Álló vs. fekvő tároló
Álló vagy fekvő tároló: melyik tájolás illik az Ön helyiségéhez
A melegvíz-tároló kiválasztásakor a legtöbb vásárló a térfogatra, a hőcserélő teljesítményére vagy a márkára koncentrál. A tároló tájolását – vagyis hogy álló (függőleges) vagy fekvő (vízszintes) kivitelű – gyakran csak az utolsó pillanatban veszik figyelembe, amikor a kiválasztott modell egyszerűen nem fér el a gépészeti helyiségben. Pedig éppen a tároló tájolása dönti el, hogy a szerelés zökkenőmentesen zajlik-e, vagy válaszfalak bontását, a padló süllyesztését, esetleg egy teljesen más megoldás keresését jelenti közvetlenül a kivitelezés előtt. Ebben a cikkben áttekintjük, mi a valódi különbség az álló és a fekvő tároló között, mikor éri meg melyik típust választani, hogyan lehet előre megbízhatóan ellenőrizni a rendelkezésre álló helyet, és két gyakorlati, a mindennapi szerelési gyakorlatból vett példán mutatjuk be, hogyan érvényesül ez a választás egy valós projektben.
A melegvíz-tároló (bojler) olyan berendezés, amelyet fizikailag valahol el kell helyezni a háztartásban – leggyakrabban a kazánházban, gépészeti helyiségben, kamrában, garázsban vagy a tetőtérben. Míg új építésű ingatlan esetén a beruházó a helyiséget pontosan a fűtéstechnika igényei szerint tervezheti meg, felújításnál vagy a régi tároló cseréjénél azzal kell dolgozni, ami már fizikailag adott – a helyiség rögzített méreteivel, a mennyezet magasságával, az ajtók elhelyezkedésével és a meglévő vezetékekkel. Éppen ezekben az esetekben válik kulcsfontosságúvá az álló és a fekvő kivitel közötti döntés.
Álló (függőleges) tároló – előnyök és hátrányok
Az álló tároló egyértelműen a legelterjedtebb kivitel a piacon, és a kínálat túlnyomó többségét adja – a legtöbb indirekt fűtésű és elektromos tároló, amelyet egy szokásos webáruház-katalógusban talál, éppen álló felszerelésre készül. Vagy közvetlenül a padlón áll a saját lábain, vagy (kisebb térfogatoknál, jellemzően kb. 100–150 literig) fel is akasztható a falra. A víz benne egy magasan álló, henger alakú tartályban van.
Az álló tároló előnyei
- Kisebb alapterület-igény. Az álló tároló viszonylag kis felületet foglal el a padlón – a tartály átmérője a szokásos térfogatoknál (100–300 liter) jellemzően 50–65 cm körül mozog. Ez alapvető előny a kis gépészeti helyiségekben, ahol kevés a szabad padlófelület, de a helyiség magassága nem probléma.
- Széles kínálat és elérhetőség. Mivel ez a legelterjedtebb kivitel, a függőleges tárolók a legszélesebb választékban érhetők el térfogat, hőcserélő-teljesítmény és árkategória szerint is, minden gyártótól. A pótalkatrészek, anódok és a szerviz kiválasztása is egyszerűbb.
- Természetes hőrétegződés. Az álló tartályban a meleg víz természetes módon a tetején marad, a hidegebb víz pedig lent áramlik be – fizikailag ez logikus elrendezés, amely (amint alább részletesebben kifejtjük) enyhén javíthatja a kivétel hatékonyságát.
- Egyszerűbb csatlakozások szerelése. Hideg víz bemenete lent, meleg víz kimenete fent – ez az elrendezés szabványnak számít, amelyhez minden szerelő hozzászokott, és a vezetékek természetes módon vezethetők.
- Kisebb terhelés a mennyezetre. Álló (padlón álló) kivitelnél a tároló a padlón áll, így nem kell foglalkozni a mennyezetszerkezet teherbírásával, ami a felfüggesztett megoldásoknál mindig fontos kérdés.
