetővel egy lapos kollektor is elegendő, és gazdaságosabb eredményt fog hozni. Nehezebb körülmények esetén (északkeleti irányítás, magasabb tengerszint feletti magasság, folyamatos melegvíz-szükséglet) a csöves kollektor érdemes. Részletesebb elemzést a Lapos vs. csöves napelemek – melyik típus gazdaságosabb című témában talál.

Mekkora felületű kollektor és milyen melegvíz-tárolóra van szüksége

Ez az a kérdés, amelyre a legtöbb hiba történik – az emberek vagy túl kicsi rendszert vásárolnak, ami nem elegendő, vagy túl nagy, ahol a felesleges hő stagnál, és elromlik a folyadék. A megfelelő méretezés az egész beruházás alapja.

Az alapvető szabály: 1,5–2 m² lapos kollektor felület személyenként, csöves kollektor esetén kb. 1,2–1,5 m² személyenként elegendő. A melegvíz-tároló esetében a hozzávetőleges szabály 70–100 liter térfogat személyenként. Ezek a számok természetesen csak kiindulópontok – a valós számítás figyelembe kell, hogy vegye a melegvíz napi fogyasztását, a tető hajlását és irányítását, a helyszínt és a tengerszint feletti magasságot.

Egy 4 fős család esetében tehát a tipikus tervezés így néz ki:

Lapos kollektorok felülete: 6–8 m² (általában 2–3 panel, melyek egyenként kb. 2,4 m² felülettel rendelkeznek)
Tároló térfogata: 300–400 liter (optimálisan két regisztrációval – egy hőcserélő a napelemes körhöz, egy a kazánhoz)
Irányítás: déli ± 30°, tető hajlása 30–55° (optimális kb. 45°)

Fontos:

ha a tető hajlása 20–25°, akkor a kollektorok felületét kb. 10–15%-kal növelni kell, mivel a napsugárzás beesési szöge nem optimális. Ezzel szemben egy szerelési kereten a kollektor ideálisabb szög alatt is elhelyezhető, ha a tető nem felel meg. Részletesebb számításokat a Mekkora teljesítményű napelemekre van szükségem a házamhoz című témában talál.

Napelemes rendszerek típusai – nyomásos és gravitációs

A döntés másik fontos tényezője a rendszer hidraulikai típusa. Családi házak esetében elsősorban két típus jöhet szóba:

Nyomásos rendszerek kényszerített áramlással ma már szabványosak. A keringető szivattyú a szabályozó egység utasításai alapján irányítja a folyadék mozgását. Ezek a rendszerek pontosak, hatékonyak, és bármilyen tárolóval vagy kazánnal kombinálhatók. Hátrányuk az energiafüggőség – áramszünet esetén a szivattyú nem működik, de a tároló meleg marad, és a rendszer nem fordul meg.

Termoszifónos (gravitációs) rendszerek nem rendelkeznek szivattyúval – a folyadék természetes konvekcióval cirkulál (a meleg felfelé, a hideg lefelé megy). A tárolónak fizikailag magasabbnak kell lennie, mint a kollektor, ami korlátozza a szerelési lehetőségeket. Ezek a rendszerek olcsóbbak és függetlenek az elektromos áramtól, de kevésbé hatékonyak, és Magyarországi körülmények között (lapos tetők, hajlított kollektorok dőlő tetőn) nehezebben megvalósíthatók. Egyedül a kert házakra vagy nyaralókra javasoltak.

Egy tipikus családi ház esetében egyértelmű választás a nyomásos rendszer kényszerített áramlással, napelemes szabályozó egységgel és a tárolóval, amelyet a kazánházban vagy a technikai szobában helyeznek el.

