Mekkora legkondenzációs hőtárolóra van szükségem a házamhoz
Mekkora legyen a napelemes melegvíz-tároló kapacitása a házamhoz?
Ez valószínűleg a leggyakoribb kérdés, amivel minden napelemes melegvíz-termelési rendszer ügyfelével foglalkozunk. Egyszerűnek tűnik – venni a lakók számát, megszorozni egy számmal, és kész. A valóság azonban kissé bonyolultabb. Helytelenül kiválasztott tároló térfogat nemcsak pénzügyi plusz vagy megtakarítás kérdése, hanem közvetlenül befolyásolja a rendszer működését, hogy a kazán nyáron feleslegesen fűti-e a rendszert, hogy télen fogy-e a melegvíz, és nem utolsósorban, hogy mennyi ideig bírja a tároló. Ebben a cikkben átnézünk minden fontos szempontot, ami a gyakorlatban valóban számít.
Miért fontos a tároló térfogatának kiválasztása?
A napelemes melegvíz-tároló nemcsak passzív víztartály. Ez egy hőenergia akkumulátor, amelynek képessének meg kell felelnie annak, hogy elfogadja az energiát a napkollektoroktól (tipikusan, amikor a nap süt), megőrzi azt minimális veszteséggel, és kibocsátja, amikor a család szükség van rá – ami általában reggel és este, tehát nem mindig azonos időben, mint az energia termelése. Ha a tároló túl kicsi, a kollektorok nyáron nem tudnak sehol energiát leadni, a rendszer túlmelegszik, a napelemes folyadék forrni kezd, a nyomáskapcsoló elkezd kiengedni, és a tároló és a kollektorok felesleges hőterhelést kapnak. Ha a tároló viszont túlméretezett, túl sokáig tart, míg felmelegszik, a hőveszteség a burkolat miatt nagyobb, és a rendszer alacsony hatásfokkal működik – nyáron nem tudod felhasználni az összes vizet, télen a tároló nagy része hideg marad, és a kazán küzd ezzel.
Az ügyfél-gyakorlatból tudom, hogy a leggyakoribb hiba a sorházakban a nagyobb családok esetében a térfogat alábecsülése, míg nagyobb házaknál és szabadidőházaknál épp ellenkező – az emberek rendelnek egy nagy tartalékot biztosító tárolót, de a kollektorok nem tudják megmelegíteni ezt a mennyiséget még két napsütéses nap alatt sem. Mindkét szélsőséget tudni kell kiegyensúlyozni.
Alapvető szabály: 50–80 liter főnként naponta
A szabványos számítási alap, ami a napelemes melegvíz-termelési rendszerek esetében működik, az, hogy minden fő 50-80 liter meleg használati víz (MHV) fogyasztását feltételezi naponta 45–50 °C hőmérsékleten. Ez a szám magában foglalja a zuhanyozást, a kézmosást, a tányérmosást és hasonló általános feladatokat. Ha a család preferálja a teljes fürdőt, akkor a 80 liter felső határ realistább. Fiataloknál, ahol a zuhanyok dominálnak, az alsó határ elegendő.
Ha ebből indul ki a napelemes melegvíz-tároló térfogatának kiszámítása, akkor figyelembe kell venni a napelemes tényezőt is – azaz a tényt, hogy a tárolónak kissé nagyobbnak kell lennie, mint a napi fogyasztás, hogy nemcsak a mai este, hanem a holnapi reggel, és ideálisan egy-egy felhős napra is képes legyen energiát akkumulálni. A gyakorlatban a napelemes rendszerekhez 1- és 1,5-szeresére javasolt a napi fogyasztáshoz képesti tároló térfogat.
- 2 fő: fogyasztás kb. 100–160 l/nap → tároló 150–200 l
- 3 fő: fogyasztás kb. 150–240 l/nap → tároló 200–250 l
- 4 fő: fogyasztás kb. 200–320 l/nap → tároló 250–300 l
- 5–6 fő: fogyasztás kb. 300–480 l/nap → tároló 350–500 l
- 6 vagy több fő, nagyobb ház: tároló 500 l vagy több, esetleg két tároló kaskádja
Ezek a számok tájékoztató jellegűek, és mindig más tényezők alapján kell korrigálni őket, amiről a következő szakaszokban írok. Például egy négytagú család, amelynek fürdő van, és mindenki naponta fürdik, valószínűleg 400 literes tárolóra van szüksége. Egy viszont, ahol egy pár dolgozik egész nap a házon kívül, és spóroló viselkedést tanúsít, 200 literes tárolóval is meg tudja birkózni.
