ánóda

Anód ( ἄνοδος (anodos), „kijel“) egy elektroda, amely a negatív töltések terét elhagyva elektromos töltést vezet.

Melyik az elektródák közül egy adott komponens esetében az anód, és melyik a  katód, az a komponens típusától és működési módjától függ. Az  elektrokémia területén az anód az  elektroda, ahol az  oxidáció zajlik. Ha elegendően nagy külső  feszültséget kapcsolnak az elektródákra, akkor  elektrolízis indul meg, amely során az anód az  pozitív töltéssel rendelkező elektróda. Ilyen például az  akkumulátor töltése. Ezzel ellentétben, amikor az  elektrokémiai forrás kisül, azaz az áram az ellenkező irányba folyik, mint a töltésnél, akkor az anód az  negatív töltéssel rendelkező elektróda.

Az elektronikában ezzel a névvel olyan komponenseknél is találkozhatunk, mint például a  dióda vagy az  elektróna, ahol az anód általában (de nem mindig) pozitív feszültségű elektródát jelent. A félvezető diódák esetében az anód  félvezető P típusú, és vezető irányban pozitív feszültségre van csatlakoztatva. Különleges eset a  fotodióda. Ez egy dióda, amely fény hatására  forrás ként működik. Ebben az esetben a P típusú félvezető a forrás pozitív pólusa, az áram onnan indul el, végigfut az áramkörön, és a negatív pólusba, az N típusú félvezetőbe, amely az anódot képezi.