Melegvíz-tároló – mit figyeljen meg a választásnál

A tároló a rendszer szíve, és a választása olyan fontos, mint a kollektoré. A napelemes rendszerek szempontjából a következő paraméterek relevánsak:

Hőcserélők száma: A napelemes tárolónak legalább egy hőcserélőnek kell lennie (a napelemes kör részeként), optimálisan kettőnek – egy másik a fűtő kazánhoz. Vannak kombinációk elektromos fűtéssel (csavarral) is.
Alsó hőcserélő térfogata: A napelemes hőcserélőnek legalább 0,8–1,2 m² felülettel kell rendelkeznie, hogy a hőátadás elegendően hatékony legyen. Olcsó tárolók kis hőcserélőkkel feleslegesen csökkentik az egész rendszer teljesítményét.
Hőcserélők elhelyezkedése: A napelemes hőcserélő mindig az alsó részben van a tárolóban (ahol hidegebb a víz), a fűtő kazán pedig a felső részben. Ez a rendelkezés biztosítja a hőmérsékleti stratifikációt – a tároló felső részében mindig a legmelegebb víz van, készen a felhasználásra.
Tároló izolációja: A napelemes tároló magasabb hőmérsékleten működik, mint egy normál bojler – akár 90 °C-ig. Az izoláció minőségének megfelelőnek kell lennie (minimum 100 mm minerális szál vagy PU hab), hogy ne legyenek felesleges hőveszteségek.
Térfogat: Egy 4 fős család esetében optimális 300–400 liter. Nagyobb tároló nagyobb hőtárakat jelent felhős napokra, de nagyobb hőveszteségekkel is jár.

Irányítás és tető hajlása – mit vegyen figyelembe vásárlás előtt

Ez az a dolog, amiről túl kevés ember kérdez meg vásárlás előtt, pedig ez az egyik legfontosabb tényező. A házának napelemes potenciálja elsősorban a tető geometriájától függ.

A dél irány ± 30° (tehát délkeltről délkelnyig) közepes Európában a napelemes rendszer számára optimális, és ez a legtöbb családi ház esetében is megfelel. Az optimális iránytól való 45°-os eltérés (tehát teljes nyugati vagy teljes keleti irány) az éves termelést kb. 20–25%-kal csökkenti. Északi irányú elhelyezkedés nem megfelelő – az éves termelés az optimumhoz képest 50%-nál is kevesebb lenne, és a gazdaságos megtérülés kérdéses lenne.

Szegélyhajlás: az ideális szög az egész év során történő használatra 30–50°. Lapos tetők (0–10° hajlás) esetén szükség van egy szerkezetre, amely beállítható szöggel rendelkezik, ami megdrágítja a telepítést, de technikailag megoldható. 30–45° hajlású dőlt tetők ideálisak.

Árnyékolás: ez egy gyakori probléma, amely csak a telepítés után jelentkezik. Kémény, antenna, fa, szomszédos épület – még a kollektor egy kis részét árnyékoló árnyék is jelentősen csökkentheti az egész rendszer teljesítményét (sorosan kapcsolt kollektorok esetén a gyengeség szabály szerint működik). Vásárlás előtt kérjen árnyékolási elemzést, vagy legalább különböző napszakokban és évszakokban figyelje meg, hova esik az árnyék a tervezett tetőfelületre.

Napelemes részesedés és a beruházás valós megtérülése

A magyar ügyfél gyakran kérdezi: „Hány év alatt térül meg?” A válasz több változótól függ, de reális becslések készíthetők.

Egy tipikus négytagú család éves melegvíz-fűtési energiaigénye kb. 2 500–3 500 kWh hőenergia (a vízfogyasztástól, a család szintjétől és a hideg víz bemeneti hőmérsékletétől függ). Jól kiszámított napelemes rendszer ebből a 55–65%-ot fedezné – tehát éves szinten 1 400–2 200 kWh. A földgáz ára kb. 0,07–0,10 €/kWh (hőenergia gázkazánból), tehát az éves megtakarítás 100–220 € lehet. Elektromos fűtés esetén (bojler, hőszivattyú) a megtakarítások sokkal nagyobbak lehetnek.