Az álló tároló hátrányai
- Magasságot igényel. A 200 literes tároló magassága akár 1,5 métert is elérheti, 300 liternél pedig ez már gyakran 1,8–1,9 méter körül van. Ehhez hozzá kell számolni a tároló feletti helyet a csonk, az anód vagy az elektromos fűtőbetét felülvizsgálatához (jellemzően legalább 50–70 cm szabad tér a tároló felett).
- Probléma alacsony mennyezetű helyiségekben. Régebbi tetőterekben, lépcső alatti helyiségekben vagy leszűkített légterű gépészeti helyiségekben a nagyobb térfogat egyszerűen nem fér el.
- Nehezebb szállítás felújításnál. A magas és nehéz tárolót be kell juttatni az ajtón, esetleg lépcsőn vagy szűk folyosón keresztül – 200 liter feletti térfogatnál ez már logisztikai problémát jelenthet.
Fekvő (vízszintes) tároló – előnyök és hátrányok
A fekvő tároló tartálya „oldalára fektetve" helyezkedik el – a henger vízszintesen fekszik, és leggyakrabban konzol segítségével a mennyezet alá felfüggesztve, vagy alacsony padlómagasságnál lábazati szerkezetre oldalra állítva szerelik. Ez kisebbségi, de bizonyos helyzetekben pótolhatatlan megoldás.
A fekvő tároló előnyei
- Megoldja az alacsony mennyezet problémáját. Ott, ahol a helyiség szabad magassága például csak 1,2–1,6 méter (jellemző álmennyezeteknél, beépített szekrényeknél, lépcső alatti tereknél vagy régebbi társasházak alacsony gépészeti helyiségeinél), a vízszintes szerelés gyakorlatilag az egyetlen módja annak, hogy a tárolót egyáltalán elhelyezzék.
- A felfüggesztés felszabadítja a padlófelületet. Amikor a tároló a mennyezet alatt lóg, az alatta lévő padlófelület szabadon marad, és más célra is felhasználható – tárolásra, közlekedésre, további berendezés (pl. padlófűtési elosztó vagy tágulási tartály) elhelyezésére.
- Megfelelő megoldás felújításoknál. Éppen régebbi házak átépítésénél, ahol megváltozik a gépészeti helyiség rendeltetése, vagy a mennyezetet a légtechnika vagy az elektromos vezetékek miatt lesüllyesztik, a fekvő tároló gyakran az egyetlen valós lehetőség építési beavatkozás nélkül.
A fekvő tároló hátrányai
- Nagyobb igény a mennyezet teherbírására és a rögzítésre. A megtöltött, 200 literes tároló a vízzel együtt körülbelül 250–280 kg-ot nyom (a tartály saját tömegétől függően). Az ilyen teher felfüggesztéséhez minőségi, a mennyezet vagy a fal teherhordó szerkezetébe rögzített konzol szükséges – nem a puszta gipszkarton álmennyezetbe, amely ekkora súlyt nem bír el.
- Kisebb modellkínálat. A vízszintes kivitelek a gyártói katalógusokban nincsenek olyan széles választékban jelen, mint a függőlegesek – szűkebb a térfogatok, hőcserélő-teljesítmények és árkategóriák választéka.
- Kedvezőtlenebb hőrétegződés. Fekvő elhelyezésnél a meleg és a hideg víz könnyebben keveredik, mint álló elrendezésnél, ami enyhén csökkentheti a térfogat kihasználtságának hatékonyságát (részletesebben lentebb).
- Nehezebb szerelés és szerviz. A mennyezet alá felfüggesztett tároló felülvizsgálati nyílásához, anódjához vagy elektromos betétjéhez való hozzáférés fizikailag nehezebb, mint egy csípőmagasságban álló modellnél – a szerviztechnikusnak gyakran létrára és több mozgástérre van szüksége a szerszámokkal való munkához.
- Magasabb beszerzési és szerelési ár. A kisebb sorozatgyártás és a nehezebb telepítés (konzolok, rögzítés, munkaigényesebb szerelés) miatt a fekvő megoldás jellemzően drágább – mind magán a berendezésen, mind a szerelési munkákon.
