Lapátos vs. csöves napelemek – típusok összehasonlítása szlovákiai körülmények között

A terméket jelenleg előkészítjük.

De a többi kategóriát is megtekintheti.

Lapátos és csöves napelem – összehasonlítás a magyarországi körülményekhez

Amikor a vásárló eldönti, hogy milyen típusú napelemet szeressen fel a melegvíz előállításához vagy a fűtés támogatásához, szinte mindig ugyanaz a dilemma merül fel: lapátos vagy csöves? Több tucat általános ajánlást is megtalálhat az interneten, de ezek többsége nem veszi figyelembe a konkrét magyarországi éghajlati körülményeket, a tető dőlésszögét, a használat módját vagy a rendszer élettartama alatt keletkező valós költségeket. Ez a cikk célja, hogy részletesen elmagyarázza mindkét típust – működésük módját, hol kiváló mindegyik, hol van határa, és hogyan lehet helyesen dönteni egy adott helyzetre.

Az elmúlt tizenöt évben Magyarországon egy hullámú telepítések voltak, amelyek gazdag gyakorlati tapasztalatokat hoztak. Láttunk olyan rendszereket, amelyek hibátlanul működtek húsz éven át, de olyanokat is, ahol a kollektor típusa rosszul volt kiválasztva, és a vásárló azt kérdezte, miért nem fedez meg a rendszer akár csak a harmadát a fogyasztásnak a hideg hónapokban. Pont ezekből a tapasztalatokból merít a következő összehasonlítás.

Hogyan működik a lapátos napelem

A lapátos kollektor lényegében egy egyszerű, megbízható szerkezet. Egy szigetelt keretben (alumínium vagy acél) található az abszorber – általában réz vagy alumínium lemez egy felületi selektív réteggel. Ez a réteg kulcsfontosságú: képes a napsugárzást 90–96%-os hatékonysággal elnyelni, de ugyanakkor jelentősen gátolja a hő visszatartását. Az abszorberen keresztül halad egy csövek rendszere (h-hát vagy kígyózó elrendezés), amelyeken keresztül a hőhordozó anyag – leggyakrabban propilénglikol vizes oldat – áramlik.

Az egész berendezést egy alacsony emissziójú (magas transzmissziójú) üveg fedeli, amely 90–92%-os transzmisszióval engedi át a napsugarakat, de hőszigetelőként is szolgál. A lemez és az abszorber közötti levegőréteg le van zárva, hogy minimalizálja a konvektív veszteségeket.

Egy tipikus optikai hatékonysága (eta0) a lapátos kollektoroknak 0,75 és 0,82 között mozog. A hőveszteségi együttható (a1) általában 3,5–4,5 W/(m²·K) tartományban van. Ezek a számok azt jelzik, hogy alacsony hőmérsékleti különbség esetén (nyári körülmények) a lapátos kollektor magas hatékonysággal működik. Amikor a hőmérsékleti különbség (delta T) nő – például tél idején – a veszteségek gyorsabban nőnek.

Hogyan működik a csöves (vákuumos) napelem

A csöves kollektor egy másik elven működik. Egy sor üveges kétcsövű vákuumos csőből (heat pipe vagy közvetlen áramlás) áll. Minden cső valójában egy termos: a külső üvegcső körbeveszi a belsőt, közöttük vákuum van 10⁻³ és 10⁻⁴ Pa szinten. Ez a vákuum jelentősen csökkenti a konvektív és konduktív hőveszteségeket. Ennek köszönhetően a csöves kollektor hatékonyan működik akkor is, ha a kollektor és a környező levegő között nagy a hőmérsékleti különbség.

Két alapvető konstrukciós változat létezik:

Heat-pipe (hőcső): Minden csőben zárt rendszerben speciális folyadék (metanol vagy etanol) található. Ez a folyadék felmelegszik, elpárolog, felfelé jut a kondenzátorba a kollektor fejében, ahol hőt ad át a hőhordozó anyagnak, kondenzál, és visszaesik. Előny: minden cső különálló egység, egy hibás nem befolyásolja az egészet. Hátrány: vízszintes szerelés esetén rosszul működik, legalább 20–25°-os dőlést igényel.
Direct-flow (közvetlen áramlás): A hőhordozó anyag közvetlenül átfolyik minden csőben. Előny: működik kis dőlésszögnél is, kicsit magasabb hatékonyságot ér el. Hátrány: bonyolultabb a szerelés, egy hibás cső esetén az egész körből elszivározhat a hordozó anyag.

