Kollektorok méreté és felülete – hány darab kell

A terméket jelenleg előkészítjük.

De a többi kategóriát is megtekintheti.

Mére és felületek a kollektoroknál – hány darabot valóban igénybe vesz?

Egyik leggyakoribb kérdés, amellyel ügyfelek fordulnak hozzánk a napelem rendszer vásárlása előtt: „Hány kollektorra van szükségünk a házunkhoz?" A kérdés első pillantásra egyszerű – gyakorlatban azonban rengeteg változót rejthet, ami az eredményt két darabtól hatig vagy annál több darabig is eltolhatja. Ha egy kollektorral elszámolod magad felfelé vagy lefelé, évekig feleslegesen fizethetsz a használaton kívüli kapacitásért, vagy éppenszerint túlterhelheted és stagnálhat a rendszer. Ez a cikk rendszerezetten átveszi az egész kérdést – a kollektor fizikai méreteitől a valós abszorpciós felület kiszámításán át a különböző méretű családi házak konkrét példájáig.

A sík kollektorok fizikai méretei – mit jelentenek a katalógusban szereplő számok?

Ha bármely sík kollektor technikai leírását nyitod meg, több különböző fogalmat ismerhetsz meg: teljes felület, abszorpciós felület, apertúrafelület. Ezek a három érték nem azonosak, és összetévesztésük sok félreértést okozhat a rendszerek méretezésekor.

Teljes felület (gross area) a kollektor külső mérete, beleértve a keretet. Tipikus sík kollektor teljes felülete 2,0 és 2,6 m² között mozog. Például egy általános 2 000 × 1 200 mm-es kollektor teljes felülete 2,4 m².

Apertúrafelület (aperture area) az a felület, amelyen keresztül a napsugárzás valóban bejut – tehát a keret nélküli üvegfedő felülete. A fent említett kollektor esetében, ahol a keret kb. 30 mm vastag, az apertúrafelület kb. 2,22 m².

Abszorpciós felület a kollektor abszorberének saját felülete – ez még kisebb, mivel az üveg és az abszorber között kis levegőréteg van, és az abszorber nem tölti ki az egész belső teret. Az értékek ugyanazon kollektor esetében kb. 2,0–2,15 m² között mozognak.

A rendszer teljesítményének kiszámításához a gyakorlatban leggyakrabban az apertúrafelület kerül használatra – éppen ez az adat szerepel a tanúsítási szabványokban (Solar Keymark) és a számítási programokban is. Ezért a kollektorok összehasonlításakor mindig az apertúrafelületeket figyeld, nem a teljes méreteket.

Standard méretek a sík kollektorok piacán

A sík kollektorok nem vannak egyetlen univerzális méretre szabványosítva, azonban az európai piacon néhány domináns méreti típus létezik. Ezek megismerése segít a tartószerkezet, a szerelési terület és a tartozékok megrendelésekor.

Kollektor típusa	Teljes méretek (sz × m)	Teljes felület	Apertúrafelület (approx.)	Tipikus súly
Kis (balkon, lakás)	1 000 × 2 000 mm	2,0 m²	1,80–1,85 m²	28–32 kg
Közepes (leggyakoribb)	1 200 × 2 000 mm	2,4 m²	2,18–2,25 m²	36–42 kg
Nagy (komfortos)	1 250 × 2 100 mm	2,625 m²	2,40–2,50 m²	40–48 kg
Kettős (tandem)	2 000 × 2 000 mm	4,0 m²	3,60–3,70 m²	70–80 kg

A napkollektorok kategóriájában az atria.sk-n például megtalálod a AlCu sík napkollektor strukturált üveggel, amely a közepes és nagy kollektorok közé tartozik, apertúrafelülettel kb. 2,2 m². Hasonlóan a AlCu sík napkollektor strukturált antireflex üveggel ugyanolyan keretméretű, de az antireflex üveg megfelelőbb optikai hatásfokot biztosít, így a valós teljesítmény is jobb, annak ellenére, hogy a fizikai felület azonos.

Hogyan számítsd ki a szükséges kollektorok számát – lépésről lépésre

A napelem rendszer megfelelő méretezése nem találgatás vagy „tapasztalati ujjnyom”. Léteznek megbízható számítási módszerek, amelyek a megfelelő bemeneti adatokkal megbízható eredményt adnak. Nézzük végig őket.