Hőrétegződés és hatékonyság: van-e a tájolásnak hatása a valós fogyasztásra?
A hőrétegződés az a jelenség, amikor a víz a tárolóban természetes módon rétegződik hőmérséklet szerint – a melegebb (és így kisebb sűrűségű) víz felfelé emelkedik, a hidegebb és sűrűbb víz lefelé süllyed. Álló tárolóban ez a rétegződés a legtermészetesebben működik, mert a meleg víz emelkedésének iránya egybeesik a tartály függőleges tengelyével. Ennek eredményeként a tároló felső részében valóban forró víz rétege marad fenn, amely azonnal felhasználható, míg az alsó részben a hideg víz vár az utánfűtésre. Kivételkor tehát a fogyasztó elsőként a legmelegebb vízhez jut, és a rendszer hatékonyabban tudja utánfűteni csak az alsó, hidegebb réteget a teljes térfogat helyett.
Fekvő tárolóban ez a fizikai jelenség bonyolultabb. Mivel a tartály oldalra fektetve helyezkedik el, a meleg víz továbbra is felfelé igyekszik, de mivel a „fent" ebben az esetben csak egy vékony réteget jelent a henger teljes hossza mentén (nem egy koncentrált oszlopot, mint az álló tartálynál), a rétegződés kevésbé kifejezett, és a meleg és a hideg víz könnyebben keveredik, különösen intenzívebb átfolyásnál vagy hideg víz utánpótlásánál kivétel közben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy azonos deklarált térfogat mellett a fekvő tárolónak valamivel alacsonyabb lehet a ténylegesen kihasználható meleg víz térfogata az azonos térfogatú álló tárolóhoz képest, valamint enyhén magasabb az energiafogyasztása is az azonos komfort fenntartásához, mert a fűtőrendszernek (kazán, hőszivattyú vagy elektromos betét) gyakrabban kell utánfűtenie a víz nagyobb, összekeveredett hányadát.
Ezt azonban a megfelelő arányokban kell hangsúlyozni – nem drámai különbségről van szó, amely alkalmatlanná tenné a fekvő tárolót. A modern tárolók (a vízszinteseket is beleértve) jó minőségű szigeteléssel és jól megtervezett belső hőcserélővel rendelkeznek, így a hatékonyságbeli különbség egy átlagos háztartásban inkább finoman, mint jelentősen érzékelhető. Ha a vízszintes szerelés a hely szempontjából az egyetlen valós lehetőség, ez az enyhe rétegződési különbség semmiképpen sem indok arra, hogy a helyhiányt építési átalakítások árán próbálja megkerülni. Ha viszont mindkét változat közül választhat (például új építésnél, ahol a helyet saját maga tervezheti meg), az álló kivitel hőhatékonyság szempontjából enyhén előnyösebb, ezért ez a szabványos, ajánlott választás mindig, amikor a hely engedi.
Gyakorlati következmény a térfogat kiválasztásához: ha fekvő tárolót fontolgat, ajánlott a térfogatot kismértékben megnövelni ahhoz képest, amit álló kivitel esetén választana ugyanahhoz a háztartáshoz – ezzel kompenzálja a valamivel alacsonyabb hatékony kihasználhatóságot. A szükséges térfogat kiszámításának pontos menetét a személyek száma és a fogyasztási szokások szerint a külön cikkben találja: Milyen térfogatú tárolóra van szükségem.
Hogyan mérje fel és ellenőrizze a helyet vásárlás előtt
Mielőtt egy konkrét modell mellett dönt, érdemes tizenöt percet szánni a hely alapos felmérésére. Ez az időbefektetés megkímélheti egy kellemetlen meglepetéstől a szerelés napján, amikor a tároló egyszerűen nem fér be az ajtón, vagy nem helyezhető el a tervezett helyen. Ajánlott eljárás:
1. Mérje meg a helyiség belmagasságát
Mérje meg a magasságot a padlótól a mennyezetig (vagy az álmennyezet, a csővezeték, a légtechnika vagy a gerenda legalacsonyabb pontjáig, amely a helyiségben található) pontosan azon a helyen, ahol a tárolónak állnia kell. Ne feledje, hogy álló, helyhez kötött tárolónál a tartály magasságán felül legalább 50–70 cm szabad térre is szükség van felette az elektromos fűtőbetét, az anód cseréjéhez vagy a szervizbeavatkozáshoz. Ezt a tartalékot mindig adja hozzá a konkrét modell magasságához, amelyet a termékoldal műszaki adataiban talál.