A napkollektorok felülete és a szükséges tároló térfogat kapcsolata
A napkollektorok és a tároló egy párosított egységet alkotnak – és egymással kell kiegyensúlyozni őket. Ha nagy tárolót helyezel el kis kollektorfelület mögött, a tároló sohasem melegszik meg rendesen egy ciklusban. Ha viszont kis tárolót helyezel el nagy kollektorfelület mögött, nyáron problémád lesz a túlmelegedéssel és a rendszer stagnálásával.
A javasolt arány lapos napkollektorok esetében 50 és 80 liter tároló 1 m² kollektorfelületre. Üvegcsöves kollektorok esetében, amelyek magasabb specifikus teljesítményt nyújtanak, az arány kissé alacsonyabb – kb. 40 és 60 liter 1 m² abszorpciós felületre.
Példa: Ha tetőn 4 m² lapos kollektor van (ami egy tipikus 3–4 fős családhoz tartozik), akkor a megfelelő tároló térfogata 200 és 320 liter között mozog. Ebben az esetben 250 vagy 300 literes tárolót választ. Ha 6 m² kollektor van, akkor 300–400 literes tároló a helyes választás.
Csak TÚV-hez szolártároló, vagy fűtéshez is?
Itt kezdenek bonyolódni a dolgok, és épp itt követnek el a legtöbb hibát. Két alapvetően eltérő konfiguráció létezik:
Kizárólag TÚV-hoz tervezett rendszer
Ez a leggyakoribb és legpraktikusabb megoldás a családi házakban. A napelemes rendszer kizárólag a fürdővíz, mosás, esetleg mosógép melegítésére szolgál. A tároló térfogatának kiszámítása ebben az esetben egyenes: 50–80 l/fő, arány a kollektorfelülethez 50–80 l/m², tároló 150–400 liter között a család méretétől függően. A napelemes energiafedezet nyáron 90–100 %, átmeneti hónapokban 40–70 %, télben pedig a kazán vagy más forrás segít. Az éves napelemes TÚV-felhasználás általában 50–65 %.
Kombinált rendszer – TÚV és részleges fűtési támogatás
Ez esetben beszélünk úgynevezett kombirendszerekről (kombitárolókról). Ebben az esetben a kollektorok nyáron teljes mértékben fedezik a TÚV-t, és a többletenergiát a fűtési tárolóba adnak. Átmeneti hónapokban (szeptember, október, április, május) jelentősen csökkenthetik a fűtési üzemanyag-fogyasztást. Télben a hozzájárulás minimális, de mérhető. Kombirendszerek esetén a tárolók lényegesen nagyobbak – általában 500–1500 liter, 8–20 m² és annál nagyobb napelemes felülettel. E kategóriába tartoznak a nagyobb tárolók közösségi házakhoz vagy szabadidőhelyekhez is.
Egy tipikus családi ház esetén, ahol a cél a TÚV-megtakarítás és az ésszerű költségek, a kombirendszer gazdaságos csak akkor, ha a ház jól szigetelt és alacsony hőmérsékletű fűtéssel rendelkezik (padlófűtés, mennyezetfűtés). Régi házaknál radiátoros fűtéssel és 70 °C-os fűtési rendszerrel a napelemes fűtési támogatás gyakorlatilag értelmetlen.
A hőcserélők számának hatása a tároló szükséges térfogatára és teljesítményére
Egy hőcserélővel (alsó, napelemes) rendelkező tároló alkalmas egyszerű rendszerhez, ahol egy napelemes kör van, és a víz melegítése közvetlenül elektromos ellenállással vagy átfolyós fűtéssel történik. Két hőcserélővel rendelkező tároló lehetővé teszi, hogy a napelemes kör az alsó hőcserélőhöz csatlakoztassék, míg a kazán (kazán, hőszivattyú) a felső hőcserélőhöz. Ez ma a kombirendszerek vagy azok rendszerek sztandja, ahol a tartalék hőforrás nem közvetlenül a tárolóban lévő elektromos spirál.
Gyakorlatilag a két hőcserélővel rendelkező tároló esetén 10–15%-kal nagyobb térfogatot is választhat, mivel a felső hőcserélő gyorsan melegíti a tároló felső részét, még akkor is, ha az alsó rész még hideg. Így a vásárló gyorsabban rendelkezik meleg vízzel, anélkül, hogy feleslegesen várna. Tipikus példa erre a Napelemes tároló két hőcserélővel és szigeteléssel, amely mindkét hőcserélőt kombinált napelemes-kazános melegítésre tervezték, és szigeteléssel együtt szállítják, ami a hőveszteségeket minimálisra csökkenti.