1. lépés – Határozd meg az elsődleges hőigényedet

Első kérdés: mire szolgál a napelem rendszer? Három alapvető forgatókönyv:

Csak melegvíz előállítására (MV) – a legegyszerűbb eset, a hőigény viszonylag stabil az egész év során
MV + fűtés előmelegítés – több kollektorra és nagyobb tárolóra van szükség
MV + medence – a medence hatalmas hőfogyasztó, a méretezési szabályok eltérőek

Minden forgatókönyvhöz más szabályok vonatkoznak, ezért azt a számítás előtt egyértelműen meg kell határozni.

Lépés 2 – A melegvíz napi fogyasztásának kiszámítása

Családi házak esetén általában 40–60 liter melegvíz személyenként naponta (55 °C-ra melegítve) kerül figyelembevételre. Ez a mennyiség a család szokásaitól függ, de a legtöbb háztartás esetében a 45–55 liter/személy/nap intervallum realisztikus. Négytagú család tehát napi 180–220 liter melegvíz fogyasztását jelenti.

1 liter víz 1 °C-kal való melegítéséhez 1,163 Wh energia szükséges. 200 liter víz melegítése 10 °C-ról (tél) 55 °C-ra esetén:

Q = 200 l × (55 – 10) K × 1,163 Wh/(l·K) = 10 467 Wh ≈ 10,5 kWh/nap

Nyáron, amikor a belépő víz melegebb (pl. 15 °C), az érték kb. 9,3 kWh-ra csökken. Ez az alapja a méretezésnek.

Lépés 3 – A napelemes fedezet (solar fraction) megfontolása

A napelemes rendszer nem fedezi a teljes éves fogyasztást – ez technikai és gazdasági szempontból sem lenne hatékony. A közép-európai régiókban ajánlott napelemes fedezet a melegvíz előállítására 55–70 % éves igény. A hiányt egy másik forrás (kazán, hőszivattyú, elektromos fűtőegység) pótolja.

Miért nem 100 %? Mert ekkor a rendszert a kritikus téli napokra kellene megtervezni, ami óriási kollektorfelületet jelentene, ami nyáron elállást – túlmelegedést és nyomáskrízist okozna a rendszerben.

Lépés 4 – Alapvető iránymutatások alkalmazása

A gyakorlatban alkalmazott iránymutatások a síkkollektorokra Magyarországi körülmények között (közép-európai régió, 35–45° hajlás, déli ±15° irányítás):

Melegvíz esetén: 1,0–1,5 m² apertúrafelület személyenként
Melegvíz + fűtés esetén: 2,5–4,0 m² apertúrafelület személyenként
Medence (fedett): a medence vízfelületének 50–70 %
Medence (nem fedett): a medence vízfelületének 70–100 %

Ezek az értékek jó minőségű síkkollektorokra vonatkoznak, amelyek hatásfoka η₀ ≥ 0,78. Kevesebb hatásfokú kollektorok esetén a felületet 10–20%-kal növelni kell.

Konkrét méretezési példák a gyakorlatból

Példa 1 – 4 tagú család, melegvíz, új építésű ház

Ez a leggyakoribb eset, amivel találkozunk. Négytagú család, új családi ház, csak melegvíz napelemes fűtésére van szükség. Bemeneti adatok:

Családtagok száma: 4
Ajánlott felület: 1,2 m²/személy × 4 = 4,8 m² apertúrafelület
Egy 2,2 m² apertúrafelületű kollektor esetén: 4,8 / 2,2 = 2,18 → 2 kollektor
A valós apertúrafelület: 2 × 2,2 = 4,4 m² – enyhén alul van az ajánlás szerint, de elegendő
Tároló: 200–300 liter

A gyakorlatban a legtöbb vásárló ebben a szegmensben két kollektorral és 200–250 literes tárolóval távozik. Az eredményként elért melegvíz fedeze 58–65 % éves fogyasztást jelent – ez kiváló eredmény.