A vákuumos csöves kollektorok optikai hatékonysága (eta0) 0,72 és 0,80 között mozog, ami kissé alacsonyabb, mint a lapátosoknál. De a hőveszteségi együttható (a1) lényegesen alacsonyabb – általában 1,0–2,0 W/(m²·K). Pont itt van a verseny lényege: a csöves kollektor „tartja” a hatékony működést, még akkor is, ha kint –10 °C van, és a kollektorban 60–70 °C.

Klíma Magyarországon – miért fontos a klíma

Magyarország a mérsékelt kontinentális klímaövben helyezkedik el. Ennek több konkrét következménye van a kollektor kiválasztására nézve:

Napenergia vízszintes felületre a legtöbb területen 1050 és 1250 kWh/(m²·év) között mozog, a legmagasabb értékeket a magyarországi délnyugati régiók (Budapest környéke, Záhor, Dunántúli síkság) produkálják, míg a legalacsonyabb értékeket a hegyvidéki területek (Orava, Tátra).
Téli körülmények Magyarországon jelentősek. Az átlagos januári hőmérsékletek a –2 °C-tól a –8 °C-ig terjednek, attól függően, hogy milyen magasságban található a helység. A jéghideg napok száma éves bázison 60–130 nap, helytől függően.
Diffúz vs. közvetlen sugárzás: Magyarországon a diffúz sugárzás az éves napsugárzás átlagosan 40–55%-át teszi ki. Ez fontos, mert a lapos kollektor a diffúz sugárzást hasonló hatékonysággal képes felhasználni, mint a közvetlen sugárzást, míg a csöves kollektoroknál a diffúz sugárzás hatékonyabb felhasználása kisebb felületen történik, de a forgásszimmetrikus abszorberük miatt reggel és este előnyt élveznek.
Hó- és jéges körülmények: A lapos kollektorokon a hó sokkal hosszabb ideig marad meg, mint a csöves kollektorokon. A kör alakú vákuumcsövek a formájuknak és kisebb felületüknek köszönhetően gyorsabban szabadulnak meg a hótól.

Teljesítmény-görbe – hol keresztezik egymást a típusok

A kollektorok összehasonlításának egyik legjobb módja a hatásfok hőmérsékleti különbségtől való függését mutató teljesítmény-görbe (delta T / G, ahol G a sugárzás intenzitása). Egy laikus számára egyszerűen: ha nagy a hőmérséklet-különbség a kollektor és a külső levegő között, a vákuumkollektor sokkal jobban megőrzi a hatékonyságát. Kisebb különbség esetén (nyár, alacsony hőmérsékletű közeg) a két típus közel azonos teljesítményt nyújt.

A graf alapján látható, hogy a lapos kollektor a nullához közeli hőmérséklet-különbség esetén magasabb hatásfokkal indul, de a növekvő ΔT mellett teljesítménye gyorsabban csökken. A vákuumkollektor enyhébb hatásfokkal indul, de a teljesítmény-csökkenése lassabb – nagy ΔT esetén (téli körülmények, magas hőmérsékletű fűtés) egyértelműen nyer.

Éves energia-termelés – milyen számokat mutat Magyarországon

Hasonlítás céljából vegyünk egy konkrét helyzetet: családi ház Közép-Magyarországon, déli irányítás, 35°-os tetőhajlás, 4 fős család melegvíz-fűtési igénye (kb. 200–220 liter/nap, 300 literes tároló). A melegvíz-fűtés éves energiaigénye kb. 3500 kWh.

Egy 2,0 m²-es lapos kollektor (pl. lapos keret típusú napelem IVAR.SOLAR 210 M5 2,09 m² felülettel) ilyen irányítás mellett a megadott régióban éves szinten kb. 55–65%-os fedezi az igényt – tehát kb. 1900–2300 kWh. Egy hasonló méretű csöves kollektor 60–72%-os napelemes fedezi elérhető – tehát 2100–2500 kWh. A különbség valós, de nem drámai: kb. 10–15%-os előnye van a vákuumkollektoroknak. Egy melegvíz-fűtésre szánt, éves használatú rendszer esetén ez nem forradalom.

