Mennyit takarít meg a hőszivattyú a gázhoz és az elektromos fűtéshez képest

A terméket jelenleg előkészítjük.

De a többi kategóriát is megtekintheti.

Mennyit takarít meg a hőszivattyú a gázhoz és az elektromos fűtéshez képest

A „mennyit takarít meg nekem valójában a hőszivattyú" kérdés az egyik leggyakoribb, amit az emberek a fűtéscsere eldöntésekor feltesznek nekünk. A válasz nem egyetlen, minden házra érvényes szám – attól függ, mivel fűtünk most, mekkora a ház hőveszteroga, milyen a fűtési rendszer (radiátorok vagy padlófűtés), és mennyi az energia aktuális ára az adott régióban. Ebben a cikkben lépésről lépésre végigmegyünk egy valós számításon, megmutatjuk, miért lehet a hőszivattyú olcsóbb, mint a gáz, annak ellenére, hogy az elektromos áram kilowattóránkénti ára magasabb a gázénál, és beszélünk azokról a helyzetekről is, amikor a várt megtakarítás elmarad.

Fontos megjegyzés az elején: ebben a cikkben nem talál konkrét hőszivattyú-ajánlatot vagy adott modellek árait – a Hőszivattyúk kategória jelenleg átmenetileg nem tartalmaz elérhető terméket. A szöveg célja, hogy eszközt adjon a kezébe ahhoz, hogy maga is ki tudja számolni, mennyit takarítana meg egy hőszivattyúval, amikor a vásárlás mellett dönt – akár nálunk, akár máshol.

A megtakarítás elve: miért olcsóbb a hőszivattyú, még ha az áram drágább is, mint a gáz

A megtakarítás megértésének alapja egy egyszerű fizikai tény: a hőszivattyú nem közvetlen átalakítással állítja elő a hőt az elektromos áramból (mint a direkt fűtés vagy az elektromos kazán), hanem hőt szivattyúz át a környezetből – a levegőből, a talajból vagy a vízből –, és ehhez csak egy töredéknyi energiára van szüksége ahhoz képest, amennyit a közvetlen elektromos fűtés igényelne. A leadott hő és a felhasznált elektromos energia arányát COP-nak (Coefficient of Performance) nevezik pillanatnyi teljesítmény esetén, illetve SCOP-nak (Seasonal COP) a teljes fűtési szezonra vett átlag esetén, ami a valós összehasonlítás szempontjából fontosabb.

Ha egy hőszivattyú szezonális SCOP-ja 3,5, az azt jelenti, hogy 1 kWh elektromos áramból 3,5 kWh hőt tud előállítani – a fennmaradó 2,5 kWh-t ingyen „vonja ki" a környező közegből. Pontosan ez az oka annak, hogy akár 0,17 – 0,19 €/kWh körüli áramár mellett is alacsonyabb lehet a hő végső ára, mint a 0,09 – 0,11 €/kWh-s földgáznál.

Gázkazánnál ez fordítva van – a kondenzációs kazán hatásfoka ugyan magas (jellemzően 90 – 94%), de a teljes energiának közvetlenül az üzemanyagból kell származnia, semmiféle „ingyen" hő nem érkezik a környezetből. Ez a teljes összehasonlítás lényege.

Valós számítási példa egy átlagos családi ház esetén

Hogy elkerüljük az elvont százalékokat, nézzünk egy konkrét, gyakori esetet: egy kb. 120 – 140 m² alapterületű családi ház, amelynek a fűtésre és a használati melegvíz-készítésre együttesen szükséges éves hőigénye 15 000 kWh/év. Ez egészen tipikus érték egy közepesen szigetelt, régebbi építésű, átlagos ablakokkal rendelkező ház esetén – nem passzívház-szabvány, de nem is szigeteletlen épület.

A számításba az alábbi tájékoztató jellegű energiaárak kerülnek (átlag, amelyet az összehasonlításhoz használunk – az Ön konkrét esetében ezek az árak a szolgáltatótól és a régiótól függően eltérhetnek, ezért érdemes a saját számláiról leolvasott árakat behelyettesíteni):

Földgáz: kb. 0,10 €/kWh, elosztási díjjal együtt
Elektromos áram, normál tarifa: kb. 0,19 €/kWh
Elektromos áram hőszivattyúhoz kedvezményes tarifával (lásd lentebb): kb. 0,15 – 0,17 €/kWh

A változat – földgáz (kondenzációs kazán, 92%-os hatásfok)

Szükséges gázmennyiség = 15 000 kWh hő ÷ 0,92 hatásfok = 16 304 kWh gáz.
Éves költség = 16 304 kWh × 0,10 €/kWh = kb. 1 630 €/év.