Példa 2 – 5 tagú család, régi ház, melegvíz + fűtés előmelegítése

Régi család egy 80-as évekbeli házban, a kiegészítőben padlófűtés, melegvíz és napelemes fűtés kombinációjának igénye. Bemeneti adatok:

Családtagok száma: 5
Ajánlott felület (melegvíz + fűtés): 3,0 m²/személy × 5 = 15 m² – ez azonban a csúcsérték
Realisztikus megoldás: 10–12 m² apertúrafelület
Egy 2,2 m²-es kollektor esetén: 10 / 2,2 ≈ 4,5 → 4–5 kollektor
Tároló: 500–800 liter (kombinált, bivalens)

Ez esetben 4 kollektor alkalmazását javasoljuk az investíció és a hozam közötti kompromisszusként. Öt kollektor csak jó tetőhajlás és délkeleti/délkeleti irányítás esetén lenne érdemes. Fontos tudni, hogy a fűtés napelemes támogatása csak a átmeneti időszakokban (szeptember, október, március, április) működik valóban – télen a kollektorok ebben a felhasználásban nem képesek megfelelni a hőkomfort elérésének, még ha 10 darab lenne is.

Példa 3 – Fürdő / családi medence (12 × 6 m)

A vásárlónak egy 12 × 6 m-es külső medence van, tehát vízfelülete 72 m². Szezon: május–szeptember, célhőmérséklet: 26–28 °C.

Nem fedett medence esetén: 70–100 % × 72 m² = szükséges 50–72 m² apertúra
Nem fedett medence medencefóliával (csökkenti a párolgást): 55–60 m²
Egy 2,2 m²-es kollektor esetén: 55 / 2,2 = 25 darab – ez egy kereskedelmi létesítményhez tartozó beruházás
Gyakorlati megoldás családi házakhoz: 10–14 kollektor, szezon meghosszabbítása 4–6 héttel, nem teljes éves teljesítmény

A medence-alkalmazások egy külön fejezetet jelentenek – családi medencék esetén korlátozott költségvetés mellett érdemes inkább egy úszó izolációs fóliára (csökkenti a hőveszteséget 50–70 %) és kisebb napelemes mezőre beruházni.

A tető dőlése és iránya a kollektorok számára gyakorolt hatása

Az optimális körülmények egy napelemes kollektor számára Magyarországon: 35–45°-os dőlés, déli irány (maximálisan ±30° eltérés). Ha tetője ezeket a körülményeket nem teljesíti, akkor a kollektorok számát felfelé kell korrigálni.

Egy 45°-os irányeltérés déltől (tehát délkelet vagy délkelet) kb. 10–15 % éves termelésveszteséget okoz. Egy 90°-os eltérés (kelet vagy nyugat) esetén a termelés 25–35 %-kal csökken. Egy 20°-os dőlés 35° helyett további 5–10 % éves veszteséget jelent. Ezek a veszteségek összegződnek, és extrém esetekben (lapos tető, északkeleti irány) a napelemes rendszer gyakorlatilag nem előnyös lehet.

Korrekciós tényező a kollektorok számára:

Optimális körülmények (dél, 35–45°): korrekciós tényező 1,0 – nincs változás
Délkelet vagy délkelet, dőlés 30–50°: tényező 1,1 – adjon hozzá 10 %-os felületet (kerekítve fel)
Kelet vagy nyugat, dőlés 25–55°: tényező 1,25–1,35 – adjon hozzá egy kollektort
Lapos tető lehajtható állvánnyal: tényező 1,0–1,05 – szinte nincs büntetés

Részletesebb információ e témában a Kollektor dőlése és iránya – hogyan maximalizálható az energiahasznosítás című cikkben megtalálható tudásközpontunkban.

Konkrét kollektorra való átszámítás – apertúra felület és teljesítmény

Ha tudja, hogy hány négyzetméter apertúra szükséges, könnyen átszámíthatja a konkrét kollektor darabszámát. Egy 2,20 m²-es apertúrafelületű kollektor esetén 4,4–4,8 m² szükség esetén a számítás így néz ki:

Darabszám = Szükséges apertúrafelület / Egy kollektor apertúrafelülete
= 4,8 m² / 2,20 m² = 2,18 → kerekítve fel = 3 darab

Vagy konzervatívabban: 4,4 m² / 2,20 m² = 2,0 → pontosan 2 darab.

Ez attól függ, hogy a szükséges felület számításánál a 1,0 vagy 1,2 m²/embert használta-e. Észak-Magyarországra (kevesebb napsütés) ajánlott 1,2–1,3 m²/embert, délen (Podunajská nížina, Komárom környéke, Dunaszerdahely) elegendő 1,0–1,1 m²/embert.