A helyzet megváltozik, ha kombinált rendszerről van szó – napelemes fűtés támogatás. Ebben az esetben a rendszer magasabb hőmérsékletű közeggel működik, és gyakrabban használják az átmeneti időszakokban (október, november, február, március). Pontosan ebben a forgatókönyvben nyújt a vákuumkollektor jelentősebb előnyt, mert ilyenkor gyakoriak a 40–60 K hőmérséklet-különbségek, ahol a lapos kollektor jelentősen hátrányos.

Lapos kollektor: előnyei és hátrányai a gyakorlatban

A lapos kollektor erős oldalai

Alacsony beszerzési ár: A lapos kollektor általában 30–50%-kal olcsóbb, mint egy hasonló vákuumkollektor. Egy két kollektoros melegvíz-fűtési rendszer esetén a megtakarítás kb. 300–600 €.
Robustusság és hosszú élettartam: Nincs mozgó alkatrésze, egyszerű a szigetelés, a szilícium és az abszorber megbízható. Megbízhatóan működő rendszerek 25–30 éves időtartamot is elérnek.
Alacsony érzékenység a keringés megszakadására: A szivattyú leállása esetén a kollektor túlmelegszik (stagnáció), de a felületi hőmérséklete általában alacsonyabb, mint a vákuumkollektoré. Kevesebbet terheli az tágítóedény és a hőhordozó közeg.
Tetőbe való integráció: A lapos kollektor jól integrálható a dőlő tetőbe, mint tetőfedő anyag helyettesítő megoldás – esztétikus megjelenés, nincs hozzáadott aerodinamikai ellenállás.
Diffúz sugárzás: Az abszorber teljes felülete hatékonyan működik felhős időjárás esetén, amikor csak diffúz fény érkezik.
Kevesebb karbantartás: A szilícium könnyen cserélhető, a szigetelő szalagok elérhetőek, a csőcsatlakozások egyszerűek.

Gyengeségek lapos kollektor esetén

Nagyobb hőveszteség télen: Ahogy a grafikonon látható, nagy ΔT esetén a hatásfok jelentősen csökken. Januárban –10 °C külső hőmérséklet mellett és 60 °C közeg esetén a lapos kollektor hatásfoka 15–25%-kal alacsonyabb, mint a vákuumosé.
Hóterhelés és nedvesség: A hó hosszabb ideig marad, csökkenti a nyereséget. A keret belsejének nedvességkockázata a szigetelőgyűrűk öregedése miatt.
Súly: Egy 2 m²-es lapos kollektor általában 35–50 kg – jelentős a tetőn, ha az hordozóképessége alacsony.

Cső (vákuumos) kollektor: előnyei és hátrányai a gyakorlatban

Erősségek vákuumos kollektor esetén

Magas hatásfok alacsony külső hőmérsékleten: A vákuumizoláció szinte teljesen kiküszöböli a konvektív hőveszteséget. A kollektor képes működni –30 °C külső hőmérsékleten is.
Jóbb fűtés támogatására: Magasabb visszatérő hőmérsékletű rendszerek esetén (50–70 °C) a vákuumos kollektor sokkal jobb hatásfokkal dolgozik.
Önmagában tisztul a hótól: A csövek kerek alakja, kisebb felülete és az a tény, hogy a csövek nem hővezetők az abszorberen keresztül, miatt a hó gyorsabban lecsúszik vagy elolvad.
Alacsonyabb súly: A csövek rendszere nélkül a nehéz keret súlya kevesebb – általában 25–40 kg egy 20-csöves kollektor esetén.
Csőforgatás: Egyes típusok lehetővé teszik az egyes csövek elforgatását, ezzel optimalizálható az abszorber szöge – hasznos nem tipikus tetőirányítás esetén.
Alacsonyabb stagnációs hőmérséklet: A heat-pipe változatnál a hőátvitel azonnal megáll, amint a kondenzátor leáll, ez megóvja a közeget.