Egy teljes napelemes rendszer (kollektorok + melegvíz-tároló + beszerelés + szabályozás) beszerzési költsége egy négytagú család esetében 2 500–5 500 € között mozog beszereléssel együtt, a komponensek minőségétől és a beszerelés bonyolultságától függően. Ez alapján a megtérülés gáznál 12–25 év, elektromos fűtéssel 8–15 év. A minőségi kollektorok élettartama meghaladja a 25–30 évet, így a rendszer a legtöbb esetben megtérül.

Ehhez hozzá kell tenni a környezeti és függetlenségi szempontot – a rendszer ingyen termel hőt (a nap ingyen van), és csökkenti az energiacímákról való függőséget, ami ma egyre fontosabb érv az ügyfél számára.

Jogszabályok, támogatások és műszaki követelmények

Az Oroszországon a napelemes rendszer telepítése a megújuló energiaforrásokhoz tartozó berendezések közé tartozik, amelyekhez telepítési engedély szükséges – a munkát megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező személynek (megújuló energiaforrásokat felszerelő szakemberek tanúsítványa) kell elvégeznie. A laikus, sajátkezű telepítés technikailag lehetséges, de biztosítási esetekben problémás lehet.

A támogatási programok idővel változnak (az aktuális pályázatokat a SIEA – Magyar Innovációs és Energiaügyi Ügynökség keresztül követheti), de történelmileg elérhetőek voltak a Zöld Otthon program és hasonló támogatási rendszerek keretében. Javasolt minden konkrét beruházás előtt ellenőrizni az aktuális lehetőségeket, mivel a feltételek és a rendelkezésre álló források minden évben változnak.

Műszaki szempontból minden rendszernek meg kell felelnie a STN EN 12975 (kollektor teljesítményparaméterei) és a STN EN 12977 (rendszeres tesztelés) szabványoknak. A melegvíz-tárolók nyomáspróbának és megfelelő tanúsítványoknak kell megfelelniük. Ezek a követelmények fontosak a szállító kiválasztásánál – mindig kérje a dokumentációt és a tanúsítványokat.

Kombináció tartalékforrással – kazán vagy hőszivattyú

Gyakorlatilag sosem találkoztam olyan esettel, amikor a napelemes rendszer teljesen önállóan működött volna tartalék fűtés nélkül. Ez nem is lenne értelmes. A cél nem a 100%-os napelemes fűtés, hanem a meglévő TUV rendszer ésszerű kiegészítése.

A leggyakoribb kombináció: gázkondenzációs kazán + napelemes melegvíz-tároló két hőcserélővel. A napelemes rendszer hőt ad a alsó hőcserélőn keresztül, a kazán pedig a felső hőcserélőn keresztül fűti a melegvíz-tárolót szükség szerint. A szabályozó egység koordinálja a két forrást – a kazán csak akkor indul el, amikor a melegvíz-tároló hőmérséklete a beállított érték alá csökken (általában 55 °C légionella megelőzésére) és a napelemes rendszer nem elegendő.

Egyre népszerűbb a kombináció levegő-víz hőszivattyúval. A hőszivattyú magában is alacsony üzemköltséggel rendelkezik, de nyáron a napelemes rendszer segíti, kikapcsolva a kompresszort és megtakarítva az elektromos energiát. Ez a kombináció beruházási szempontból költségesebb, de üzemeltetési szempontból a legtakarékosabb. További részletek a Napelemes rendszer kombinálása kazánnal vagy hőszivattyúval témában.

Mit érdemes figyelni a szállító és a szerelő kiválasztásánál

Gyakorlati tapasztalatból tudom, hogy a napelemes rendszerek esetében a szerelés minősége legalább a komponensek minősége annyira fontos. Hibásan beállított szabályozó, rosszul töltött kör vagy nem megfelelően szigetelt csövek a rendszer teljesítményét 30–40%-kal csökkenthetik, és előfordulhatnak korai meghibásodások.