Hogyan néz ki konkrétan a tároló kiválasztása Ön esetében?
Példa 1: Családi ház, 4 fő, csak TÚV, 4 m² lapos kollektor
Napi TÚV-fogyasztás: 4 × 60 l = 240 liter. Arány a felülethez: 4 m² × 60 l/m² = 240 liter. Mindkét számítás ugyanazt mondja – 250 literes tároló az ideális választás. Valójában a 250 literes tároló választanánk, ami a napi fogyasztást fedezi, még akkor is, ha egy nap kevés a napfény. Két hőcserélővel a kazán gyorsan melegíti a felső részt anélkül, hogy várni kellene, amíg az egész térfogat melegszik. Nyári hónapokban ez a tároló TÚV-t 100%-ban fedezi nélkül a kazánt.
Példa 2: Családi ház, 5 fő, nagyobb fogyasztás, zuhanyok és fürdő, 6 m² kollektor
Napi fogyasztás: 5 × 70 l = 350 liter. Arány a felülethez: 6 m² × 65 l/m² = 390 liter. Ebben az esetben egyértelműen a 400 literes tároló választása. 5 fős család esetén ez pszichológiai szempontból is fontos – senki nem szeretné reggel, ha nem lenne nap, kiderülni, hogy a meleg víz elfogyott. A 400 literes tároló két esetleges felhős napra is biztosít tartalékot.
Példa 3: Kétcsalád-ház, 2 felnőtt, takarékos életmód, kis napelemes kollektor 2,5 m²
Napi fogyasztás: 2 × 55 l = 110 liter. Arány a felülethez: 2,5 m² × 60 l/m² = 150 liter. Ebben az esetben egy 300 literes tároló elegendő, vagy kisebb tároló is megfelelhet. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy a családok nőnek, a látogatások növekszenek, és a kényelem, egyszer megszokva, nem szeret csökkeni – így a 200 literes tároló választása lehetséges, de a 300 literes tároló kissé túlméretezett kollektorfelülettel több rugalmasságot biztosít a jövőben anélkül, hogy a tárolót meg kellene változtatni.
Példa 4: Szabadidőhely, használat június–szeptember, 6–10 fő rövid időre
Ez egy speciális eset. A hétvégi fogyasztás nagy, a héten nulla. A tároló teljes héten melegít, és amikor a vendégek megérkeznek, gyorsan elfogyasztják. Ebben az esetben nagyobb tárolót választani ajánlott – 500 liter, vagy két 300 literes tároló sorosan. Ugyanakkor fontos biztosítani, hogy a tároló jól legyen szigetelve és stagnáció ellen védve – különben a napelemes rendszer nyáron, ha nincs fogyasztás, eláll, és problémák lehetnek a tágulással és a rozsdaelváltozással. Ilyen esetekben ajánlott olyan rendszer, amely automatikus lefújással és pontos nyomáskapcsolóval rendelkezik.
Mi más befolyásolja a tároló térfogat kiválasztását: a felszerelés helye, tájolás, tető dőlése
A földrajzi helyzet és a kollektorok tájolása közvetlenül befolyásolja, hogy mennyi energiát termel meg az év során, és így azt, hogy mennyi energiát képes a tároló akkumulálni. Magyarországon a legnagyobb napsugárzási potenciállal a dél-keleti rész (a Szolnok környéke, a Duna menti síkság) rendelkezik, ahol a termelés meghaladhatja a kevesebb napsütéssel rendelkező északibb és magasabban fekvő területekét (pl. az Ország, a Liptó). A hegyvidéki helyszínek éves napelemes termelése akár 20–30%-kal is alacsonyabb lehet, mint a síkságokon.
Az optimális tájolás déli, 35–45°-os dőlés. 30°-os eltérés délkeletre vagy délnyugatra az éves termelést 5–10%-kal csökkenti, ami még elfogadható. Kelet vagy nyugat felé történő elhelyezés már problémásabb, és a tároló méretezésénél figyelembe kell venni – akár 10–15%-kal nagyobb tárolóra lehet szükség, hogy kompenzálják a napenergia napi szintű csökkenő hozamát. A tároló és a kazán összekapcsolásáról és az optimális bekötésről bővebben olvashat a cikkünkben: A napelemes tároló összekapcsolása a kazánnal és az osztó-gyűjtővel a Vásárlói Központunkban.