Gyengeségek vákuumos kollektor esetén

Magasabb ár: A vákuumcsövek gyártása költségesebb, ami a rendszer árában is tükröződik.
A szilíciumcsövek törékenysége: Erős eső, kövek vagy nem szakmai kezelés törheti a csövet. Egy csövet külön kell cserélni – ez jó hír, de a csöveknek elérhetőnek kell lenniük még 15 év múlva is.
Csőközi rések: A hatékony (apertúra) felület vs. a kollektor teljes felülete – a nem használt rések területe a csövek között 20–35% lehet. Ezt figyelembe kell venni a méretezésnél.
A heat-pipe hajlamos a dőlésszögre

: A megfelelő működéshez legalább 20°-os dőlésszög szükséges. Pályás tetők esetén további szerkezet szükséges.
Nagyobb túlmelegedési kockázat nyáron: Pontosan ezért, mivel a veszteségek alacsonyak, nyáron (kis fogyasztás, hosszú nap) a kollektor könnyen túlmelegíti a közeget. Ha a tároló nem megfelelően méretezett, stagnáció következik be magasabb hőmérsékleten. Minőségi glikol és megfelelő bővítő tartály abszolút szükséges.

Típusos esetek a megrendelői gyakorlatból

Eszet 1: Lakóház Közép-Szlovákián, 4 fős család, csak melegvíz előállítása

Ez a legklasszikusabb eset. A megrendelőnek dőlő tetője van déli–délnyugati irányítással, 30–40° dőlésszöggel, elegendő hely. Nem igényel különösen magas hőmérsékletet, 300 literes tároló, a kazán gázos. Ebben az esetben ajánlott a lapos kollektor. Okok: alacsonyabb ár, egyszerűbb szerelés, megbízhatóság, elegendő éves termelés. A napelemes fedezet 60–65% lesz, a vákuumos megoldáshoz képest 200–300 kWh/év különbség lesz – gáznál ez 15–20 €/év plusz megtakarítást jelent, míg a kollektorok drágábbak 400–600 €-val. A különbség befektetés megtérülése: 20–30 év. A választás egyértelmű.

Eszet 2: Hegyi hét Orave-on, éves működés, 500 literes tároló

Itt a helyzet eltérő. Januári hőmérsékletek –12 és –18 °C, tengerszint feletti magasság 800 m, több télies napsütés (kevesebb hófedet januárban). A megrendelő napelemes energiát akar használni a szezonon kívül. A választás egyértelmű: vákuumos kollektor. A lapos januárban hatásfoka alatt 20% lenne, a vákuumos 40–50%-ot tartana. Ezen túl a hó természetes lecsúszása a csövekről nagy hóterhelés esetén gyakorlati előny.

Eszet 3: Nízkoenergetikus lakóház, hőszivattyú + napelem

A megrendelőnek levegő–víz hőszivattyúja van, kombinált 500 literes tároló. Napelemes melegvíz előállítás + fűtési támogatás átmeneti időszakban. A tárolóban szükséges hőmérséklet: 55–65 °C. Ebben az esetben a vákuumos kollektor nyer, mivel magasabb hatásfokkal dolgozik a szükséges hőmérsékleteken. Három kollektoros rendszer (3× 2 m²) 50–70% melegvíz- és 10–15% fűtési igényt fedezne átmeneti időszakban.

Eszet 4: Pályás tető komerč épületnél

A pályás tetőn további szerkezet szükséges dőlésszöggel. A lapos kollektor esetén ez a dőlésszög szabadabb (25–45° elegendő), a vákuumos heat-pipe csövek esetén minimum 20°. Mindkettő megvalósítható. Itt a döntő tényező általában a súly (tető statikája) és az esztétika. Pályás tetőn a vákuumos kollektorok kevésbé zavarók a földről nézve. A gyakorlatban mindkét típust használják.

Szerelési tartozékok – mi közös mindkét típusnál

Függetlenül a választott kollektor típusától, minden napelemes rendszerhez megfelelő tartozékok szükségesek. A hővezető közegnek minősített csöveknek ellenállniuk kell a magas hőmérsékleteknek (stagnáció esetén akár 200 °C). A külső szakaszhoz ajánlott nemzett cső kaukum izolációval dupla kábellel (2× pr. 16; 10 m) – a nemzett ellenáll a hőmérsékleti sokkot, a kaukum izoláció alkalmas külső használatra, míg a PUR penz a közvetlen napsütés miatt degradálódik.