Mire érdemes kérdezni a szállító kiválasztásánál:

Rendelkezik-e a szerelő megfelelő szakmai tanúsítvánnyal a megújuló energiaforrások alapú berendezések telepítéséhez?
Európai szabványok szerint (Solar Keymark egy elismert európai tanúsítványkollektorokra) tanúsított komponenseket használ-e?
Készít-e hidraulikai tervezt a rendszerhez a telepítés előtt (áramlás, nyomásveszteség, csőméret kiszámítása)?
Garantálja-e a rendszer első üzembe helyezését, beleértve a szabályozó beállítását, a töltést és a levegőkiszorítást?
Kínál-e garanciális és garanciát követő szervizt?

Figyeljen az olcsó, dokumentáció nélküli és tanúsítvány nélküli rendszerekre az online áruházból. A napkollektor hosszú távú beruházás, és ismeretlen eredetű, Solar Keymark tanúsítvány nélküli kollektorok teljesítménye jelentősen alacsonyabb lehet, mint amit hirdetnek, és néhány év után elromlhat az abszorber.

Beszerelés és üzembe helyezés – rövid áttekintés

A napenergia rendszer beszerelése több fázisban történik. Az érdeklődők számára, akik tudni szeretnék, mitől függ, itt egy rövid áttekintés (a részletekért lásd a Napenergia rendszer beszerelése lépésről lépésre – mit kell tudni című témát):

Előkészítés: A tető vizsgálata (tartósság, vízállóság), a csövezés útvonalának meghatározása, a tároló és a szabályozó egység elhelyezésének kiválasztása.
Kollektorok beszerelése: A rögzítő szerkezet felszerelése a tetőre, a kollektorok rögzítése, soros vagy párhuzamos bekötés.
Tároló és elosztás beszerelése: A tároló felszerelése, a napenergia kör csövezése (réz vagy nemesacél), a csövek szigetelése (szükséges a 200 °C-ig való ellenállás!)!
Hidraulikai egység és szabályozás: Előkészített napenergia állomás felszerelése (tartalmazza a szivattyút, a biztonsági szelepet, a tágulási tartályt, a manométert, a mérőt), a szabályozó egység és a hőmérséklet érzékelők bekötése.
Töltés és levegőelvezetés: A kör feltöltése nemfagyó keverékkel (propilénglikol + víz, koncentráció helytől függően, általában -25 °C-ig védett), a teljes kör levegőmentesítése.
Beállítás és próbázás: A folyamatos áramlás beállítása (ajánlott áramlás lapos kollektorokra: 40–50 l/óra/m²), a szabályozó beállítása (kapcsolási differenciák, maximális hőmérsékletek), nyomáspróba.

További információ a rendszer beállításáról az üzembe helyezés után a Hogyan állítsa be és helyezze üzembe a napenergia rendszert című témában.

Üzemeltetési tapasztalatok – mit oldanak meg a vásárlók a gyakorlatban

Éveknyi tapasztalat a napenergia technikával alapján tudom, hogy a megfelelően kialakított és beszerelt rendszerrel a legtöbb vásárló elégedett. Ugyanakkor előfordulnak tipikus helyzetek, amelyekre előre fel kell készülni:

Stagnáció nyáron: Júliusban és augusztusban, amikor a tároló elérte a maximális hőmérsékletet és a nap továbbra is süt, a kollektorban lévő folyadék stagnálhat, és elérheti a 180–200 °C-t. Ez természetes jelenség, de rossz minőségű folyadék vagy rosszul kiszámított tágulási tartály hibához vezethet. A megoldás egy megfelelő méretű tágulási tartály és a folyadék minőségének rendszeres ellenőrzése.

