Alacsony hőmérsékletű kazán tárolóval – kazánházi követelmények, méretek és helyigény
Alacsony hőmérsékletű kazán tárolóval – mit érdemes tudni, mielőtt kiválasztja a beépítés helyét
Amikor a vásárló beépített használati melegvíz-tárolóval szerelt alacsony hőmérsékletű kazán mellett dönt, többnyire elsősorban a teljesítményt, a tároló térfogatát és az árat mérlegeli. A helyigény pedig rendszerint az a téma, amelyre csak magánál a szerelésnél kerül sor – és nemegyszer épp ekkor derül ki, hogy a kazánház túl kicsi, a mennyezet túl alacsony, vagy a készülék megközelítése nehézkes. A gyakorlatból tudom, hogy egy ilyen helyzet még egy jól megtervezett fűtéskorszerűsítést is meg tud bonyolítani.
Ez a cikk éppen ezzel foglalkozik – részletesen tárgyalja, milyenek a beépített tárolóval szerelt alacsony hőmérsékletű kazánok valós helyigényei, mit írnak elő konkrétan a szabványok és jogszabályok, hol vannak a leggyakoribb hibák a kazánház tervezésénél, és hogyan kerülhetők el. Megtalálja itt valós termékek konkrét méreteit, elrendezési vázlatokat és gyakorlati eseteket a mindennapokból is.
Miért igényelnek több helyet a tárolós alacsony hőmérsékletű kazánok, mint a hagyományos kazánok
A klasszikus fali gázkazán (az alacsony hőmérsékletű is) kompakt készülék, amely elfér egy konyhaszekrényben, és minimális helyet foglal. Amint azonban beépített melegvíz-tárolót is társítunk hozzá – jellemzően 100 literest vagy nagyobbat –, az egész beépítés logikája megváltozik. A beépített tárolóval szerelt kazán lényegében két készülék kombinációja egyetlen burkolatban: egy hőtermelőé és egy tároló tartályé. Ennek több következménye is van.
Először is a tömeg. A teli, 100 literes tárolóval szerelt kazán üzem közben rendszerint 130–180 kg-ot nyom, egyes nagyobb típusok ennél is többet. A falat ekkora terhelésre kell méretezni (jellemzően megfelelő teherbírású falazott fal), vagy a kazánt közvetlenül a padlóra, speciális talpazatra kell helyezni. Gipszkarton válaszfalra való felfüggesztés szóba sem jöhet.
Másodszor a magasság. Mivel a tároló az égőtér alá vagy fölé van integrálva, a kazán teljes mérete jelentősen nagyobb, mint egy hagyományos fali kazáné. Az ilyen típusú kazánok szokásos magassága 900 mm-től 1 550 mm-ig terjed (a modelltől és a tároló térfogatától függően). A kazánház mennyezetének elegendően magasnak kell lennie, és a kazán fölött kezelőteret kell hagyni.
Harmadszor a szervizterület. A tárolót rendszeresen ellenőrizni, tisztítani kell, cserélni kell a védőanódot, és esetenként át kell öblíteni. Mindezekhez a műveletekhez hozzáférhetőnek kell lennie az elülső szervizajtónak, a felső fedélnek és az oldalsó paneleknek is. A környező készülékek (bojler, vízóra, osztó, elektromos elosztószekrény) rossz elhelyezése jelentősen megnehezítheti vagy megdrágíthatja a szervizelést.
Szabványi és jogszabályi követelmények a családi ház kazánházával szemben
A beépített tárolóval szerelt, alacsony hőmérsékletű gázkazán beépítésének összhangban kell lennie az érvényes szlovák műszaki szabványokkal és előírásokkal. A kulcsdokumentumok az STN EN 12828 (épületek fűtési rendszerei), az STN 06 0830 (központi fűtés biztonsági berendezései), a TPP 704 01 (épületek gázberendezései) és a berendezések biztonságáról szóló 508/2009 Tt. sz. rendelet. A beépítésnél az alábbi alapfeltételeknek kell megfelelnie:
- A kazánház térfogata: Az 50 kW-ig terjedő bemenő teljesítményű kazánoknál a helyiség minimális térfogatát szabvány nem írja elő, biztosítani kell azonban a megfelelő szellőzést és a kezelőteret. A gyakorlatban az ilyen teljesítményű kazánokhoz legalább 4–6 m³-es teret ajánlanak.