B változat – közvetlen elektromos fűtés (elektromos kazán vagy direkt fűtőtestek, kb. 99%-os hatásfok)

Szükséges elektromos energia = 15 000 kWh ÷ 0,99 = 15 152 kWh.
Éves költség = 15 152 kWh × 0,19 €/kWh = kb. 2 879 €/év.

C változat – hőszivattyú 3,5-ös szezonális SCOP-pal

Szükséges elektromos energia = 15 000 kWh ÷ 3,5 = 4 286 kWh.
Éves költség 0,17 €/kWh áron = 4 286 × 0,17 = kb. 729 €/év.

Ennek a konkrét példának az eredménye:

Hőszivattyú a gázhoz képest: megtakarítás kb. 901 €/év (1 630 € − 729 €), azaz kb. 55%-kal alacsonyabb éves hőköltség.
Hőszivattyú a közvetlen elektromos fűtéshez képest: megtakarítás kb. 2 150 €/év (2 879 € − 729 €), azaz kb. 75%-kal alacsonyabb költség.

Miért térnek el az eredmények háztól házig – mi befolyásolja leginkább a valós megtakarítást

A fenti számok egy modellpélda eredményei. A gyakorlatban jelentősen eltérő eredményeket látunk, és tudjuk is, miért – a valós megtakarítás több konkrét tényezőtől függ, amelyeket a döntés során figyelembe kell venni:

1. A fűtési rendszer hőfoklépcsője (radiátorok vs. padlófűtés)

A hőszivattyú SCOP-ja nem állandó – attól függ, milyen hőmérsékletre kell a szivattyúnak felfűtenie a vizet. Minél alacsonyabb a szükséges fűtővíz-hőmérséklet, annál magasabb a SCOP, és annál nagyobb a megtakarítás:

Fűtési rendszer	Jellemző hőfoklépcső	Jellemző SCOP	Éves költség (15 000 kWh, 0,17 €/kWh)
Padló-/falfűtés	30 – 35 °C	4,0 – 4,5	kb. 567 – 638 €
Alacsony hőmérsékletű radiátorok (újabbak, túlméretezettek)	40 – 45 °C	3,3 – 3,7	kb. 689 – 773 €
Régebbi radiátorok (eredeti, alulméretezett)	55 – 65 °C	2,4 – 2,8	kb. 911 – 1 063 €

Látható, hogy még az utolsó, legrosszabb sor esetén is (régi radiátorok, nagy hőfoklépcső) a hőszivattyú még mindig olcsóbb, mint a gáz (1 630 €) – de a megtakarítás sokkal kisebb, mint padlófűtésnél. Ha régi, alulméretezett radiátorokkal rendelkező házba tervez hőszivattyút, gyakran érdemesebb előbb legalább részben túlméretezni a radiátorokat, vagy alacsonyabb fűtési hőmérsékletre áttérni, mintsem csodát várni magától a szivattyútól.

2. A szigetelés minősége és a ház valós hővesztesége

Ha a ház hővesztesége magasabb, mint amit feltételeztünk (pl. 22 000 kWh/év 15 000 kWh/év helyett egy szigeteletlen, régi ablakos háznál), a megtakarítás euróban arányosan nő, de a szigetelésbe történő beruházást általában érdemes párhuzamosan vagy a hőszivattyú telepítése előtt elvégezni – az olcsóbb hő nem azt jelenti, hogy meggondolatlanul érdemes elpazarolni.

3. Az elektromos áram tarifája

Számos áramszolgáltató kedvezményes tarifát kínál a hőszivattyúval rendelkező felhasználási helyeknek (gyakran kéttarifás méréssel kombinálva, ahol a nap egy részében olcsóbb az áram, ami például a melegvíztároló utófűtésére alkalmas). A normál és a kedvezményes tarifa közötti különbség modellpéldánkban akár 100 – 150 €/év eltérést is jelenthet. Ezért érdemes a hőszivattyú telepítésekor egyúttal az áramszolgáltatónál is megfelelő tarifás terméket keresni.