A hőcirkulációs szivattyú, bővítő tartály, biztonsági szelep, levegőelvezető és szabályozás minden rendszer szükséges része. Komplex megoldást kínál például szivattyús napelemes egység IVAR.SOLAR K szabályozással IVAR.SOLAR IMTDC – ez az egység tartalmazza a szivattyút, árammérőt, biztonsági szelepet, hőmérőket, golyós szelepet és szabályozót egy kompakt blokkban, ami jelentősen egyszerűsíti a szerelést és rövidíti a telepítési időt.

A hőérzékelők a szabályozás kulcsfontosságú elemei. A szabályozó összehasonlítja a kollektor és a tároló hőmérsékletét, és csak akkor indítja el a szivattyút, ha a kollektor képes melegíteni a közeget. A megfelelő érzékelő kiválasztása a mérés helyétől függ – a kollektorhoz speciális ellenálló érzékelő, a tárolóba pedig üreges érzékelő szükséges. A 95 °C működési hőmérsékletű tárolóhoz például üreges hőérzékelő PVC kábellel 4 m (95 °C) megfelelő. Ha van régi kazán vagy tároló magasabb működési hőmérséklettel, vagy a kollektoron méred a hőmérsékletet, ahol stagnáció esetén extrém hőmérsékletek lehetnek, akkor jobb lenne hőérzékelő üreges 180 °C kábellel 2 m – ez az érzékelő képes a stagnációs körülményeket is kezelni hibá nélkül.

A hőérzékelők megfelelő kiválasztásáról és cseréjéről bővebben olvashatsz a cikkben Hőérzékelők és szabályozás napelemes rendszerben – működésük és mikor cserélni őket ebben a Tudásközpontban.

Szerelés, elhelyezés és dőlésszög – mi vonatkozik mindkét típusra, és mi csak az egyikre

Az optimális dőlésszög az egész évben való működéshez Magyarországon 30–50°, ideális esetben körülbelül 40°. Déli irányba, a déli iránytól ±30°-os eltérés 5–10%-os teljesítménycsökkenést okoz. Mindkét típus kollektor számára ezek az ajánlások érvényesek.

A lapos kollektor 15°-os dőlésszöggel is telepíthető, bár ilyen kis dőlésszögnél nehezebben távozik el a kondenzvíz, és a hónapokig megmaradhat a hó. A heat-pipe típusú vákuumcsöves kollektor 20°-nál nem működik megfelelően – a kondenzvíz gravitációs visszatérítése nem működik. A közvetlen áramlási típusú vákuumcsöves kollektor e szempontból rugalmasabb.

A kollektorok telepítéséről, rögzítő rendszerekről és a tetőn végzett munka menetéről részletesen olvashat a cikkben: Hogyan helyezzük el és rögzítsük megfelelően a napelemkollektorokat a tetőn. A teljes folyamatot a kollektoroktól a tárolóig a Napelemes rendszer telepítése lépésről lépésre – a kollektoroktól a tárolóig című cikk ismerteti.

Stagnáció – figyelmet érdemlő probléma, ami a kollektor típusától függ

Stagnáció akkor következik be, amikor a tároló teljesen felmelegedett, a szivattyú megáll, de a nap továbbra is süt. Ekkor a kollektorban a közeg túlmelegszik – a lapos kollektor esetében 180–200 °C, a vákuumosnál akár 220–250 °C (a heat-pipe típus akár ennél is magasabb hőmérsékletet érhet el). A glikol e hőmérsékleteken bomlik, savas termékeket és karbonátokat képez. Eredmény: gyűrűk megsérülése, szűrő eldugulása, rozsda.

Fontos tehát a megfelelő hőmérséklet-szonda kiválasztása. A 95 °C-ig mérő szonda nem elegendő kollektorhoz – ott olyan szondára van szükség, ami a stagnációs hőmérsékleteknek ellenáll, mint például a 180 °C-ig mérő hőmérséklet-szonda 2 m kábelmellett. Ha a kollektoron a szonda meghibásodik a túlmelegedés miatt, a szabályozó nem kapja meg a helyes jelet, és feleslegesen működhet tovább a szivattyú, vagy épp ellenkezőleg – nem áll meg, amikor kellene.

Stagnáció megoldásai: megfelelően méretezett tágulási tartály, minőségi glikol használata (propilénglikol alap, pH 7–8, 5 évente történő cserével), hűtő körbefutó ág vagy napelemes hőcserélő a medence hőelvonásához. További információ a karbantartásról és megelőző intézkedésekről a Napelemes rendszer karbantartása és szervizelése – mit ellenőrizzen évente című cikkben olvasható.