- Belmagasság: Az 50 kW-ig terjedő kazánoknál a kazánház minimális belmagasságát szabvány nem rögzíti szigorúan, de legalább akkorának kell lennie, hogy megfeleljen a kazán magasságának + a kazán fölötti, szereléshez és szervizhez szükséges min. 300–400 mm biztonsági térnek. A gyakorlatban ez a szokásos modelleknél legalább 2 200 mm-t, ideális esetben 2 400 mm-t jelent.
- Szellőzés: A kazánhoz biztosítani kell az égési levegő bevezetését. Az atmoszferikus égővel szerelt kazánoknál a szellőzőnyílásokat számítás alapján kell kialakítani (rendszerint 150 cm² befúvónyílás az égő 1 kW teljesítményére, min. 300 cm²). A zárt égésterű kazánok (turbós, C-típus) ebből a szempontból kevésbé igényesek – a levegő a külső térből érkezik a koaxiális kéményen keresztül.
- Égéstermék-elvezetés: A füstcsövet az adott kazánhoz kell méretezni, legalább 3°-os, a készülék felé mutató lejtéssel kell vezetni, és nem lépheti túl a megengedett legnagyobb hosszt (az átmérőtől és a kazán modelljétől függ – a gyártó a dokumentációban adja meg).
- Padló: A kazán alatt szilárd, nem éghető padlónak kell lennie (beton, kerámia burkolat). Nem megengedett a kazánt közvetlenül fapallókra vagy úsztatott padlóra helyezni alátét nélkül.
- A környezet hőmérséklete: A kazánházban a minimális hőmérsékletnek +5 °C-nak kell lennie, hogy a tárolóban vagy a vezetékekben ne fagyjon meg a víz. A felső határ +40 °C.
- Elektromos csatlakozás: A kazánnak külön elektromos áramkörrel kell rendelkeznie, védőérintkezős dugaljjal a kazán közelében (szabvány szerint 1,5 m-en belül), kismegszakítóval és áram-védőkapcsolós védelemmel (RCD, 30 mA).
A beépített tárolóval szerelt Thermona kazánok tényleges méretei
A konkrét méretek meghatározóak a kazánház tervezésénél. Nézzük meg azoknak a termékeknek a valós paramétereit, amelyek a beépített tárolóval szerelt alacsony hőmérsékletű kazánok kategóriájában általánosan elérhetők.
A Thermona THERM PRO 14 KX 14 kW teljesítményű, beépített melegvíz-tárolóval szerelt alacsony hőmérsékletű kazán. Ez a modell a saját kategóriájában az egyik leggyakrabban használt típus a családi házak felújításánál. A kazán teljes magassága a tárolóval együtt meghaladja az 1 400 mm-t, szélessége 450 mm körüli, mélysége szintén 450 mm körüli. Teli vizes tárolóval az üzemi tömege 140–160 kg közé esik, ami komoly követelményeket támaszt a fal vagy az alátámasztó szerkezet teherbírásával szemben.
A Thermona THERM PRO 14 TKX változat a napenergiás előkészítéssel rendelkező házak megoldása – a tárolóban ebben az esetben két hőcserélő kígyócső található (egy a kazánhoz, egy a szolár körhöz), ami valamivel nagyobb tárolóban, tehát a készülék nagyobb összmagasságában is megmutatkozik. A helyigény ezért valamivel nagyobb, mint az alap KX változaté. A napkollektoros rendszerrel való összekapcsolásról bővebben az „Hogyan csatlakoztassuk a napkollektorokat a Thermona tárolós alacsony hőmérsékletű kazánokhoz” című cikkben olvashat.