2. Mérje meg az alapterületet
Ellenőrizze annak a helynek a szélességét és mélységét, ahol a tárolónak állnia vagy lógnia kell, beleértve a faltól való biztonsági távolságot (a szigetelés, az esetleges páralecsapódás és a csatlakozásokhoz való hozzáférés miatt). Felfüggesztett fekvő tárolónál gondoljon arra is, hogy a konzol és maguk a csatlakozások (bemenet, kimenet, biztonsági szelep, esetleg cirkuláció) a tartály méretein felül további helyet igényelnek.
3. Ellenőrizze a bejutási útvonalat
Ez az a lépés, amelyről a leggyakrabban megfeledkeznek. A tárolónak fizikailag el kell jutnia a végleges helyére – a bejárati ajtón, folyosón, esetleg lépcsőn vagy liften keresztül. Mérje meg az útvonal legszűkebb pontját (az ajtónyílás szélességét, a lépcsőforduló átmérőjét) és hasonlítsa össze a tároló átmérőjével és magasságával (álló kivitelnél) vagy hosszával (fekvő kivitelnél). 200 liter feletti térfogatnál különösen érdemes ezt alaposan ellenőrizni, mert a tartály átmérője nagyobb térfogatoknál nő, és több régebbi társasházban vagy szűk lépcsőházú családi házban ez korlátozó tényezővé válhat.
4. Ellenőrizze a mennyezet teherbírását (fekvő/felfüggesztett szerelésnél)
Ha felfüggesztett, fekvő megoldást fontolgat, előre ellenőrizni kell, hogy a mennyezet vagy a fal az adott helyen elég teherbíró-e – legjobb esetben közvetlenül a szerelő technikussal vagy építési szakemberrel. A megtöltött, 200 literes tároló nagyságrendileg 250–280 kg-ot nyom, ami olyan teher, amelyet valódi teherhordó szerkezetnek kell elviselnie (például vasbeton mennyezetnek vagy megfelelően méretezett fagerendának), nem magának a gipszkarton álmennyezetnek.
5. Ellenőrizze a meglévő vezetékek helyzetét
A régi tároló cseréjénél érdemes összehasonlítani a csatlakozások helyzetét (hideg víz, meleg víz, fűtési kör indirekt típusnál, elektromos csatlakozás elektromos típusnál) az új modellen a meglévő vezetékekkel. Az álló és fekvő tájolás közötti váltásnál (bármelyik irányban) szinte mindig részben át kell alakítani a vezetékeket, amit fontos beépíteni a költségvetésbe és a szerelés időtervébe. A tároló kazánhoz való csatlakoztatásának részletes menetét a Tároló szerelése és csatlakoztatása a kazánhoz című cikkben találja.
A pontos méretek (magasság, átmérő, esetleg hossz a fekvő modelleknél) mindig szerepelnek a konkrét modell termékoldalán található műszaki specifikációban – rendelés előtt mindig hasonlítsa össze a saját méréseivel, lehetőleg kis tartalékkal a mérési pontatlanság vagy a falak/padló egyenetlensége miatt.