A kollektor teljesítménye egy másik fontos paraméter. Egy jó minőségű lapos kollektor 2,2 m²-es apertúrafelülettel és ideális körülmények között (irradiance 1 000 W/m², ΔT = 0 K) kb. 1 650–1 760 W teljesítményt ér el. Ez kb. 750–800 W/m² mérőteljesítményt jelent. Valós körülmények között (ΔT = 30 K a folyadék és a környező levegő között) a teljesítmény kb. 1 200–1 400 W-ra csökken kollektoronként – de ez még mindig kiváló eredmény a FV melegítéshez.

Túl sok kollektor – mi történik túlméretezéskor?

A túlméretezett rendszer ugyanolyan problémás, mint a alulméretezett – csak másképpen. Ha túl nagy a kollektorfelület a hőigényhez képest (pl. 5 kollektor egy 2 fős családhoz, nincs medence), akkor ezek a jelenségek következnek be:

Stagnáció – nyáron, amikor a hőtároló tele van és a nap továbbra is süt, a folyadék a kollektorokban megáll. A hőmérséklet 160–180 °C fölé emelkedik, a glikol romlik, a nyomás nő.
Összetevők élettartamának csökkenése – ismétlődő stagnációk sérülést okoznak a nyújtóedények membránjában, a tömítésekben, a napelemes szivattyúkban és a saját abszorberben is.
Túl sok beruházás – minden egyes felesleges kollektor pénzbe kerül, anélkül, hogy arányos megtakarítást hozna.
Hidraulikai problémák – túl nagy kollektorfelület magasabb áramlást, nagyobb csövet és erősebb áramló szivattyút igényel.

Általános szabály: jobb, ha a rendszer enyhén alulméretezett (55 % fedezet helyett 65 %), mint erősen túlméretezett. A stagnációk hosszú távú megbízhatóságra gyakorolt hatása nagyobb probléma, mint az alacsonyabb fedezet néhány százalékban.

Hőtároló – a méretezés elválaszthatatlan része

A kollektorok számának kiszámítása nem végezhető el külön a hőtároló választásától. Ezek a két mennyiség szorosan összefügg. Alapvető szabály:

50–80 liter hőtároló minden m² kollektor apertúrafelületre
2 kollektor esetén összesen 4,4 m² apertúra: 220–350 literes hőtároló
4 kollektor esetén 8,8 m² apertúra: 440–700 literes hőtároló

Egy túl kicsi hőtároló a kollektorfelülethez képest azt eredményezi, hogy a hőtároló gyorsan felmelegszik, és a rendszer stagnációba kerül már a reggeli órákban – ezzel az egynapos termelés potenciálja elvész. Egy túl nagy hőtároló viszont azt okozza, hogy soha nem melegszik el elegendően, és a rendszer alacsony hőmérsékleten működik, ami csökkenti a kollektor hatékonyságát.

Az üveg minősége és a hatékony felület hatása

Ne feledkezz meg arról, hogy a kollektor fizikai mérete nem az egyetlen változó, amely meghatározza, hogy hány darabot fogsz igénybe venni. Ugyanolyan fontos az optikai hatásfok – azaz hány százalékát kapja el a kollektor a beeső napsugárzásnak.

Az általános napelem üveg transzmissziója (átengedésképessége) kb. 91 %. Az antiréflektáló üveg (AR üveg) transzmissziója 95–96 %. A 4–5 százalékos különbség első látásra nem soknak tűnik, de gyakorlatban 5–7%-kal magasabb éves teljesítményt jelent. Egy két kollektoros rendszer esetében ez akár egy további 0,5 kollektor teljesítményének megfelelő – anélkül, hogy több tetőfelületet kellene elfoglalni.

Éppen ezért két változatban kínálunk kollektorokat az atria.sk-n: strukturált üveggel ellátott kollektor (standard, kiváló ár/érték arány) és strukturált antiréflektáló üveggel ellátott kollektor (magasabb teljesítmény, ideális olyan rendszerekhez, ahol a darabszám korlátozott a tető elérhető felületének vagy a költségvetésnek köszönhetően). Ha a tetőn csak 2 kollektor fér el, de a teljesítményt maximalizálni szeretnéd, az antiréflektáló üveg egyértelmű választás. További információ a különböző üvegtípusokról a Strukturált vs. antiréflektáló üveg – mi a különbség című cikkben megtalálható.