Hőveszteségek a tárolóban: miért döntő az izoláció
Egy jól izolált tároló hatékonyabb lehet kisebb térfogat mellett is. Egy izolálatlan tároló 24 óra alatt 5–10 °C hőmérsékletet veszít a falán keresztül, attól függően, hogy milyen az környezeti hőmérséklet. Ez azt jelenti, hogy a napsütéses napon begyűjtött energia részben reggelre el fog tűnni. Egy jó minőségű, vastag poliuretán izolációval (50–80 mm) a veszteség 1–2 °C/24 óra, ami jelentős különbséget jelent.
Egy nem fűtött kazánházban (pl. garázs, pince) telepített tároló esetében az izoláció vastagsága kulcsfontosságú. Tél idején a tároló környezetében 5 °C hőmérséklet is lehet, és egy rossz izoláció mellett gyorsabban fog elszivározni az energia, mint amilyen gyorsan a tároló képes akkumulálni. Egy jól izolált tároló, például az Napelemes tároló két hőcserélővel, izolációval, már gyárilag rendelkezik izolációval, ami egyszerűsíti a beszerelést és elkerüli az extra költségeket és munkát.
Osztó-gyűjtő: a rendszer méretezésének része
Nagyobb rendszerek esetén, ahol a tároló 400 liter vagy annál nagyobb, vagy ahol kollektorokból álló lánc van, a napelemes kör része az osztó-gyűjtő is. Ez biztosítja a napelemes kör egyenletes elosztását több ágba (pl. több kollektoros csoport), és megakadályozza a hidraulikus kiegyensúlyozatlanságot. Nagyipari vagy nagyobb családi rendszerek esetén érdemes megfontolni a Gyártásos nemesacél osztó-gyűjtő 6/4"x1"; 2 utas megoldást, ami két körös bekötéshez is ideális, és minőségi golyócsapokkal rendelkezik, így az egyes ágak karbantartását elvégezheti anélkül, hogy az egész rendszert le kellene állítani.
A tároló anyaga és hatása a térfogat kiválasztására
A tárolók három anyagból készülhetnek: festett acél anóddal, nemesacél (AISI 304 vagy 316L) és műanyag belső acél külső burával. Napelemes rendszerek esetén, ahol a tárolóban a hőmérséklet rövid távon elérheti a 90–95 °C-t (nyári stagnáció esetén), fontos, hogy az anyag ezt elviselje deformáció vagy romlás nélkül. A festett acél tárolók a szabványos megoldások, a nemesacél a prémium választás, különösen a fagyasztó víz vagy a rendszeres anódcsere hiányában.
Nagyobb térfogatoknál (400 liter és felette) fontos megfontolni a tároló méreteit is – nem minden esetben fér bele a kazánházba. További információkat a méreti és csatlakozási követelményekről a Vásárlói Központunkban található Napelemes tárolók méretei és csatlakozásai: mit ellenőrizni a vásárlás előtt című cikkben olvashat. Léteznek speciális tárolók, amelyekben egy TÚV-tároló van beépítve (úgynevezett tank-in-tank), ezekről bővebben a külön készült Napelemes tároló TÚV-tárolóval: működése és mikor érdemes című cikkben olvashat.
Hogyan változik a szükséges térfogat a felújítás és új építés esetén?
Új építés esetén ideális a helyzet – a tárolót (és a kazánházat, a csatlakozásokat, a tetőn a kollektorok helyét) a kezdetektől meg lehet tervezni. Egyik korlátozás sem szorít, így választható az optimális méret és elhelyezkedés. Felújítás esetén viszont gyakoriak a korlátozások: kis kazánház, alacsony ajtó, keskeny lépcső, a tetőn a kollektorok elhelyezését korlátozza a kémény vagy a tetőcsere. Ilyen esetekben a tároló mérete nem az ideális számítás szerint kerül kiválasztásra, hanem attól függ, hogy fizikailag be tud-e férni – ezt kompenzálni kell nagyobb kollektoros felülettel vagy egy nagyobb teljesítményű tartalékforrással.
Gyakran előfordul, hogy a vásárló azt mondja, hogy 500 literes tárolót szeretne, de a kazánház ajtaja csak 60×170 cm. Ekkor vagy egy keskenyebb és magasabb tárolóra van szükség, vagy két kisebb tárolót kell használni. Mindkét megoldás működőképes, de a hidraulikát meg kell gondolni. Ha két tároló összekapcsolását fontolgatja, érdemes elolvasni a Napelemes tároló beszerelése: menetrend, elhelyezés és a szerelési követelmények című cikkünket is.
