A kazán teljesítményének helyes méretezése a tartály térfogatához
A kazán teljesítményének helyes méretezése a tároló térfogatához – teljes műszaki útmutató
Az egyik leggyakoribb hiba, amelyet a használati melegvíz-készítéssel kombinált fűtési rendszerek tervezésénél látunk, a rossz páros: nagy teljesítményű kazán kis tárolóval, vagy éppen fordítva – túlméretezett tároló, amelyet a gyenge kazán soha nem tud időben felfűteni. Mindkét helyzet üzemeltetési szempontból elégtelen, nem beszélve az energiapazarlásról. A kazánteljesítmény és a tárolótérfogat összehangolásának témája azok közé tartozik, amelyek látszólag egyszerűek, a gyakorlatban azonban tele vannak árnyalatokkal, és éppen ezek döntik el, hogy a háztartás elégedett lesz-e, vagy minden este a melegvízre kell várnia.
Ebben a cikkben a teljes problémakört mélységében bontjuk ki – a fizikai alapoktól a számítási képleteken és tipikus gyakorlati példákon át egészen a szlovák piacon elérhető konkrét szettekig. Ha kazán és tároló szett vásárlásán gondolkodik, olvassa el ezt a szöveget, mielőtt döntést hozna.
Miért számít a méretezés jobban, mint gondolná
A melegvíz-tároló a rendszerben két alapvető funkciót lát el: hőt tárol, és egyben pufferként működik a pillanatnyi vízfogyasztás és a kazán teljesítménye között. A kazán nem képes valós időben elegendő hőt előállítani több, egyszerre zuhanyozó ember számára – ezért szolgál a tároló energia-„bankként", amelyből meríteni lehet. Ha a tároló túl kicsi, a bank gyorsan kiürül, és a komfort csökken. Ha a tároló túl nagy és a kazán gyenge, a bank feltöltése túl sokáig tart, és nő az energiafogyasztás.
Fizikailag a helyzet viszonylag egyértelmű. A víz felfűtéséhez szükséges energiát a következő képlettel számítjuk ki:
Q = m × c × ΔT
ahol Q az energia kilowattórában, m a víz tömege kilogrammban (víz esetén 1 liter = 1 kg), c a víz fajlagos hőkapacitása (4 186 J/kg·K, azaz kb. 1,163 Wh/kg·K), ΔT pedig a hideg belépő víz és a tároló kívánt hőmérséklete közötti hőmérséklet-különbség.
Gyakorlati példa: 150 literes tároló, belépő víz 10 °C, célhőmérséklet 65 °C. ΔT = 55 K. Q = 150 × 1,163 × 55 = 9 595 Wh ≈ 9,6 kWh. Ez az az energia, amelyet a kazánnak le kell adnia ahhoz, hogy a tárolót hideg vízről teljesen felfűtse üzemi hőmérsékletre.
Amint a grafikonon látható, a 10 kW-os és a 25 kW-os kazán közötti különbség 150 literes tároló esetén csaknem 35 perc felfűtési idő. Reggel, munka előtt ez olyan különbség, amelyet mindenki megérez.
Fűtési teljesítmény vs. melegvíz-készítési teljesítmény – mit kell megkülönböztetni
Itt következik az egyik leggyakoribb tévedés. A kazánnak általában egyetlen névleges teljesítménye van (például 25 kW), ez a teljesítmény azonban két funkció között oszlik meg: a helyiségek fűtése és a tárolóban lévő melegvíz felfűtése között. Szokásos üzemmódban a kazán nem fűt és egyidejűleg nem melegíti teljes gőzzel a tárolót – a rendszer prioritásokat vált. A legtöbb korszerű kazán az úgynevezett melegvíz-prioritás üzemmódban dolgozik: amikor a tároló utánfűtést igényel, a kazán ideiglenesen felfüggeszti a fűtést, és a teljes teljesítményét a tárolónak szenteli.
Ezért van az, hogy a tároló méretezésénél a kazán teljes teljesítményével számolunk, nem csupán annak egy részével. Ha a kazán 25 kW-os és a tároló 150 l-es, a teljes 25 kW rendelkezésre áll a tároló felfűtésére (mindaddig, amíg a tároló nincs felfűtve). A fűtés ez idő alatt átmenetileg lelassul – egy jól beszabályozott rendszerben ezt a háztartás egyáltalán nem érzékeli, mert a padlófűtés vagy a radiátoros fűtés tehetetlensége több tíz percig tart.