Nagyobb házakhoz vagy magasabb HMV-fogyasztású alkalmazásokhoz szánták a Thermona THERM 28 LXZ.A 5 típust – ez 28 kW teljesítményű modell. Itt a helyigény még jelentősebb. A nagyobb teljesítmény nagyobb égésteret, nagyobb tárolót, erősebb égéstermék-elvezetést, valamint nagyobb szervizteret is igényel a kazán előtt. Az ilyen teljesítménykategóriájú kazánokat általában különálló kazánházba vagy nagyobb gépészeti helyiségbe telepítik, nem konyhaszekrénybe vagy a lépcső alatti kamrába.
Minimális távolságok és kezelőterek – konkrét értékek
A kazángyártók a szerelési útmutatóikban megadják a minimális beépítési távolságokat. Ezek az értékek kötelező érvényűek, és a szerelőnek be kell tartania őket, különben a beépítés nem felel meg a garancia feltételeinek, és ellentétes lehet a műszaki előírásokkal. A THERM PRO sorozat készülékeivel szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján az alábbi tájékoztató értékek adhatók meg:
- A kazán előtt (szervizterület): legalább 600–900 mm szabad tér a szervizajtók, a csatlakozások és a szervizelendő alkatrészek megközelítéséhez. A nagyobb tárolóval (100 L felett) szerelt kazánoknál 800–1 000 mm a javasolt tér.
- A kazán oldalain: legalább 50–100 mm a faltól vagy más készüléktől (modelltől függően), hogy ne sérüljön a levegő keringése a kazán körül, és hozzá lehessen férni az oldalsó panelekhez.
- A kazán fölött: legalább 300–400 mm szabad tér, ideális esetben több, ha a kazán fölött füstcső vagy elektromos vezeték halad.
- A kazán alatt: a kazán közvetlenül a padlón (talpazaton) áll, állítható lábakkal vízszintbe kell állítani. A kazán alatt nem vezethető olyan csővezeték vagy kábel, amelyhez rendszeres hozzáférés szükséges.
- Távolság az éghető anyagoktól: min. 200 mm a faszerkezetektől, a tűzvédő bevonattal nem impregnált gipszkarton burkolatoktól, a hőszigetelés nélküli műanyag csövektől és hasonlóktól.
A gyakorlatban gyakran találkozom azzal, hogy a vásárlók „csak úgy” szeretnék elhelyezni a tárolós kazánt a pincefolyosón vagy a lépcső alatti kamrában. Ezekben a terekben a mennyezet rendszerint 2 m-nél alacsonyabb, szűkösek, természetes szellőzés és elektromos hálózat nélkül. A beépítés ott vagy egyáltalán nem lehetséges, vagy olyan építészeti átalakításokat igényel, amelyek a beépítés teljes költségét megkétszerezik.
A kazánház szellőzésének és az égéstermék elvezetésének követelményei
A kazánház szellőzése külön fejezetet érdemel, és közvetlenül összefügg a kazán típusával. A beépített tárolóval szerelt alacsony hőmérsékletű kazánokat az égetés módja szerint két alapvető kivitelben gyártják:
A nyílt égésterű kazánok (B-típus) régebbi, de ma is beépített típust képviselnek. Az égési levegőt közvetlenül a helyiségből (a kazánházból) veszik. Ez azt jelenti, hogy a kazánháznak közvetlen friss levegő bevezetéssel kell rendelkeznie kívülről – többnyire a falban lévő befúvó szellőzőnyíláson vagy az ajtón keresztül. A szellőzőnyílás felületét a kazán teljesítménye alapján számítják ki. Egy 14 kW-os kazánnál ez legalább 300–350 cm²-es befúvónyílást és legalább 150–200 cm²-es elszívónyílást jelent. Ezek a kazánok érzékenyek a helyiségben kialakuló depresszióra (pl. a konyhai páraelszívó bekapcsolásakor) – ha a depresszió túl nagy, fennáll az égéstermék visszaáramlásának veszélye.