Tető korlátozásai – a valós elérhető felület

A számítás egy dolgot mond, a valóság néha másképp. A tetőn lehetnek tetőablakok, vízszintes tetők, kémények, antennák, vagy egyszerűen csak olyan az iránya, hogy az elérhető felület kisebb, mint szeretnél. Ezért mindig ajánlom a vásárlóknak, hogy két dolgot tegyenek meg:

Mérjék meg a valós elérhető felületet a tetőn a kollektorok megrendelése előtt. Elegendő nem tudni, hogy szürke tetőfelületeid vannak – meg kell ismerni a valós méreteket akadályok nélkül.
Ellenőrizzék a tető tűrését. Egy kollektor a szerelő konstrukcióval és folyadékkal kb. 40–55 kg. Négy kollektor tehát 160–220 kg terhet jelent, amely elosztva a tartó konstrukcióra. Régi fa gerendák statikai ellenőrzés nélkül problémát jelenthetnek.

Az esetek, amikor a lejtős tető elérhető felülete korlátozott, esetén megfontolható a fóliás tetőre történő szerelés hajtható állványokkal, homlokzati szerelés (függőleges telepítés – kb. 15–20%-os teljesítményveszteség, de néha az egyetlen lehetőség), vagy a kertben történő telepítés talajállványokon (korlátlan, könnyű hozzáférés a karbantartáshoz, de hosszabb csövet igényel). További információ a szerelési lehetőségekről a Napelem kollektorok tetőre történő szerelése – menet és követelmények című cikkben megtalálható.

Kollektorok bekötése – soros vs. párhuzamos és hatása a méretezésre

Több kollektor telepítése esetén a hidraulikai bekötés módja befolyásolja az egész mező teljesítményét. Lakóházak esetén két sémát érdemes figyelembe venni:

Párhuzamos bekötés – minden kollektor friss, viszonylag hideg folyadékot kap. A kimeneti hőmérséklet minden kollektor esetében azonos, a folyamatos áramlás a darabszámra oszlik. Előny: alacsony nyomásveszteség, egyenletes hidraulikai terhelés, kisebb degradáció egy darab meghibásodása esetén. Ideális 2–4 kollektorhoz.

Soros bekötés – a folyadék a kollektorokon keresztül halad, minden további kollektorban tovább melegszik. A kimeneti hőmérséklet magasabb, de az áramlás mértéke alacsonyabb. Alkalmazható olyan alkalmazásokban, ahol magas kimeneti hőmérséklet szükséges (pl. abszorpciós hűtés). TÚV melegítéshez nem javasolt 2–3 darabnál több esetén.

Nagyobb mezők esetén (5+ kollektor) kombinált sémát használnak – 2–3 darab kollektor sorosan, ezek párhuzamosan bekötve. Ezzel az egyenletes hidraulikai kiegyensúlyozott áramlást érnek el az egész mezőn keresztül.

Bevezető táblázat: kollektorok száma háztartás méretétől függően

Személyek száma	Csak TÚV – kollektorok száma (2,2 m²/db)	TÚV + fűtés – kollektorok száma	TÚV hőtároló	Kombinált hőtároló
1–2	1–2 db	2–3 db	100–150 l	200–300 l
3–4	2–3 db	4–5 db	200–300 l	400–600 l
5–6	3–4 db	5–7 db	300–400 l	600–800 l
7+ (szabadidőhely)	5+ db	egyéni projekt	500+ l	800+ l

Ezek az értékek optimális körülményeket feltételeznek (délnyugat ±15°, 35–45° hajlás, középső Magyarország). Rosszabb körülmények esetén egy darabbal többet ajánlott. Nagyon kedvező körülmények esetén (déli Magyarország, ideális irányítás) az alsó értékkel is meg lehet elégedni.

Napenergia szimulációs eszközök – mikor nem elég a becslés

Nagyobb vagy költségesebb projektek esetén (5+ kollektor, kombinált rendszer, kereskedelmi létesítmény) javasolt szakosított szoftver használata óránkénti napelem rendszer szimulációhoz. A leggyakrabban elérhető eszközök:

T*SOL – német szoftver, nagyon pontos, tartalmazza a Solar Keymark szerint tanúsított kollektorok adatbázisát, lehetőség van a valós helyre, irányra és árnyékolásra való megadásra
POLYSUN – svájci platform, hasonló teljesítményű, elérhető a cseh-szlovák környezetben is
GetSolar / online kalkulátorok – egyszerűbbek, alkalmasak elsődleges becsléshez

Ezek az eszközök megfelelő bemeneti adatok esetén ±10%-os pontosságot biztosítanak a valós teljesítményhez képest – ami egy beruházási döntéshez több mint elég.