A méretezési arány alapszabályai – mit mondanak a gyártók és a szabványok
A fűtéstechnikában létezik néhány bevált ökölszabály, amely nemzedékről nemzedékre öröklődik. Ezek természetesen csupán tájékoztató értékek – minden megbízásnak megvannak a maga sajátosságai –, de jó kiindulópontot jelentenek:
- 1 kW kazánteljesítmény = kb. 3–5 liter tárolótérfogat (átlagos, közvetlen felfűtésű háztartásoknál)
- A tároló felfűtési ideje ne haladja meg a 45 percet (teljesen kihűlt állapotból)
- A tárolónak egyetlen felfűtési ciklusban a napi melegvízfogyasztás legalább 70–80 %-át kell befogadnia
- Padlófűtéssel kombinált rendszereknél 20–30 %-kal nagyobb tárolót ajánlunk a fűtőkör lassabb reakciója miatt
Az olyan kazángyártók, mint a Protherm vagy a Vaillant, egyúttal a műszaki dokumentációban minden modellhez megadják az ajánlott tárolótartományokat. Ezek az adatok kötelezőbb erejűek, mint az általános szabályok, és mindig ezeknek kell az első információforrásnak lenniük.
Konkrét számítások átlagos háztartásokra
Az elmélet szép dolog, a megrendelésre végzett munkánál azonban mindig a konkrét emberektől és szokásaiktól indulunk ki. A legfontosabb bemeneti paraméter nem a ház alapterülete és nem is a kazán teljesítménye – hanem a háztartásban élő személyek száma és fogyasztási szokásaik. A szabvány szerinti melegvízfogyasztás (55 °C-os hőmérsékleten) személyenként és naponta körülbelül 45–50 liter. Egy négyfős szlovák háztartás tehát tájékoztató jelleggel napi 180–200 liter melegvizet fogyaszt.
A tárolónak ideális esetben az egész esti és a reggeli fogyasztást fedeznie kell közbenső felfűtés nélkül – egy tipikus, négyfős háztartásnál ez 150–200 literes tárolót jelent. Az alábbiakban tipikus számítási forgatókönyveket mutatok be:
1. forgatókönyv: Lakás, 2 személy, 12–15 kW-os kazán
Fogyasztási igény: 2 × 45 = 90 liter/nap. A 80–100 literes tároló elegendő. 12 kW-os kazánnál a 100 l-es tároló felfűtése 10 °C-ról 65 °C-ra (ΔT = 55 K, Q = 100 × 1,163 × 55 = 6,4 kWh) kb. 32 percig tart. Ez határeset, de elfogadható.
15 kW-os kazánnal ugyanezt a tárolót 25 perc alatt fűti fel – sokkal kényelmesebb forgatókönyv. Erre a feladattípusra jól illik például a Vaillant atmoTEC plus VU 200/3-5 + VIH CK 70 szett, ahol a 70 literes tároló 20 kW-os kazánhoz csatlakozik – ideális kisebb lakáshoz vagy alacsonyabb fogyasztású párnak.
2. forgatókönyv: Családi ház, 4 személy, 20–25 kW-os kazán
Fogyasztási igény: 4 × 50 = 200 liter/nap. Tároló: 150–200 liter. 25 kW-os kazán és 150 l-es tároló esetén: Q = 150 × 1,163 × 55 = 9,6 kWh. Felfűtési idő = 9,6 / 25 × 60 = 23 perc. Kiváló eredmény – a tároló a reggeli csúcsfogyasztásnál is gyorsan feltöltődik.
Egy ilyen feladat tipikus megoldása például a Protherm Aqua Complet Panther 25KOO + FE 120 BM – 25 kW-os kazán 120 literes tárolóval. A 120 l-es tároló itt négy személy esetén az alsó határon van, de helyesen beállított üzemmóddal (éjszakai felfűtés, reggel 5:00-kor előfűtés) problémamentesen működik. Ha a háztartásban 5 vagy több személy él, legalább 150 l-es tárolót ajánlok.