A zárt égésterű kazánok (C-típus, turbós) korszerűbb megoldást jelentenek. Az égéshez szükséges levegő közvetlenül kívülről érkezik a koaxiális kéményen keresztül (cső a csőben), az égésterméket pedig nyomás alatt vezetik ki. Ezek a kazánok a kazánház szellőzése szempontjából sokkal kevésbé igényesek – magának a kazánháznak nem kell kényszerszellőzéssel rendelkeznie, elegendő a szokásos légcsere. A koaxiális kéményt azonban helyesen kell méretezni és a gyártó utasításai szerint vezetni.
A füstcső hossza az alacsony hőmérsékletű kazánoknál korlátozott – rendszerint 5–10 m egyenértékű hossz (az átmérőtől, a könyökök számától és a modelltől függően). Minden 90°-os könyök jellemzően 1–1,5 m egyenértékű hossznak számít. Ezt figyelembe kell venni a kazánház helyének kiválasztásánál – minél távolabb van a kazánház a külső faltól vagy a tetőtől, annál bonyolultabb és drágább az égéstermék elvezetése.
Tömeg, statika, valamint a padlóval és a fallal szembeni követelmények
A kazánház tervezésénél az egyik leginkább elhanyagolt téma a statikai terhelés. A beépített tárolóval szerelt alacsony hőmérsékletű kazán a legnehezebb fali gázkészülékek közé tartozik. Teli vizes tároló esetén 130–200 kg terhelésről beszélünk, amely a rögzítési pontokra összpontosul.
A fali modellekre a következő érvényes: a legalább 200 mm (ideális esetben 250 mm) vastag tégla- vagy betonfal a szokásos követelmény. A rögzítést vegyi dűbelekkel vagy megfelelő teherbírású feszítőcsavarokkal kell megvalósítani (a gyártó a szerelési útmutatóban megadja a rögzítőelemek minimális teherbírását). A pórusbetonból (Ytong és hasonlók) készült válaszfalak a legtöbb nehéz fali kazánhoz alkalmatlanok – a csavarok teherbírása nem elegendő.
A gyakorlatban egyre több beépített tárolós kazánt szerelnek be álló kivitelben, azaz a falnak támasztva, de a tömeget a lábakon keresztül közvetlenül a padlóra átadva. Ez a mód statikailag egyszerűbb, és problémás falak esetén is alkalmas. A padlónak betonból kell lennie, síknak (±5 mm/m) és megfelelő teherbírásúnak (nem fapadló, nem alátét nélküli kerámia burkolat padlófűtés fölött).
Beépítés lakásban – korlátok és megoldások
Ha a beépített tárolós kazánt lakásban tervezi elhelyezni (pl. a távhőről saját gázkazánra való áttérés keretében), további korlátozásokkal kell szembenéznie, amelyek nem a szabványokból, hanem a társasház jellegéből fakadnak:
- Hozzáférés a gázvezetékhez: Társasházban a készülék cseréjét vagy az új beépítést az épület kezelőjének és a gázszolgáltatónak jóvá kell hagynia. A kazán teljesítményének megváltoztatása a gázvezeték méreteinek újraszámítását igényelheti.
- Égéstermék-elvezetés: A társasházban rendszerint rendelkezésre áll kéményjárat. Ez nem mindig alkalmas alacsony hőmérsékletű kazánhoz (a 120 °C alatti égéstermék-hőmérséklet lecsapódást okozhat az erre nem méretezett kéményben). Szükség van a kémény felülvizsgálatára és esetleg rozsdamentes béléscsővel való bélelésére.
- Hely: A lakásokban általában csak a fürdőszoba vagy az előszoba áll rendelkezésre. A tárolós kazán magassága 1 100–1 500 mm, szélessége 450 mm – sok társasházi fürdőszobában ez egyszerűen nem fér el nagyobb átrendezés nélkül.
- Kondenzátumelvezetés: Ha a kazán kondenzátumot termel (amit az alacsony hőmérsékletű kazánok az alacsonyabb előremenő vízhőmérsékleteknél rendszerint megtesznek), azt a csatornára kell kötni. Lakásban ez újabb vezetéket jelenthet.