A leggyakoribb hibák a tároló térfogat kiválasztásánál
- A túl kicsi tároló nagy családhoz – a vásárló spórolni akar, és 200 literes tárolót választ 4 fős családhoz; eredmény: reggel nincs melegvíz, a kazán naponta fűti, a megtakarítás minimális
- A túl nagy tároló nem megfelelő kollektoros felülettel – 500 literes tároló 2 m² kollektorral; a tároló soha nem melegszik meg teljesen, a hőveszteségek dominálnak, a rendszer nem hatékony
- A valós fogyasztás figyelmen kívül hagyása – a számítás katalógus alapján, nem a család valós viselkedése alapján; egy gyakran fürdőző család, kutyával és nagyobb vízfogyasztással más tárolóra van szüksége, mint egy gyermek nélküli pár
- Az izoláció elhanyagolása – egy izolálatlan tároló hideg kazánházban csak fél megoldás; a hőveszteségek a falon keresztül eltarthatják a napelemes rendszer teljes előnyét
- A jövőre való fenntartás hiánya – a tároló a jelenlegi helyzetre méretezve, nincs fenntartás a család bővítésére; 3 év múlva a tároló már nem elegendő, és cserélni kell
- A hőcserélők számának rossz választása – egy hőcserélővel rendelkező tároló két hőforrással (nap + kazán) bonyolítja a bekötést és csökkenti a hatásfokot
Kombinációja napkollektoros tárolóval hőszivattyúval
A hőszivattyúk (HSZ) napjainkban egyre gyakoribb alternatív vagy elsődleges hőforrások. Amikor napkollektoros tárolót HSZ-val kombinál, megváltoznak a méretezés néhány szabálya. A hőszivattyú a legalacsonyabb hőmérsékleteken működik a legkompaktabban (55–60 °C helyett 75 °C-os kazánnál), ami azt jelenti, hogy a tárolót alacsonyabb hőmérsékletre lehet feltölteni, így hatékonyabb térfogatban működhet. Ugyanakkor a hőszivattyú képes folyamatosan, de lassan feltölteni a tárolót – ami napkollektoros fűtés mellett ideális.
A nap + HSZ kombináció esetén ajánlott két hőcserélővel ellátott tároló, ahol az alsó hőcserélő a napkollektoros kör számára szolgál, a felső pedig a hőszivattyú számára. Vagyis megfelelő a közvetlen vízbevitelt biztosító tároló a hőszivattyúból (monovalens hőszivattyú esetén). Ilyen konfigurációk esetén fontos a szabályozás megfelelő beállítása is – a napkollektoros szivattyúnak elsőbbséget kell kapnia a hőszivattyúhoz képest, hogy a hőszivattyú ne induljon el feleslegesen, amikor a napelemes rendszer képes magában melegíteni a tárolót. További információ a szabályozási problémákról a Gyakori hibák napkollektoros tárolókban: túlmelegedés, korrózió és nyomásvesztés című cikkben olvasható.
Gazdasági szempont: nagyobb tároló – magasabb beruházás, de jobb megtérülés?
A tároló ára a térfogattal nő, de nem lineárisan. A 200 l-ről 300 l-re való áttérés általában 20–30%-kal drágább, de a rendszer hatékonysága megfelelően kialakított konfiguráció esetén 15–25%-kal növekedhet. A nagyobb tároló csökkenti a kazán bekapcsolási gyakoriságát, ami meghosszabbítja az élettartamát és csökkenti a szervizköltségeket. Összességében – egy átlagos háztartás esetén, ahol két szomszédos méret között választ (pl. 250 l vs. 300 l), általában érdemes a nagyobbat választani. A plusz költség néhány tízezer forint, míg a komfortérzet és energiahatékonyság az egész élettartam alatt (15–25 év) összehasonlíthatatlanul nagyobb előnyt jelent.
Gyakori kérdések (FAQ)
Hány literes tárolóra van szükség egy négytagú családhoz?
Négytagú család esetén a napkollektoros tároló ajánlott térfogata 250–300 liter. Ha a család fürdőt használ (nem csak zuhanyzót) vagy rendkívül nagy a vízfogyasztás, akkor 300–400 literes tároló is megfelelő lehet. A megfelelő választás attól is függ, hogy a napkollektorok felülete mennyi – 4 m² napkollektor esetén a tároló mérete körülbelül 250 liter.