Melyik típust válassza – mikor
A döntési folyamat összefoglalása áttekinthető helyzetekbe rendezve:
| Helyzet | Ajánlott tájolás |
|---|---|
| Szokásos gépészeti helyiség/kazánház standard belmagassággal (2 m felett) | Álló – szabványos és ajánlott választás |
| Alacsony álmennyezet, lépcső alatti tér, felújítás utáni leszűkített mennyezet | Fekvő – mennyezet alá felfüggesztve |
| Kis padlófelület, de elegendő magasság | Álló – kisebb alapterület-igény |
| Új építésű ingatlan, testre szabottan tervezett hellyel | Álló – legszélesebb kínálat és legjobb hatékonyság |
| Padlófelület felszabadításának szükségessége más berendezés számára (elosztó, tágulási tartály) | Fekvő – a felfüggesztés felszabadítja a padlót |
| Korlátozott költségvetés, hangsúly a lehető legszélesebb választékon és legalacsonyabb áron | Álló – a szélesebb modellkínálat általában kedvezőbb árat jelent |
A legtöbb esetben, amikor a helymagasság korlátja nem kényszerít másra, érdemes az álló kivitelt választani – ez egy bevált, elterjedt és jellemzően árban is kedvezőbb választás, jobb hőhatékonysággal. A fekvő tároló specializált megoldás konkrét helyzetekre, nem univerzális alternatíva.
Valós példa a gyakorlatból
1. eset: Standard gépészeti helyiség családi házban
Képzeljünk el egy családi házat, amelyben a különálló gépészeti helyiség mérete körülbelül 2,2 × 1,8 méter, belmagassága pedig 2,4 méter. A helyiségben gázkondenzációs kazán és padlófűtési elosztó található, és egy négytagú, egy fürdőszobás, egy zuhanyzós háztartás számára kell melegvíz-tárolót telepíteni. Ilyen belmagasság mellett nem probléma egy nagyobb, 200–300 literes álló tároló elhelyezése sem, a fölötte szükséges szervizfelület tartalékkal együtt. A választás egyértelműen az álló, helyhez kötött kivitelre esett – ez esetben egy meglévő gázkazánhoz csatlakoztatott indirekt fűtésű tárolóra, mivel a helyiségnek elegendő padlófelülete és magassága van, és az álló tároló egyszerű, jövőbeli szervizt tesz lehetővé (anódcsere, hőcserélő ellenőrzése) létra vagy bonyolult szétszerelés nélkül. A szerelés komplikációk nélkül zajlott – a tároló szabadon átfért a gépészeti helyiség ajtaján és a ház bejárati ajtaján is, a meglévő fűtési körre és a HMV-vezetékekre való csatlakoztatás közvetlen volt.
2. eset: Alacsony álmennyezet lakásfelújításnál
A második, jelentősen eltérő eset egy régebbi társasházi lakás felújítása, ahol a gépészeti rész a konyhabútor mögötti keskeny folyosón található. Az eredeti tér belmagassága mindössze 1,65 méter volt a leszűkített álmennyezet miatt, amely alatt a ház közös helyiségeinek légtechnikai vezetékei futnak, ezek nem helyezhetők át. Egy megfelelő térfogatú (például kb. 150–200 literes) álló tároló a szokásos 130–150 cm magassággal plusz a szervizrezervával egyszerűen nem lett volna elhelyezhető ebben a térben úgy, hogy a jövőbeli szerviz is lehetséges maradjon. A megoldás egy fekvő, felfüggesztett tároló volt, amelyet a folyosó teherhordó falába rögzítettek (nem a leszűkített álmennyezetbe). A szerelés előtt szükséges volt ellenőrizni statikussal/tapasztalt szerelő technikussal a fal adott szakaszának teherbírását, mivel a vízzel megtöltött tároló tömege meghaladta a 200 kg-ot. A bejutási útvonal a szerelés helyéhez szintén kritikus pont volt – a tárolónak át kellett férnie a társasház keskeny folyosóján és egy kisebb liften, ezért előre ellenőrizték a liftkabin méreteit és a lakásajtó szélességét is. A felfüggesztett, fekvő szerelésnek köszönhetően a folyosó padlófelülete szabadon maradt, ami a lakás tulajdonosai számára a tárolási lehetőség szempontjából is fontos volt.