Gyakori hibák a méretezés során – amit a gyakorlatban láttam

Évek alatt több tipikus hibát is láttam, amelyeket a vásárlók vagy a kevésbé ismerősek szerelők ismétlőnek:

A teljes és az apertúra felület összekeverése – a vásárló „három 2,4 m²-es kollektor”-t vásárol, azt hinni, hogy 7,2 m² apertúra felületet kap. Valójában csak 6,6 m²-t. Kicsi különbség, de egy négytagú család esetén ez a rendszer alulméretezését jelentheti.
Az árnyékolás figyelmen kívül hagyása – kémény, szomszéd fa, 10 órakor a reggeli fény félreállítja a kollektor mezőt. 15%-os árnyék egy kollektor felületén 30–50%-os teljesítménycsökkenést okozhat.
Túloptimistikus számítási alap – a vásárló azt állítja, hogy 4 ember él a házban, de valójában ott élnek a szülők is. A TÚV fogyasztás becslésekor mindig konzervatív kell lenni, és inkább fel kell kerekíteni.
A hőtároló a maradék beruházás – vásárol 3 kollektort, de csak 150 literes hőtárolót (a gázkazán eredeti hőtárolója). Az eredmény napi stagnáció 11 órától délben.
Helytelen hőtároló szenzor pozíciója – a szabályozás egy túl alacsonyra szerelt szenzor alapján működik, a rendszer feleslegesen működik, még akkor is, ha a hőtároló meleg – ez nem méretezési hiba, hanem szerelési, de közvetlen hatása van a valós fedezetnek.

Gyakori kérdések (FAQ)

Lehetséges később egy további kollektor beszerzése és a meglévő rendszerhez csatlakoztatása?

Igen, elvileg ez lehetséges, de erre már az elsődleges tervezés során gondolni kell. A hőtároló, a nyomáscsökkentő tartály, a szivattyúállomás és a csövek méretezése tartalékot kell, hogy hagyjon. Ha a rendszert két kollektorra tervezték pontosan, és hozzá akarunk egy harmadikat, akkor ellenőrizni kell a hőtároló kapacitását (tipikusan nagyobb kell), a rendszer nyomását, a biztonsági szelep beállítását és a szivattyú áramlását. A további kollektor hidraulikai bekötése egy megszokott szervizmunka.

Megéri egyetlen kollektor felszerelése?

Egy- vagy két fős család esetén és kis vízfogyasztás mellett igen – egy 2,2 m²-es nyílásszélű kollektor nyáron majdnem 100%-os TUV-felhasználást biztosíthat egytagú család esetén. Több személy esetén egy kollektor nem elegendő, és gazdaságos megtérülés (a beszerelési költségek amortizációja) egy kollektor esetén jelentősen romlik – a fix költségek nagy része ugyanazt a mértéket jelenti, függetlenül attól, hogy egy vagy két kollektor van.

Milyen hatással van a tető színe / alapanyaga a kollektor teljesítményére?

A kollektor maga nem befolyásolható a tetőfedő anyag színének hatására – ez egy zárt rendszer. Azonban a sötét tető (bitumen, sötét cserép) nyáron több hőt nyel el, és a kollektor alatti tetőtér melegebb lehet, ami enyhén csökkenti a kollektor hőveszteségét a környezet felé. A hatás minimális (1–3%), így a kollektorok számának meghatározásánál nem kell figyelembe venni.

Mit tegyek, ha dőlt és lapos tetőm van – hova helyezzék a kollektorokat?

Ha a dőlt tető déli irányú és 30–50°-os hajlású, akkor ez egyértelműen a jobb választás. A lapostető esetén emelőállványokra van szükség (30–35°-os hajlás), ami növeli a költségeket és bonyolítja a szerelést. Ezen túlmenően a lapostetőn meg kell oldani a kollektorok sorai közötti árnyékolást – a távolságok megfelelőek kell legyenek (szabály: távolság = 2,5 × az állvány magassága).

Befolyásolja-e a tengerszint feletti magasság a szükséges kollektorok számát?

Igen, de nem úgy, ahogy várható. A magasabb tengerszint feletti magasság általában több napsugárzást jelent

Kérdés ezzel kapcsolatban?

Nem tudja eldönteni, vagy konkrét helyzete van otthonában? Írjon nekünk – örömmel segítünk.