3. forgatókönyv: Nagyobb családi ház, 5–6 személy, 25–30 kW-os kazán
Fogyasztás: 5 × 50 = 250 liter/nap. Tároló: 200–250 liter. Itt már fontos, hogy a kazánnak elegendő teljesítménye legyen a tároló gyors utántöltéséhez. 25 kW és 200 l-es tároló esetén: Q = 200 × 1,163 × 55 = 12,8 kWh. Felfűtési idő = 12,8 / 25 × 60 = 31 perc. Ez még elfogadható. 30 kW-os kazánnal 25 percre jutnánk.
A Vaillant turboTEC plus VU 202/3-5 + VIH R 120 szett a 120 literes tárolóval ebben a kategóriában határeset – hat személy esetén nagyobb tárolót vagy nagyobb szabályozási tartományú, frekvenciavezérelt kazánt mérlegelnék.
A tároló hőmérsékleti paraméterei – higiénia vs. hatékonyság
A méretezést befolyásoló további tényező a tároló üzemi hőmérséklete. A tárolót legalább 60–65 °C-ra kell felfűteni, hogy visszaszoruljon a Legionella pneumophila baktérium szaporodása. Ez a baktérium 35–45 °C között szaporodik a leggyorsabban, 60 °C-on néhány percen belül elpusztul, 70 °C-on pedig gyakorlatilag azonnal.
A tároló üzemi hőmérséklete tehát nemcsak kényelmi kérdés, hanem higiéniai követelmény is. Ezért nem javasoljuk, hogy a tárolót „takarékos" 45–50 °C-on tartsa – néhány eurót megspórol az energián, de kockáztatja a család egészségét. A korszerű kazánszabályozások (pl. Vaillant eBUS vagy Protherm Celsius) lehetővé teszik, hogy hetente egyszer automatikus „legionella elleni" ciklust programozzon be, amelynek során a tárolót 70 °C-ra fűtik fel.
A méretezés szempontjából ez azt jelenti: ha 65 °C-os üzemi hőmérséklettel és 10 °C-os belépő vízzel számolunk, ΔT = 55 K. Szlovákia egyes régióiban (hegyvidéki területek) a belépő víz akár 8 °C is lehet, ami a ΔT-t 57 K-re növeli, és kissé meghosszabbítja a felfűtési időt. Nyáron viszont a belépő víz melegebb (15–18 °C), ami megkönnyíti a felfűtést.
A tároló típusának hatása a méretezésre – egy vagy két hőcserélő
A tárolókat egy vagy két hőcserélővel (csőkígyós regiszterrel) szállítják. Ez a választás közvetlenül befolyásolja a kazán teljesítményének méretezését. A témával részletesebben a Egy vagy két hőcserélős tároló – melyiket válasszuk című cikkben foglalkozunk, itt csak röviden, a méretezés szemszögéből:
- Az egy hőcserélős tároló az egyetlen hőforrással (kazánnal) működő rendszerek szokásos megoldása. A teljesítmény a hőcserélőn keresztül jut át, és felmelegíti a tárolóban lévő vizet. A hőátadás hatásfoka a hőcserélő felületétől függ – nagyobb tárolónál a hőcserélőnek nagyobb felületűnek kell lennie, különben a felfűtési idő azonos kazánteljesítmény mellett is meghosszabbodik.
- A két hőcserélős tároló két hőforrás kombinációjához készült – jellemzően kazán + napkollektorok. Az alsó hőcserélő a szoláris (alacsonyabb hőmérséklet), a felső a kazáné (magasabb hőmérséklet). Ebben az esetben a kazán csak utánfűtésre szolgál, ami csökkenti a terhelését és megváltoztatja a méretezést. A kazánnak nem a teljes térfogatot kell felfűtenie, csak azt kell „utánfűtenie", amit a napenergia nem tudott.
A napkollektoros kiegészítés nélküli kazán-tároló szettekre érvényes, hogy a hőcserélő mérete a jó hőátadás érdekében minden 100 liter tárolótérfogatra legalább 0,15–0,2 m² legyen. A gyártók ezt általában betartják, de különböző gyártóktól származó tároló + kazán kombinációknál ezt ellenőrizni kell a műszaki dokumentációban.
Protherm vs. Vaillant – hogyan vannak méretezve a szettjeik?