Legionella: Ha a tárolóban hosszú ideig alacsony hőmérséklet (55 °C alatt) van, a légionella szaporodhat. A szabályozónak rendelkeznie kell hőkezelési funkcióval – hetente egyszer felmelegíti a tárolót 65–70 °C-ra, ezzel megszüntetve a kockázatot.

Elektromos szivattyú fogyasztása: A keringető szivattyú 30–80 W elektromos energiát fogyaszt. Modern EC szivattyúk változó fordulatszámmal lényegesen kevesebbet fogyasztanak, és új telepítések esetén ajánlott használni őket.

Gyakori hibák és megoldásukat a Gyakori hibák napenergia rendszerekben és hogyan lehet megoldani őket című témában, a rendszeres karbantartásról pedig a Karbantartás és szerviz napkollektorokhoz – mit és mikor ellenőrizni című témában olvashat.

Napenergia rendszer felhőben és télen

Nagyon gyakori tévhit, amivel találkozom, az, hogy a napenergia rendszer csak napos időben működik. Igen, a teljesítmény alacsonyabb, de nem nulla. A felhős időben is szó szerint szétszóródott fény tartalmaz UV és látható sugarakat, amit a kollektorok (különösen a csövesek) képesek hasznosítani. További információ e témáról a Érdemes-e napenergia rendszer felhős időben vagy télen című cikkben.

Szlovákián a máj–szeptember hónapok alkotják a napenergia szezon magját, és ezek fedik a 75–80 % éves napenergia nyereséget. A tél hónapokban (november–február) a napenergia 5–15 % hozzájárulhat a víz melegítéséhez, ami kevés, de nem elhanyagolható. Ezért a rendszer megfelelő tervezése nyári fogyasztásra, nem téli teljesítményre történik – túlméretezés téli teljesítmény miatt nyári stagnációhoz vezetne.

Gyakori kérdések (FAQ)

Hány m² napkollektor kell egy 4 fős családhoz?

Egy átlagos 4 fős családhoz, ahol a melegvíz fogyasztás 40–50 liter/nap/fő, 6–8 m² lapos kollektor, illetve 5–6 m² csöves kollektor elegendő. A tárolónak 300–400 literesnek kell lennie. A számításnak azonban figyelembe kell vennie a tető irányát és hajlását, a helyet és a napi vízfogyasztást – pontos számításhoz ajánlott szakember konzultációja.

Mi a különbség a lapos és a csöves kollektor között, és melyiket válasszam?

A lapos kollektor olcsóbb, megbízhatóbb, és ideális a mérsékelt időjárás és déli tetők esetén. A vákuumcsöves kollektor drágább, de alacsonyabb hőveszteséggel rendelkezik – jobban működik télen, diffúz fényben és rosszabb napos időjárású területeken. A legtöbb szlovákiai családi ház esetén, ahol a magasság alacsony és a tető jó irányítású, a lapos kollektor gazdaságosabb választás.

Lehetséges-e a napenergia rendszer saját telepítése, anélkül, hogy szakember segítségét kérnénk?

Technikailag lehetséges, de nem ajánlott. A telepítéshez szakmai tapasztalat szükséges a hidraulikai tervezés, a kör feltöltése, a szabályozó beállítása és a nyomáspróba során. Szlovákián az OZE berendezések telepítését csak megfelelő tanúsítványú személy végezheti, hogy a garancia és a biztosítás érvényes maradjon. Önműködő telepítés negatív következményekkel járhat biztosítási esemény esetén vagy a komponensek garanciájának érvényesítésekor.

Mennyi ideig térül meg a napenergia rendszer beruházása?

A megtérülési idő a helyettesítő energia árától (gáz vs. áram), a rendszer minőségétől, a helyi napenergia potenciáltól és a rendszer méretétől függ. Általánosan: ha földgázzal kombinálják, a megtérülés 12–20 év, ha elektromos melegítéssel, akkor 8–14 év. A minőségi kollektorok élettartama 25–30 év, így a rendszer általában megéri.