4. Külső hőmérséklet és a hőszivattyú típusa

A levegő-víz hőszivattyú COP-ja fagyos napokon alacsonyabb (−15 °C-nál a COP akár 1,8 – 2,2-re is csökkenhet), míg a talaj-víz vagy víz-víz hőszivattyú stabilabb teljesítményt nyújt a tél folyamán, mivel a forrás hőmérséklete (talaj, talajvíz) az év során sokkal kevesebbet változik. A gyártó által megadott SCOP már átlagolja ezt a szezonális ingadozást, de a rendkívül hideg régiókban (szlovákiai hegyvidéki területek) a valós SCOP némileg alacsonyabb lehet a közép-európai klímazónára megadott katalógusértéknél.

A beruházás megtérülése – mikor „fizeti ki magát" a hőszivattyú

Az üzemi megtakarítás csak az egyenlet fele – a másik fele a kezdeti beruházás. A komplett levegő-víz hőszivattyú-telepítés beszerzési ára (egység, szerelés, esetleges fűtésrendszer-átalakítás, HMV-tároló) a szlovák piacon jellemzően tájékoztató jelleggel 8 000 – 16 000 € között mozog a teljesítménytől, márkától és a szerelés bonyolultságától függően; a talajkollektoros vagy talajszondás rendszerű talaj-víz szivattyúk a földmunka vagy fúrás költsége miatt drágábbak szoktak lenni. Ezek az összegek csak tájékoztató jellegű tartományok – a pontos árat mindig a kivitelező cég konkrét árajánlata adja meg az Ön háza esetén.

Ha a gázhoz viszonyítjuk (kb. 900 €/év megtakarítás a példánk szerint) és 12 000 € beruházást feltételezünk, az egyszerű (nem diszkontált) megtérülés hozzávetőleg 13 – 14 év támogatás nélkül. A közvetlen elektromos fűtéshez viszonyítva (kb. 2 150 €/év megtakarítás) a megtérülés lényegesen rövidebb, kb. 5,5 – 6 év. A valós megtérülés állami támogatással is lerövidíthető – Szlovákiában korábban is működtek és időről időre megújulnak olyan programok, mint a Zelená domácnostiam vagy az Obnov dom, amelyek a beruházás akár több ezer eurós részét is fedezhetik. Mivel a feltételek és a támogatások összege időben változik, a szerződés aláírása előtt mindig ellenőrizze az aktuális állapotot közvetlenül a Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség (SIEA) honlapján vagy a szolgáltatójánál.

Hőszivattyú vs. közvetlen elektromos fűtés – miért ekkora ez a különbség

Sokan, akik ma direkt fűtőtestekkel, hőtároló kályhákkal vagy elektromos kazánnal fűtenek, meglepődnek azon, hogy a hőszivattyúhoz viszonyított különbség még nagyobb, mint a gázhoz képest. A válasz egyszerű – a közvetlen elektromos fűtés „SCOP-ja" gyakorlatilag 1 (1 kWh elektromos áram = kicsivel kevesebb, mint 1 kWh hő a veszteségek levonása után), míg a hőszivattyú ugyanabból a kilowattóra elektromos áramból 3–4,5-szer több hőt szolgáltat. Ha tehát ma közvetlenül árammal fűt, a hőszivattyú gazdasági szempontból szinte mindig a legerősebb érv ebben a cikkben szereplő összes összehasonlítás közül.

Mikor maradhat el a megtakarítás a várttól

Hogy a cikk becsületes legyen, meg kell említeni azokat a helyzeteket is, ahol a valós megtakarítás elmarad az elméleti számítástól:

Alulméretezett fűtőtestek – ha a hőszivattyúnak a régi, kis radiátorok miatt magas vízhőmérsékleten (60 °C és afelett) kell üzemelnie, a SCOP jelentősen csökken, és a gázhoz képesti megtakarítás akár 20 – 30%-ra is összezsugorodhat.
Rosszul méretezett szivattyúteljesítmény – egy túl kicsi szivattyú gyakrabban fog a beépített elektromos utófűtésre (bivalens hőforrásra) támaszkodni, amelynek SCOP-ja gyakorlatilag 1 – ez jelentősen ronthatja az éves átlagot.
Elhanyagolt melegvíz-készítés – ha a háztartás HMV-fogyasztása magas (nagy család, gyakori fürdés), számolni kell azzal, hogy a melegvíz-készítés SCOP-ja rendszerint alacsonyabb, mint a helyiségfűtésé, mivel a tárolót magasabb hőmérsékletre kell fűteni (legalább 50 – 55 °C-ra a legionella-megelőzés miatt).
Magas áramár az adott régióban/szolgáltatónál kedvezményes tarifa nélkül – ha az áramért az átlagnál jelentősen többet fizet hőszivattyús tarifa nélkül, a megtakarítás egy része elvész.