A társasházakban ezért a beépített tárolós kazán sokkal ritkábban alkalmazható, mint a családi házakban. Ha érdekli azoknak a helyzeteknek a részletesebb áttekintése, ahol a tárolós kazán a legalkalmasabb, ajánlom a „Hogyan válasszunk beépített tárolóval szerelt alacsony hőmérsékletű kazánt: térfogat, teljesítmény és üzemmód” című cikket.
Felújítást tervez? Így járjon el a kazánház megtervezésénél
A gyakorlatból tudom, hogy a legsikeresebb felújítások azok, ahol a vásárló vagy a szerelő még a kazán kiválasztása előtt kezdi el a tervezést – nem fordítva. Az eljárás a következő legyen:
1. Mérje fel a rendelkezésre álló teret. Mérje meg a helyiség tényleges méreteit, a belmagasságot, az ablakok, ajtók és a meglévő csatlakozások (gáz, víz, csatorna, villany) helyzetét. Rajzolja be ezeket egy egyszerű alaprajzba.
2. Határozza meg a teljesítménnyel és a tároló térfogatával szembeni követelményeket. A kazán teljesítménye az épület hőveszteségétől, a tároló térfogata a személyek számától és a vételezés módjától függ. Erről bővebben a „Mekkora HMV-tároló térfogatra van szükségem családi házhoz vagy lakáshoz” című cikkben olvashat. Ugyanakkor számolnia kell azzal, hogy a nagyobb tároló nagyobb kazánt jelent.
3. Válassza ki az égéstermék-elvezetés típusát. Mérlegelje, hol van a legközelebbi külső fal vagy kéményjárat. Válassza ki azt az irányt, amerre az égéstermék halad majd, és mérje le a nyomvonal hosszát a könyökökkel együtt.
4. Ellenőrizze a csatlakozások rendelkezésre állását. A gázcsatlakozásnak elegendő kapacitásúnak kell lennie (gázvezeték átmérője, gáznyomás). Az elektromos csatlakozásnál a kazán közelében saját védelemmel ellátott dugalj szükséges. A vízvezetéknek lehetővé kell tennie a hidegvíz-csatlakozást és a HMV vételezését.
5. Egyeztessen a kivitelező céggel a kazán megrendelése előtt. Sok vásárló először megrendeli a kazánt, és csak utána derül ki, hogy azt az adott helyre nem lehet felszerelni, vagy hogy ez kiterjedt építési munkákat igényelne. Egy jó szerelő a kötelező érvényű megrendelés előtt ellenőrzi a beépítés helyét.
Tipikus esetek a gyakorlatból – mi romlik el a kazánházban és miért
Hadd említsek néhány tipikus forgatókönyvet, amelyekkel a gyakorlatban rendszeresen találkozom. Valós helyzetekről van szó, nem elméleti példákról.
1. eset: Régi lakás, alacsony mennyezetű konyha. A vásárló a régi tárolós vízmelegítőt (120 L) tervezte kiváltani a konyhában egy kombinált, tárolós alacsony hőmérsékletű kazánra. A konyha belmagassága 2 250 mm volt, a meglévő tároló 1 600 mm magas volt (a fölötte lévő kazán nélkül). Átlagosan a kazán + tároló összesen 1 480 mm magasságot adott ki a vezetékekre szánt ráhagyásokkal – ez elméletileg még belefért volna. Az égéstermék nyomvonala azonban a kéményátvezetésig 6 m volt, és három könyököt tartalmazott. A számítás azt mutatta, hogy az adott modell legnagyobb egyenértékű hossza 8 m, három 90°-os könyök = 4,5 m egyenérték, tehát összesen 10,5 m – ez a határ fölött van. A megoldás vagy egy nagyobb füstcsőátmérőjű modell választása, vagy másik hely keresése volt. Végül a kazán a szomszédos helyiségbe került, rövidebb égéstermék-nyomvonallal.