Mindkét eset ugyanazt az elvet mutatja: az álló és a fekvő tájolás közötti döntés nem személyes preferencia kérdése, hanem a konkrét helyiség fizikai paramétereinek közvetlen következménye. Éppen ezért olyan fontos a vásárlás előtti alapos mérés (lásd a fenti fejezetet) – ez megakadályozza azt a helyzetet, amikor a megrendelt tároló a szerelés helyén egyszerűen nem fér el.
Ajánlott modellek
Az alábbi táblázatban néhány bevált tárolót talál a standard, álló kínálatból – különböző térfogatú és kivitelű (elektromos és indirekt fűtésű) modellekről van szó, amelyek jól szemléltetik a szokásos függőleges szerelésnél elérhető kínálat szélességét. Ha az Ön esetében a hely fekvő (vízszintes) kivitelt igényel, javasoljuk, hogy vegye fel a kapcsolatot ügyfélszolgálatunkkal vagy műszaki támogatásunkkal – a konkrét vízszintes modellek aktuális elérhetősége a gyártók készletgazdálkodása szerint folyamatosan változik, és szívesen segítünk kiválasztani az Ön helyéhez illő típust.
| Termék | Típus | Ár |
|---|---|---|
 Tatramat PSH100Trend |
Álló, elektromos vízmelegítő | 442,44 € |
 Bosch WST 200-5 C |
Álló, indirekt fűtésű, standard kivitel | 1 227,54 € |
 Buderus Logalux SU 160/5W |
Indirekt fűtésű tároló | 1 085,08 € |
A Tatramat PSH100Trend egy kompakt elektromos tároló példája, amelynek térfogata kisebb háztartás vagy kiegészítő megoldás számára megfelelő – kisebb méretének köszönhetően helyszűkében lévő gépészeti helyiségekbe vagy kamrákba is beleillik. A Bosch WST 200-5 C közepes térfogatú, kazánhoz csatlakoztatható indirekt fűtésű tárolót képvisel, amely szokásos családi háztartás számára megfelelő. A Buderus Logalux SU 160/5W bevált, német gyártású indirekt fűtésű modell, amelyet a kivitelezés minőségéért és a hőcserélő megbízhatóságáért kedvelnek. Mindhárom modell a szokásos, standard (álló) kivitel példája – a konkrét térfogat kiválasztásánál ajánljuk a háztartásban élők száma szerinti számítást alapul venni, ahogy azt a Milyen térfogatú tárolóra van szükségem cikk ismerteti, valamint az indirekt és elektromos fűtés közötti döntést, amelyet részletesen a Indirekt fűtésű vs. elektromos tároló cikk tárgyal.
Gyakori kérdések (GYIK)
A fekvő tároló mindig drágább, mint az azonos térfogatú álló?
A legtöbb esetben igen. A fekvő kivitelek kisebb sorozatokban készülnek, kevesebb gyártó versenyez rajtuk, és a szerelésük (a konzol rögzítése, a munkaigényesebb csatlakoztatás) időben és anyagban is nagyobb ráfordítást igényel. Az árkülönbség modelltől és térfogattól függően eltérő, de összehasonlítható térfogatnál magasabb költséggel kell számolni mind a berendezésre, mind magára a szerelésre.
Felfüggeszthető-e a fekvő tároló egy egyszerű gipszkarton álmennyezetre?
Nem, a puszta gipszkarton álmennyezet nem bírja el a megtöltött állapotban nagyságrendileg 200–280 kg tömegű tárolót. A konzolt valódi teherhordó szerkezetbe kell rögzíteni – teherhordó mennyezetbe, teherhordó falba vagy önálló acélvázba, amely a terhelést az épület teherhordó elemeire vezeti át. Ezt a tényt a szerelés előtt mindenképpen ellenőrizni kell, ideális esetben közvetlenül a szerelő technikussal.
Tényleg érzékelhető az energiafogyasztás különbsége az álló és a fekvő tároló között?