Gazdaságossági elemzés – lapos vs. csöves

A vásárlók számára fontos az egyszerű összehasonlító táblázat a költségekről és előnyökről:

Paraméter Lapos kollektor Vákuumos (csöves) kollektor

Beszerzési költség (2 m² felület) 300–500 € 450–750 €

Éves napelemes nyereség (dél, 40°, Magyarország, melegvíz előállítása) 900–1 100 kWh/m² 1 000–1 250 kWh/m²

Teljesítmény télen (ΔT = 50 K) 15–25 % optikai hatásfok 45–60 % optikai hatásfok

Élettartam 25–30 év 20–25 év (csövek 10–15 év)

Karbantartási költségek Alacsony Közepes (csőcserék)

Fűtés támogatására való alkalmasság Elegendő Kiváló

Tetőbe való integráció Kiváló Bonyolultabb

Viselkedés hó esetén A hó hosszabb ideig marad A hó gyorsan lecsúszik

A közeg stagnációs hőmérséklete 180–200 °C 200–250 °C

Rendszer méretezése – hány m² felület valósan szükséges

A melegvíz előállításához Magyarországon alapvető szabály:

Lapos kollektor: 1,0–1,3 m² apertúrafelület személyenként (4 fős család esetén: 4,0–5,2 m², tehát 2 darab 2 m²-es kollektor)

Vákuumkollektor: 0,8–1,0 m² apertúrafelület személyenként (4 fős család esetén: 3,2–4,0 m², tehát 20–24 csöves kollektor)

Kombinált rendszer esetén (melegvíz + fűtés támogatása) a felület 2–4 m² személyenként nő, attól függően, hogy a ház mennyire szigetelt és milyen mértékű a fűtési energiaigény. Túlméretezés esetén nyáron túlmelegedés is előfordulhat, ezért fontos az elemzés – többet erről a Milyen teljesítményű napelemkollektorra van szükség – számítás személyek és fogyasztás alapján című cikkben.

A megfelelő csőelrendezésről és szivattyúegységről – csőátmérő, áramlási sebesség (tipikusan 40–60 l/(m²·h)) és nyomásveszteség – részletesebben a Napelemes csőhálózat és szivattyúegység méretezése – hogyan csináld című cikkben olvashatsz.

Gyakori kérdések (FAQ)

Megéri Magyarországon vákuumkollektor használata lapos kollektor helyett, ha csak melegvíz előállítását szeretném?

Ha csak nyári melegvíz előállítást (április–szeptember) tervezel, akkor a két kollektor közötti különbség minimális – a lapos kollektor elegendő és olcsóbb. Ha viszont éves működést szeretnél, és fontos számodra a téli hozam (október–február), akkor a vákuumkollektor mérhető különbséget jelent, különösen a magasabb területeken Magyarországon. Azonban a melegvíz előállítására szánt vákuumkollektor extra költségek miatti megtérülési ideje hosszú – 15–20 év. Fűtés támogatásával kombinálva a számítás a vákuumkollektor javára változik.

El tudnak-e repedni a vákuumcsövek esőgolyóktól?

Igen, a boroszilikát üvegcsövek elviselik a kb. 25–30 mm átmérőjű esőgolyókat. Erős viharban, 35–40 mm-nél nagyobb golyók esetén néhány cső törhet meg. Az előnye, hogy egy cső meghibásodása nem veszélyezteti az egész rendszer működését – elegendő a darabokat kicserélni. A lapos kollektor erősebb biztonsági üveget használ (tipikusan 3,2 mm megerősített), de egy cső meghibásodása esetén az egész kollektor működésképtelen.

Igaz, hogy a vákuumkollektor működik fagypont alatt is?

Igen, a vákuum izoláció megakadályozza a hőveszteséget a környezet felé, így a kollektor képes napenergiát elnyelni akár –15 °C külső hőmérsékleten is. A hővezető közeg (propilénglikol) megfelelő keverése szükséges – általában –25 és –30 °C közötti fagypontvédelemmel. Figyelem: ha a közeg fagyott (a glikol koncentrációja nem elegendő), akkor még a legjobb kollektor sem segít – a hőcserélőn károsodás keletkezhet.