2. eset: Családi ház, szellőzés nélküli pince. A vásárlónak tágas pince (8 × 4 m) állt rendelkezésére, ám mindenféle szellőzőnyílás nélkül – a pince eredetileg zöldségtároló volt. Az atmoszferikus égővel szerelt alacsony hőmérsékletű kazán beépítéséhez szellőzőnyílásokat kellett volna kialakítani a külső falban (2 × 300 cm²-es nyílás), és biztosítani kellett volna a füstcső vezetését a kémény felé. Ezeknek az átalakításoknak a költsége ugyan magasabb volt, a vásárlónak azonban elegendő helye maradt a kényelmes szervizeléshez, és a kazán végül problémamentesen beépült. Alternatíva lett volna egy zárt égésterű (turbós) kazán – az nem igényelte volna a kazánház szellőztetését.
3. eset: Újépítésű ház, gépészeti helyiség „papíron”. Az újépítésű ház tervdokumentációjában 1,5 × 2 m-es (= 3 m²) gépészeti helyiség szerepelt. Papíron ez elégnek tűnt. Ebbe a helyiségbe azonban egy tárolós kazán (450 mm szélesség), egy tágulási tartály, a negyedköríves padlófűtési kör osztója, egy elektromos elosztószekrény és a vízóraakna bevezetése került volna. A minimális távolságokkal megrajzolt valós alaprajz után a kazán előtt már csak 350 mm szervizterület maradt – 250 mm-rel kevesebb, mint amennyit a gyártó megkövetel. A megoldás az elektromos elosztószekrény gépészeti helyiségen kívülre helyezése és az osztó átrendezése volt. Ez az átalakítás pár nap csúszásba került, de elkerülhetetlen volt.
További műszaki követelmények – tágulási tartály, biztonsági szelep és szennyfogó
Magának a kazánnak a helyigényén kívül azokra a kiegészítő berendezésekre is gondolnia kell, amelyek a kazánházba tartoznak és további helyet foglalnak:
Tágulási tartály: A legtöbb tárolós alacsony hőmérsékletű kazánba be van építve egy tágulási tartály a fűtési kör számára, de annak térfogata nagyobb rendszerekhez már kevés lehet. Ilyen esetben kiegészítő tágulási tartályra van szükség (jellemzően 8–25 L), amelyet a kazán közelében kell elhelyezni és a fűtési körre kötni. Mérete 250–350 mm átmérő, 300–500 mm magasság – nem foglal sok helyet, de számolni kell vele.
Biztonsági szelep lefúvató vezetékkel: A biztonsági szelephez szifonos lefolyóba vagy a kazánházi padlóösszefolyóba kivezetett lefúvató vezetéknek kell tartoznia. Ez a vezeték nem vezethető semmilyen más készülékbe, és nem végződhet vakcsőben. A kazánházi padlóösszefolyó ezért gyakorlati szükségszerűség – nemcsak a biztonsági szelep megszólalása esetére, hanem a kondenzátum elvezetése és a szervizműveletek miatt is.
Szennyfogó (szűrő): A tárolóba menő hidegvíz-vezetékre és a kazánba menő vízvezetékre egyaránt finomszűrőt kell felszerelni. Ezt rendszeresen tisztítani kell – tehát hozzáférhetőnek kell lennie. Ez egy további apró elem, amelyet bele kell számítani a helytervezésbe.
Mindezeket a kapcsolódó műszaki témákat részletesebben a „Beépített tárolóval szerelt alacsony hőmérsékletű kazán szerelése: az eljárás és amit tudni kell” című cikkben írom le.
A kazánház a hosszú távú üzemeltetés és a szerviz szemszögéből
A jól megtervezett kazánház évek múltán is meglátszik. A tárolós kazán rendszeres karbantartást igényel – legalább évente egyszer szerviztechnikusnak kell ellenőriznie a kazánt, át kell vizsgálni a tárolót, és állapot szerint ki kell cserélni az anódot. Ezek a műveletek időben és fizikailag is igényesek, és a készülék rossz megközelíthetősége esetén nőnek a szervizköltségek. Arról, hogyan néz ki a helyes rendszeres karbantartás, „A tárolós alacsony hőmérsékletű kazán karbantartása és szervize: mit és milyen gyakran ellenőrizzünk” című cikkben olvashat bővebben.