Mi történik, ha a tároló elérte a maximális hőmérsékletet (stagnáció)?

Ha a tároló elérte a beállított maximális hőmérsékletet (általában 85–95 °C) és a nap továbbra is süt, a szivattyú leáll, és a kollektorban lévő folyadék stagnálhat – a hőmérséklet elérheti a 180–200 °C-t. A rendszer erre készült (biztonsági szelep, tágulási tartály), de hosszú távon ismétlődő stagnáció a folyadék romlásához vezethet. A megoldás a folyadék rendszeres cseréje (3–5 évente) és a megfelelő méretű tágulási tartály.

Használható-e a napenergia rendszer fűtésre is, nemcsak melegvíz előállítására?

Igen, léteznek kombinált rendszerek – úgynevezett kombinált napenergia rendszerek, amelyek nyári időszakban melegítik a melegvízt, és átmeneti időszakban (tavasz, ősz) hozzájárulnak a padlófűtéshez vagy a légtechnikához. Teljes értékű fűtési segítséghez nagyobb kollektor szükséges (legalább 10–15 m² egy 4 szobás házhoz) és nagyobb tároló (500–1 000 liter). Ezek rendszereinek megtérülése hosszabb, de hőszivattyúval kombinálva gazdaságos lehet.

Összegzés – hogyan haladjon lépésről lépésre

A melegvíz előállítására szolgáló napenergia rendszer kiválasztása nem rakéta tudomány, de gondos megközelítést igényel. A javasolt lépések összefoglalása az érdeklődők számára:

Állapítsa meg a tetőjének irányát és hajlását és becsülje meg, milyen felület áll rendelkezésre délkeleti és délnyugati irányban árnyékmentes területként.
Becsülje meg a napi melegvíz fogyasztást – a valóságban 35–50 liter meleg víz (55 °C) főnként naponta egy átlagos család esetén.
Válassza ki a kollektor típusát a körülmények alapján – lapos a legtöbb esetben, csöves rosszabb expozíció vagy magasabb tengerszint feletti hely esetén.
Dimenziózza a tárolót – legalább 75 liter főnként, napenergia alkalmazásra két hőcserélővel rendelkező tárolót javaslok, 300–500 literes tároló egy 4 fős családhoz.
Ellenőrizze a tanúsítványokat – Solar Keymark a kollektorokon, európai tanúsítványok a tárolón és a többi komponensen.
Válasszon tapasztalt telepítőt OZE tanúsítvánnyal és ellenőrizze, hogy teljes szervizt kínál-e, beleértve az első üzembe helyezést is.
Kövesse az aktuális támogatási programokat és vegye figyelembe azokat a gazdasági számításban.

Amennyiben rendszeresen jár el, és nem engedi magát a megfelelő tanúsítványok nélküli rendkívül olcsó rendszerek csábításának, a vízmelegítésre szolgáló napelemes rendszer megbízható, hosszú távon előnyös befektetés lesz családjához. További hasznos információkat a kapcsolódó témákban a Vásárlónk-tanácsadó központunkban talál, beleértve a Gyakori kérdések a vízmelegítésre szolgáló napelemes rendszerekkel kapcsolatban című cikket, ahol részletesebb technikai kérdéseket tárgyalunk a mindennapi üzemzavarokkal kapcsolatban.

Ha bizonytalan a választásban, ne habozzon, és használja az odborni tanácsadást – a helyes választás elején sokkal többet spórol meg, mint a tanácsadás ára. Tekintse meg a rendelkezésre álló napelemes rendszereket az atria.sk-n és hasonlítsa össze a paramétereket családjához igazítva.

Kérdése van ehhez a témához?

Nem tud dönteni, vagy konkrét helyzettel néz szembe családjában? Írjon nekünk – örömmel segítünk.

Név és vezetéknév Ne töltsön ki ezt a mezőt:

E-mail

Üzenet