Egyik pont sem jelenti azt, hogy a hőszivattyú „nem éri meg" – csupán azt mutatja, hogy a valós megtakarítás mindig a tervezés és a kivitelezés minőségétől függ, nem csak a doboz oldalán feltüntetett katalógus-SCOP számtól.

Mi történik a megtakarítással, ha az energia drágul vagy olcsóbb lesz

A fenti modellszámítás a cikk írásakor érvényes árakkal számol, de a gáz és az áram ára évek során változik – néha jelentősen. A jó hír az, hogy a hőszivattyú meglepően ellenálló ezzel a kockázattal szemben, mivel a közvetlen fűtéshez képest csak töredéknyi energiát fogyaszt. Nézzük meg, mi történik az éves költségkülönbséggel, ha mindkét energia ára azonos százalékkal emelkedne:

Ha az áram és a gáz egyaránt 20%-kal drágul, a gázköltség 1 630 €-ról kb. 1 956 €-ra nő, a hőszivattyú költsége 729 €-ról kb. 875 €-ra. Az abszolút megtakarítás 901 €-ról kb. 1 081 €/évre nő – a hőszivattyú tehát az energiaárak párhuzamos emelkedése esetén nemcsak megtartja az előnyét, hanem jellemzően euróban ki is nagyobbodik, mivel kisebb abszolút mennyiségű energiát fogyaszt.
Fordított eset – ha az áram jelentősebben drágulna, mint a gáz (például az elosztási tarifák változása miatt), a különbség szűkülhet. Ezért érdemes figyelemmel kísérni az aktuális árlistákat, és nagyobb különbség esetén megkeresni az áramszolgáltatót a hőszivattyúhoz kedvezőbb tarifás termék ügyében.
Történelmileg a földgáz nagykereskedelmi piaci árának volatilitása az elmúlt években jelentősen magasabb volt a háztartási áramfogyasztás volatilitásánál, ami egy további (nem pénzügyi, de kapcsolódó) érv a hőszivattyú mellett – kisebb függés egyetlen, árazásilag instabil tüzelőanyagtól.

Hosszú távú döntés esetén (a beruházás megtérülését 10 – 20 évre számítják) ezért érdemes nem csak az aktuális árkülönbségre figyelni, hanem azt is figyelembe venni, hogy a hőszivattyú csökkenti a háztartás érzékenységét az egyes tüzelőanyagok árának ingadozására, mivel jelentősen kevesebb primer energiát fogyaszt ugyanannyi hő előállításához.

Összehasonlítás más hőforrásokkal is – hol jó és hol nem a hőszivattyú

A teljesség kedvéért érdemes a hőszivattyút a gáz és az áram mellett tágabb kontextusba is helyezni, bár ezek nem a cikk fő összehasonlításai:

Szilárd tüzelőanyag (fa, szén, pellet) – egy minőségi automatikus pelletkazán hőárának nagyságrendje összemérhető vagy kicsit magasabb, mint a hőszivattyúé, de jelentősen nagyobb az igénye a kezelés, a tüzelőanyag-tárolás és az égéstér karbantartása terén. A tűzifa a kályhában a legolcsóbb a tüzelőanyag szempontjából, de a legigényesebb a kezelés és a legkevésbé kényelmes.
Távhő (központi hőellátás) – az ár városonként és szolgáltatónként eltérő, az összehasonlítást az adott helyszín konkrét hőárlistája alapján egyedileg kell elvégezni.

Ez az összehasonlítás csak tájékozódásra szolgál – a cikk fő témája, azaz a gázhoz és az árammal szembeni összehasonlítás, marad a legrelevánsabb a legtöbb szlovákiai háztartás számára, mivel éppen ezt a két forrást váltják ki leggyakrabban.

Hogyan számolja ki a saját megtakarítási becslését

Ha saját, testreszabott becslést szeretne, a következőképpen járjon el:

Állapítsa meg a háza éves hőigényét – legegyszerűbben a gázszámlából (m³-ben mért fogyasztás × 10,55 kWh/m³ × a kazánja hatásfoka) vagy az áramszámlából, ha közvetlenül árammal fűt.
Állapítsa meg vagy becsülje meg a fűtési rendszerének típusához tartozó várható SCOP-ot (radiátorok vs. padlófűtés) a fenti táblázat alapján – a kivitelező cég a ház bejárása után pontosabb becslést tud adni a tervdokumentáció és a hőveszteség alapján.
Ossza el az éves hőigényt a becsült SCOP-pal – megkapja a hőszivattyú becsült éves áramfogyasztását.
Szorozza meg azzal az árammal, amelyet ténylegesen fizetni fog (beleértve az esetleges kedvezményes tarifát is) – megkapja a becsült éves költséget.
Hasonlítsa össze a jelenlegi éves fűtési és melegvíz-készítési költségével.