A hosszú távú üzemeltetés szempontjából a kazánház tervezésénél az alábbi szempontokra javaslom figyelni:
- Hozzáférés a tárolóhoz – a szervizajtókhoz, az anódhoz (általában felülről vagy oldalról érhető el), a hőmérséklet-érzékelőkhöz.
- Világítás a kazánházban – legalább egy mennyezeti lámpatest a kazán közelében, ideális esetben a bejáratnál lévő kapcsolóval.
- Az elzáró szerelvények elhelyezése – a hidegvíz-bevezetésen, a HMV-vételezésen, a gázbevezetésen és a fűtési körön lévő összes csapnak könnyen hozzáférhetőnek és jelöltnek kell lennie.
- Hely a munkaeszközöknek – egy kis szerszámpolc, a kazán dokumentációja (útmutató, jótállási jegy, szervizkönyv) közvetlenül a kazánházban legyen tárolva, ne valahol a nappali fiókjában.
A tároló élettartamának és a korrózió elleni védelmének témájával külön cikk foglalkozik: „Rozsdásodás, vízkő és a tároló anódja – hogyan hosszabbítsuk meg a kazán élettartamát”.
Helyigények összehasonlítása: tárolós kazán vs. kazán + különálló bojler
Egyes vásárlók megkérdezik, nem lenne-e jobb egy klasszikus gázkazánt választani, mellé pedig egy külön indirekt fűtésű bojlert. A helyigény szempontjából a válasz nem egyértelmű. A kombinált tárolós kazán ugyan nagyobb függőleges teret foglal (magasság 1 100–1 500 mm), de a teljes alapterülete kisebb, mint a klasszikus kazán + álló bojler kombinációé. A 100–150 L térfogatú álló bojler átmérője jellemzően 450–600 mm, magassága 900–1 400 mm – ezen kívül csatlakozó vezetékekre és kezelőtérre is szüksége van.
A beépített tárolós kazán tehát helytakarékosabb, mint a kételemes kombináció, de kevésbé kompakt, mint önmagában a tároló nélküli fali kazán. Ha elegendő magasság áll rendelkezésére (min. 2 200–2 400 mm) és legalább 1,5 × 1,5 m tér megközelítési folyosóval, a kombinált tárolós kazán helyigény szempontjából egyértelműen előnyösebb. Ha alacsony belmagasságú (2 100 mm alatti) tere van, vagy ha 150 L-nél nagyobb tárolóra van szüksége, alkalmasabb lehet a szétválasztott beépítés.
A két koncepció gazdasági szempontú összehasonlításával a „Kondenzációs vs. alacsony hőmérsékletű tárolós kazán: melyik éri meg jobban” című cikk foglalkozik.
Gyakran ismételt kérdések (GYIK)
Mekkora minimális belmagasság szükséges a beépített tárolóval szerelt alacsony hőmérsékletű kazán beépítéséhez?
A konkrét modelltől függ. A szokásos, 1 100–1 400 mm magas modellekhez legalább 1 900–2 000 mm belmagasság szükséges, gyakorlati szempontból azonban (szerelés, szerviz, vezetékek a kazán fölött) legalább 2 200 mm, ideális esetben 2 400 mm ajánlott. Mindig ellenőrizze annak a modellnek a konkrét méreteit, amelyet meg kíván vásárolni – például a Thermona THERM PRO 14 TKX más méretű, mint a Thermona THERM 28 LXZ.A 5.
Elhelyezhetem a tárolós kazánt fűtetlen pincében?
Igen, feltéve, hogy a pincében a hőmérséklet nem esik +5 °C alá. Ha fagyveszély áll fenn (pl. hideg januárban), a kazánt ki kell kapcsolni és a rendszert le kell üríteni, vagy biztosítani kell a tér temperálását legalább a minimális üzemi hőmérsékletre. Sok kazánnak van fagyvédelmi funkciója – ez azonban feltételezi, hogy a kazán az elektromos hálózatra kötve marad, és nincs leválasztva a gázellátásról.