Túl nagy tároló lehet a napkollektoros rendszeremhez?
Igen, túlméretezett tároló ugyanolyan problémás, mint az alulméretezett. Ha a tároló túl nagy a napkollektorok felületéhez képest, akkor lassan melegszik és sosem éri el a kívánt hőmérsékletet tiszta napenergia segítségével. A kazán naponta, akár nyáron is be kell kapcsolnia, az energia megtakarítása minimális, és a nagyobb burkolat miatti hőveszteségek magasabbak. Arany szabály: 50–80 liter tároló a napkollektor minden négyzetméterére.
Jó ötlet két hőcserélővel ellátott tároló egy átlagos családi házhoz?
Igen, általában egyértelműen. A két hőcserélővel ellátott tároló lehetővé teszi, hogy a napkollektoros kör és a tartalék hőforrás (kazán, hőszivattyú) hatékonyan csatlakozhasson anélkül, hogy egymás működését akadályoznák. A kazán felső hőcserélője gyorsan melegíti a tároló felső részét, így akár 80%-ban hideg tároló után is egy órán belül meleg víz áll rendelkezésre. További információ e témában a Egy vagy két hőcserélővel ellátott tároló: melyik a jobb című cikkben olvasható.
Milyen az ideális tárolóhely a kazánházban?
A tároló a lehető legközelebb kell legyen a melegvíz felhasználási helyéhez és a napkollektoros csatlakozáshoz, hogy a hidraulikai távolságok a lehető legkisebbek legyenek, és a csővezeték hővesztesége minimális legyen. A napkollektoros tárolónak szilárd alapra kell állnia, amely elbírja a teljes súlyát (300 literes tároló vízzel töltve 350–380 kg). Részletesebb információkat a Napkollektoros tároló beszerelése: menetrend, elhelyezés és szerelési követelmények című cikkben talál.
Kötelező évente karbantartani a tárolót?
Javasolt 2–3 évente ellenőrizni a magnézium anód állapotát (smaltos tárolók esetén) és szükség esetén elvégezni a hőcserélők lecsapadékmentesítését. A kemény vízű (20 °dH-nál keményebb) területeken évente javasolt ellenőrzést végezni. A rendszeres ellenőrzés nélkül az anód elhasználódása miatt korrózió indul el a belső burkolatban, és a tároló élettartama jelentősen csökken. További információ a karbantartásról a Napkollektoros tároló karbantartása: tisztítás, anód és hőcserélő ellenőrzése című cikkben olvasható.
Hogyan ismerem fel, hogy a tárolóm túl kicsi?
A túl kis tároló leggyakoribb jelei: reggel még napos nap után sincs elég meleg víz, a kazán 2–3 óránként bekapcsol, még nyáron is, a napkollektoros szivattyú nagyon rövid ideig működik, majd megáll (a tároló gyorsan megtelik meleg vízzel, de kicsi). Ha ezeket tapasztalod, érdemes konzultálni a rendszer kibővítéséről vagy a tároló nagyobbra cseréléséről. Részletesebb információ a tünetekről és hibákról a Gyakori hibák napkollektoros tárolókban: túlmelegedés, korrózió és nyomásvesztés című cikkben olvasható.
Összegzés: hogyan döntsünk?
A megfelelő méretű napkollektoros tároló kiválasztása nem tudomány, de több konkrét tényezőt kell egyszerre figyelembe venni: a lakók számát és valós vízfogyasztását, a napkollektorok felületét és típusát, a tartalék hőforrást, a beszerelés helyét, a tároló anyagát és szigetelését. Ha bizonytalan vagy, mindig jobb egy lépést nagyobb tárolót választani – az árbeli különbség kicsi, a komfortérzet és hatásfok különbsége valós és napi.
Négytagú család és 4 m² lapos napkollektor esetén a válasz világos: 250–300 literes, két hőcserélővel ellátott és jó szigeteléssel rendelkező tároló. Hat tagú család és 6 m² napkollektor esetén 400 literes tároló javasolt. Kombis rendszer esetén, ha a fűtés is támogatott, konzultálj egyéni méretezéssel szakemberrel. És ha további kérdéseid vannak a működéshez, bekötéshez vagy tárolókiválasztáshoz, válaszokat a Választékos Központ másik cikkeiben is megtalálsz.
Kérdésed van ezzel kapcsolatban?
Nem tudsz dönteni vagy konkrét helyzettel szembesülve állsz? Írj nekünk – szívesen segítünk.