Összefoglalás

Egy modellezett, de reális 15 000 kWh/év hőigényű családi ház példáján a 3,5-ös SCOP-jú hőszivattyú éves költsége kb. 729 €, szemben a földgáz 1 630 €-jával (kb. 55% megtakarítás) és a közvetlen elektromos fűtés 2 879 €-jával (kb. 75% megtakarítás). A valós megtakarítás az Ön konkrét házában eltérhet a fűtési rendszer hőfoklépcsőjétől, a szigetelés minőségétől, az áram árától és tarifájától, valamint attól, hogy mennyire pontosan van méretezve és beállítva a szivattyú. Éppen ezért érdemes a saját számláiból vett adatokkal számolni, nem csak egy általános példával – és a döntés előtt szakmai bejárást és tervet kérni a kivitelező cégtől.

Gyakran ismételt kérdések

Megéri a hőszivattyú egy régi, szigeteletlen házban is?

Igen, de a gázhoz képesti megtakarítás jellemzően kisebb lesz, mint egy szigetelt házban, mivel a magasabb szükséges fűtővíz-hőmérséklet csökkenti a SCOP-ot. A legtöbb esetben így is olcsóbb marad, mint a gáz és a közvetlen elektromos fűtés is, de ha anyagilag lehetséges, legalább a részleges szigetelés (tető, ablakok) a hőszivattyúval kombinálva hozza a legjelentősebb hatást.

A hőszivattyú mindig olcsóbb, mint a gáz?

A legtöbb gyakori esetben igen, amennyiben a szivattyú megfelelő SCOP-pal rendelkezik (legalább 3,0 és afelett), és az áram ára nincs jelentősen az átlag felett. Rendkívül magas hőfoklépcső (régi, alulméretezett radiátorok átalakítás nélkül) és kedvezőtlen áramtarifa esetén a különbség évi néhány tíz euróra szűkülhet – ilyenkor pontosabb, egyedi számítást kell végezni.

Mennyi idő alatt fizeti ki magát a hőszivattyú?

A gázhoz viszonyítva modellpéldánkban ez kb. 13 – 14 év támogatás nélkül, a közvetlen elektromos fűtéshez viszonyítva kb. 5,5 – 6 év. Állami támogatással a megtérülés lerövidül. Egy minőségi hőszivattyú élettartama (15 – 20 év) eközben hosszabb, mint ez a megtérülési idő, tehát a beruházás az üzemeltetés során jellemzően sokszorosan megtérül.

Van értelme a hőszivattyúnak régi radiátorokkal, vagy padlófűtés kell hozzá?

A padlófűtés nem feltétel, de ha a radiátorokat eredetileg magas fűtési hőmérsékletre (60 °C és afelett) tervezték, érdemes legalább a radiátorok egy részét túlméretezni, vagy alacsonyabb fűtési hőmérsékletre áttérni, hogy a SCOP a lehető legmagasabb maradjon. A rendszer konkrét állapotát legjobban a kivitelező cég tudja megítélni a helyszínen.

Befolyásolja a melegvíz-készítés a megtakarítást?

Igen – a melegvíz-készítés magasabb hőmérsékletet igényel (jellemzően legalább 50 – 55 °C), mint a legtöbb modern fűtési rendszer, ezért a HMV-hez tartozó SCOP alacsonyabb szokott lenni, mint a helyiségfűtéshez tartozó. A magas melegvíz-fogyasztású háztartásoknál ezzel az alacsonyabb hatékonysággal kell számolni a teljes éves megtakarítás becslésekor.

Hol ellenőrizhetem az aktuális állami támogatás összegét hőszivattyúra?

A támogatás feltételei és összege (például a Zelená domácnostiam vagy az Obnov dom típusú programok) időben változnak, ezért javasoljuk, hogy a szerződés aláírása előtt mindig közvetlenül a Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség (SIEA) honlapján vagy a kivitelező cégnél tájékozódjon az aktuális állapotról.

Kapcsolódó témák

Vissza a kategóriához: Hőszivattyúk

Van kérdése a témával kapcsolatban?

Nem tud dönteni, vagy egy konkrét helyzetet szeretne megoldani otthonában? Írjon nekünk - szívesen segítünk.