Kell-e padlóösszefolyónak lennie a kazánházban?
A szabvány 50 kW-ig terjedő teljesítménynél ezt közvetlenül nem követeli meg, a gyakorlatban azonban a kazánházi padlóösszefolyó nagyon fontos. A biztonsági szelephez megoldott elvezetés kell, a kazán kondenzátumot termel, és a szervizmunkáknál (a tároló átöblítése, szivattyúcsere) mindig kifolyik egy kevés víz. Összefolyó nélkül a víz a padlón végzi. Mindig javaslom az összefolyó beépítését – újépítésnél ez minimális költség.
Hol legyen a gáz elzárószelepe – a kazán előtt vagy a kazánházban?
A helyes megoldás az, ha a gáz elzárócsapja közvetlenül a kazán előtt van (legfeljebb 0,5 m-re a kazántól), segédeszköz nélkül hozzáférhető és tartósan jelölt. Ezen kívül a kazánházban láthatónak kell lennie a teljes berendezés fő gázelzáró szelepének is. Gázszivárgás vagy tűz esetén mindenkinek tudnia kell, hol lehet elzárni a gázt – ez törvényi követelmény, nem csupán ajánlás.
Mi van akkor, ha a kazánházam valamelyik követelménynek nem felel meg – van esélyem a kazánt mégis beépíteni?
Attól függ, melyik követelmény nem teljesül. Egyes dolgok műszaki alternatívákkal megoldhatók (pl. a szellőzés problémáját zárt égésterű kazán választásával oldja meg), mások abszolút feltételek (pl. a kazán előtti minimális megközelítési tér). Soha ne engedje, hogy a szerelő azzal a felkiáltással szerelje be a kazánt, hogy „valahogy majd jó lesz” – meghibásodás vagy kár esetén gond lehet a biztosítási eseménnyel és a jótállással. Mindig kérjen írásos igazolást arról, hogy a beépítés a gyártó szerelési útmutatójával és az érvényes szabványokkal összhangban történt.
Mennyi helyet foglal a Thermona THERM PRO 14 KX kazán a csatlakozásokkal és a tartozékokkal együtt?
A Thermona THERM PRO 14 KX burkolatának mérete önmagában kb. 450 × 450 mm (sz × m), magassága 1 380–1 400 mm körüli. Ehhez adja hozzá a csatlakozások helyét (rendszerint 100–150 mm alul és oldalt a csöveknek), a füstcsövet (50–100 mm a kazán mögött), a tágulási tartályt, ha az külső (további 300–400 mm a faltól), valamint a kazán előtti, legalább 700 mm szervizteret. Valósan tehát legalább 1,2 × 1,5 m kazánházi alapterülettel számoljon már magának a kazánnak és a nélkülözhetetlen tartozékoknak.
Összegzés
A beépített tárolóval szerelt alacsony hőmérsékletű kazán kazánházával szembeni helyigények nem pusztán formalitások. Valós műszaki feltételek ezek, amelyek be nem tartása bonyodalmakat okozhat a szerelésnél, problémákat a szervizelésnél, sőt akár biztonsági kockázatot is az üzemeltetés során. A kazán megvásárlása előtt mindig ellenőrizze a kiválasztott modell tényleges méreteit, mérje fel a rendelkezésre álló teret, és egyeztesse a megoldást szakemberrel. Ezzel idegeskedést és pénzt is megtakarít. Ha az atria.hu kínálatában elérhető modellek valamelyikét fontolgatja – például a Thermona THERM PRO 14 KX vagy a Thermona THERM PRO 14 TKX típust –, a műszaki paramétereket még a megrendelés előtt mindig vesse össze a kazánháza valós méreteivel.
Kérdése van ezzel a témával kapcsolatban?
Nem tud dönteni, vagy konkrét helyzetet kell megoldania otthonában? Írjon nekünk - szívesen tanácsot adunk.