A szlovák piacot két gyártó szettjei uralják: a Protherm és a Vaillant (mindkettő a Vaillant Group csoportba tartozik). A kazán-tároló méretezéshez való hozzáállásuk kissé eltér:
A Protherm Panther modulációs teljesítményű kondenzációs kazán. A 25KOO modell (nyílt égésterű füstgázelvezetés, külső levegő) vagy a 25KTO (turbó) teljesítménye 5–25 kW moduláció mellett. Az FE 120 BM tároló 120 literes, és pontosan ehhez a szetthez van méretezve. A Protherm közlése szerint teljes, 25 kW-os teljesítményen a 120 l-es tárolót 10 °C-ról 65 °C-ra kb. 17–19 perc alatt fűti fel – ez nagyon gyors. Az FE 120 tároló hőcserélőjének felülete 1,0 m², ami ehhez a térfogathoz átlagon felüli, és közvetlenül hozzájárul a gyors felfűtéshez.
A Vaillant turboTEC plus a VIH R 120 (120 l) vagy VIH CK 70 (70 l) tárolóval alkotott szettben hasonló felépítésű, csak kissé más szabályozási filozófiával. A turboTEC plus VU 202/3-5 + VIH R 120 modell kazánjának teljesítménye 4,7–20 kW, a tároló 120 literes. A felfűtési idő hasonló, mint a Protherm esetében, a maximális teljesítmény azonban valamivel alacsonyabb (20 kW vs. 25 kW), ami azonos tárolónál néhány perccel meghosszabbítja a felfűtést. A háztartások többségénél ez nem jelent gondot – a tároló utánfűtése többnyire éjjel vagy reggel történik, amikor van rá idő.
A két típus összehasonlításával részletesebben a Protherm Panther vs. Vaillant turboTEC – szettek összehasonlítása című cikkben foglalkozunk.
Méretezési hibák, amelyeket a gyakorlatban a leggyakrabban látunk
Az e rendszerekkel töltött évek alatt szó szerint több tucat olyan megbízást láttunk, ahol a méretezés nem volt megfelelő. Íme a leggyakoribb hibák:
1. hiba: A tároló túl kicsi a személyek számához képest
Klasszikus eset: 80 literes tároló egy háromgyermekes családnak. Az eredmény? Aki utoljára zuhanyozik (általában a szülők), hideg vizet kap. A tároló a reggeli zuhanyzásnál gyorsabban ürül ki, mint ahogy a kazán fel tudná tölteni. Megoldás: a tárolót mindig a valós személyszámra méretezze, ne arra az optimista változatra, hogy „hiszen nem fürdünk minden nap".
2. hiba: A kazán túl gyenge a tároló gyors feltöltéséhez
A vásárló 200 literes tárolót vett, és 15 kW-os kazánt tett mellé, mert „a kazán úgyis csak 120 m²-t fűt". A gond: a 200 l-es tárolót a 15 kW-os kazán 10 °C-ról 65 °C-ra teljes 51 perc alatt fűti fel. Az egész család esti fürdése után a tároló gyakorlatilag kimerül, és reggelig (8 óra alatt) ugyan többször is felfűti a térfogatát, de ha valaki reggel 6-kor kel, és a tárolót utoljára 3:00-kor fűtötték, a helyzet kellemetlen lehet. Megoldás: 200 l-es tárolóhoz legalább 20 kW-os, ideálisan 24–25 kW-os kazánt ajánlunk.
3. hiba: Megfeledkezés a tároló hőveszteségeiről
Minden tárolónak van hővesztesége nyugalmi állapotban is – tehát akkor is, amikor nem vételeznek belőle. Egy jó szigetelésű, minőségi tároló 24 óra alatt kb. 1–2 kWh-t veszít. Egy olcsóbb, vékony szigetelésű tároló naponta akár 3–4 kWh-t is veszíthet. Ez évente 360–730 kWh többletet jelent – tiszta pénzkidobás. Ezért mindig figyelje a tároló „hőveszteség" paraméterét, ne csak a térfogatát és az árát.
4. hiba: A tároló rossz elhelyezése és a csőhálózati veszteségek
A vételezési helyektől távol elhelyezett tároló (pl. a tároló a földszinti kazánházban, a fürdőszoba az emeleten, 15 méter távolságra) azt eredményezi, hogy minden reggel több percet vár a melegvízre – a csőben kihűlt víznek előbb el kell folynia. Ennek nincs közvetlen köze a teljesítmény méretezéséhez, de befolyásolja a tényleges komfortot és a tényleges vízfogyasztást. Megoldás: cirkulációs hurok cirkulációs szivattyúval és helyesen beszabályozott cirkulációs idővel.