Egy átlagos háztartásban inkább enyhe különbségről van szó, mint alapvető tényezőről. Az álló tárolók a természetesebb hőrétegződésnek köszönhetően valamivel jobb térfogat-kihasználási hatékonysággal rendelkeznek, ami enyhén alacsonyabb utánfűtési energiafogyasztásban mutatkozhat meg. A különbség azonban nem olyan jelentős, hogy indok legyen elutasítani a fekvő megoldást ott, ahol a hely azt megköveteli – inkább az álló típus melletti érvként szolgál, amikor mindkét változat közül választhat.
Megváltoztatható-e később a tároló tájolása jelentősebb építési beavatkozás nélkül?
Általában nem egyszerűen. A fekvőről állóra (vagy fordítva) történő váltás a rögzítőrendszer, valamint a be- és elvezető csővezetékek átalakítását jelenti, mivel a csatlakozások (hideg víz bemenete, meleg víz kimenete, esetleg fűtési körre csatlakozás) elhelyezkedése eltér az álló és a fekvő kivitel között. Gyakorlatilag új szerelésről van szó, nem a meglévő rendszer egyszerű módosításáról.
Létezik elektromos fekvő tároló is, vagy a fekvő kivitel csak indirekt fűtésű típusoknál elérhető?
Mindkét fűtési mód – az indirekt fűtésű és az elektromos is – alapvetően mindkét tájolásban létezik, tehát állóan és fekve is. A konkrét fekvő modellek (különösen az elektromosak) kínálata azonban szűkebb a piacon, mint az álló tárolóké, ezért érdemes rendelés előtt közvetlenül ellenőrizni a kívánt térfogat és teljesítmény aktuális elérhetőségét.
Mekkora szervizteret igényel az álló tároló felett?
Az ajánlott tartalék körülbelül 50–70 cm szabad tér a tároló felső pereme felett. Erre a helyre szükség van az elektromos fűtőbetét kihúzásához (elektromos és kombinált modelleknél), a magnéziumanód cseréjéhez vagy más szervizbeavatkozáshoz, anélkül hogy a tárolót le kellene szerelni vagy el kellene tolni.
Befolyásolja a tároló tájolása a biztonsági szelep elhelyezését?
A biztonsági szelepet a tárolóba érkező hideg víz vezetékére szerelik, függetlenül attól, hogy a tároló álló vagy fekvő kivitelű – a működésének elve (a víz felmelegedésekor keletkező túlnyomás leengedése) nem változik. Ugyanakkor változik a szerelési és szervizhely valós hozzáférhetősége, ami a mennyezet alá felfüggesztett fekvő tárolónál fizikailag nehezebb lehet, mint egy csípőmagasságban álló modellnél.
Kis padlófelület, de elegendő magasság esetén érdemes fekvő kivitelt is fontolóra venni?
Alapvetően nem. Ha elegendő a mennyezet magassága, az álló tároló szinte mindig jobb választás – kevesebb padlófelületet foglal el, mint gondolná (a szokásos térfogatok átmérője csak 50–65 cm), jobb a hőhatékonysága, szélesebb a modellválasztéka és kedvezőbb az ára. A fekvő megoldásnak gyakorlatilag kizárólag akkor van értelme, ha a helyiség magassága fizikailag nem teszi lehetővé az álló szerelést.
Kapcsolódó témák
- Hogyan válasszunk melegvíz-tárolót – teljes útmutató a tároló kiválasztásához, az alapvető paraméterektől a részletekig.
- Milyen térfogatú tárolóra van szükségem – a szükséges térfogat kiszámítása a személyek száma és a fogyasztási szokások alapján.
- Indirekt fűtésű vs. elektromos tároló – a vízmelegítés módjainak összehasonlítása és alkalmasságuk különböző háztartásokhoz.
- Tároló szerelése és csatlakoztatása a kazánhoz – hogyan zajlik az indirekt fűtésű tároló csatlakoztatása a meglévő fűtési rendszerhez.
- Tárolómárkák összehasonlítása – a legelérhetőbb tárológyártók és termékcsaládjaik áttekintése.
Kérdése van a tároló kiválasztásával kapcsolatban?
Nem tud dönteni, vagy konkrét helyzettel szembesül a háztartásában? Írjon nekünk – szívesen segítünk.