A tárolás és a csúcsfogyasztás hatása – miért nem elég a tárolót az „átlagra" méretezni
Az egyik olyan fogalom, amelyet sokan figyelmen kívül hagynak a méretezésnél, az úgynevezett csúcsfogyasztás. A háztartás nem egyenletesen fogyasztja a melegvizet a nap folyamán. A gyakorlatban jellemzően két csúcs van: a reggeli (6:00–8:00) és az esti (18:00–21:00). A reggeli csúcs keretében egy négyfős háztartás 30 perc alatt 60–80 liter melegvizet is elfogyaszthat – ha egymást váltják a zuhanyzások.
A tárolónak képesnek kell lennie ezt a csúcsot fedezni anélkül, hogy a kifolyó víz hőmérséklete az elfogadható határ alá esne (keverés esetén általában 40 °C). Ez azt jelenti, hogy a tároló ténylegesen „hasznosítható" térfogata csak egy része a teljes térfogatnak – egy 150 literes tároló 65 °C-on és 10 °C-os belépő víz mellett kevert üzemben (40 °C-ra) körülbelül 240 liter használati vizet ad, mert kb. 60:40 arányban keveredik hideg vízzel. Ezt fontos tudatosítani – a 150 l-es tároló nem azt jelenti, hogy csak 150 liter melegvizet vételezhet!
Fordítva persze a tároló sem korlátlan. Amikor a tároló 40 °C alá hűl, a kazánnak be kell lépnie és fel kell töltenie. Ezért csúcsfogyasztásnál az is számít, milyen gyorsan reagál a kazán, és mikor kezdi meg a felfűtést – a korszerű termosztátok és szabályozások ezt prediktíven kezelik: folyamatosan figyelik a tárolót, és korábban kapcsolják be a felfűtést, mielőtt a hőmérséklet a kritikus határ alá esne.
Különleges helyzetek: alacsony hőmérsékletű rendszerek és kondenzációs kazánok
Az alacsony hőmérsékletű kazánok kategóriájába tartozó szetteknek van egy sajátos tulajdonságuk: a kazán alacsony hőmérsékletű fűtőkörben dolgozik (pl. padlófűtés 35/30 °C-on), a tárolót viszont 65 °C-ra kell felfűteni. Ez 30 K-es hőmérsékletugrás – és éppen itt keletkezik a gond. Az a kazán, amely a fűtőkör alacsony előremenő hőmérsékleteire van optimalizálva, a tároló felfűtéséhez magasabb hőmérsékletű üzemmódba kell hogy váltson.
A kondenzációs kazánok (Protherm Panther, Vaillant turboTEC stb.) ezt gond nélkül kezelik – képesek magasabb hőmérsékleten is dolgozni. A kondenzációs folyamat hatékonysága azonban magasabb hőmérsékleten alacsonyabb, amit az üzemeltetési költségek számításánál figyelembe kell venni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tároló felfűtése közben a kazán rövid időre „kilép" a kondenzációs üzemmódból, és szezonális hatásfoka valamivel alacsonyabb lesz annál, mint amit a gyártó a tisztán kondenzációs üzemre megad.
A megoldás vagy a tároló rövidebb felfűtési ideje (kevesebb idő nem kondenzációs üzemmódban) – amit erősebb kazán és nagy tároló támogat –, vagy a tároló szoláris előfűtése, amelynél a kazán csak 40–50 °C-ról fűt utána 65 °C-ra, ami jelentősen csökkenti a kondenzációs hatás elvesztését.
Ajánlott kombinációk táblázata gyakori helyzetekre
| Háztartás típusa | Személyek száma | Napi HMV-fogyasztás | Ajánlott tároló | Min. kazánteljesítmény | Felfűtési idő |
|---|---|---|---|---|---|
| Kis lakás | 1–2 | 50–100 l | 70–100 l | 12–15 kW | 25–35 perc |
| Lakás / kis ház | 2–3 | 100–150 l | 100–120 l | 15–18 kW | 22–30 perc |
| Családi ház | 3–4 | 150–200 l | 120–150 l | 20–25 kW | 18–25 perc |
| Nagyobb családi ház | 4–5 | 200–250 l | 150–200 l | 24–28 kW | 22–30 perc |
| Nagy ház / nyaraló | 5–7 | 250–350 l | 200–300 l | 28–35 kW | 25–35 perc |
Szabályozás és intelligens vezérlés – hogyan optimalizálják a korszerű rendszerek a méretezést
A korszerű szabályozórendszerek (Vaillant multiMATIC, Protherm Celsius, Bosch EasyControl és mások) a prediktív szabályozásnak köszönhetően jelentősen kompenzálni tudják a „tökéletlen" méretezést. A rendszer tanul a fogyasztás előzményeiből, és éppen akkor fűti elő a tárolót, amikor megnövekedett fogyasztást feltételez – általában reggel, ébredés előtt, és délután, hazaérkezés előtt.
Ez az úgynevezett „okos" tárolóvezérlés a gyakorlatban 10–15 %-kal képes hatékonyan csökkenteni a kazán teljesítményével szemben támasztott igényeket, mert a tároló a csúcsfogyasztás előtt mindig készen áll, és a kazánnak nem kell menet közben, vészüzemben feltöltenie. Egyúttal csökkennek a tároló hőveszteségei is – a tároló nem egész nap van fölöslegesen felfűtve, hanem csak akkor, amikor szükséges.
Ha okosotthonba tervez beruházni, vagy optimalizálni szeretné az üzemeltetési költségeket, a korszerű szabályozású szett kiválasztása ugyanolyan fontos döntés, mint maga a kazánteljesítmény és a tárolótérfogat. A kazán és a tároló összekapcsolásának, valamint a szabályozás beállításának mélyebb megértéséhez ajánljuk a Hogyan kapcsoljuk össze a kazánt a tárolóval – szerelési útmutató című cikket.
Mi a teendő, ha a kazánteljesítmény és a tároló nincs egyensúlyban – korrekciós intézkedések
A gyakorlatban előfordul, hogy egy meglévő beépítésnél a tároló és a kazán nem illik egymáshoz. Íme a helyreállítási lehetőségek a rendszer teljes cseréje nélkül:
- A tároló túl kicsi: Ha nagyobbra cserélni nem lehetséges, segít egy párhuzamosan bekötött második tároló hozzáadása (ha van rá hely és a hidraulika lehetővé teszi), vagy egy kis átfolyós vízmelegítő beszerelése kiegészítésként egyetlen vételezési ponthoz.
- A kazán túl gyenge: A tároló felfűtési intervallumának rövidítése – a tárolót 65 °C helyett 70 °C-ra fűtjük fel, amivel nő az energiatartalék. Ez azonban növeli a tároló hőveszteségeit, és nem ideális megoldás.
- Rossz szabályozás: A termosztát időprogramjának átprogramozása – a tároló az éjszakai tarifa alatt fűt fel, reggel pedig 5:00-kor a csúcsvételezés előtt. Ez olcsó megoldás, amely sok esetben elegendő.
- Szoláris kollektoros előfűtés: Napkollektorok telepítése a tároló előfűtésére jelentősen tehermentesíti a kazánt, és április–októberi szezonban kompenzálhatja a gyengébb kazánt.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Tehetek 25 kW-os kazánhoz 300 literes tárolót, hogy nagyobb melegvíz-tartalékom legyen?
Műszakilag igen, de fölösleges és nem hatékony. A 300 literes tárolót a 25 kW-os kazán hideg állapotból csaknem 75 perc alatt fűti fel. A tárolónak magas lesz a hővesztesége, a kazán pedig hosszú felfűtési ciklusokba kapcsol, ami sem az élettartamának, sem az energiaszámlájának nem tesz jót. A 25 kW-os kazánhoz a maximum a 200 literes tároló, az ideális pedig a 150 literes. Ha nagyobb melegvíz-tartalékra van szüksége, inkább a tároló szigetelésével és a felfűtés intelligens szabályozásával oldja meg.
Jobb egyetlen gyártótól szettet vásárolni, vagy kombinálhatom a Protherm kazánt Vaillant tárolóval?
Hidraulikai és fizikai szempontból nem gond a különböző gyártók tárolóit kombinálni – a hőcserélő az hőcserélő. Gond az elektronikus kommunikációnál és a szabályozásnál adódhat. Ha ki szeretné haszn
Kérdése van ezzel a témával kapcsolatban?
Nem tud dönteni, vagy konkrét helyzetet old meg a háztartásában? Írjon nekünk - szívesen tanácsot adunk.