Mennyit spórol egy kondenzációs kazán a régi kazánhoz képest

A régi kazán kondenzációs kazánra cserélése az egyik legszembetűnőbb hatással bíró intézkedés a háztartás fűtési költségeire nézve – ugyanakkor az egyik olyan téma is, amelyről a legkülönfélébb számok keringenek. Van, aki féláras számlát ígér, más néhány százalékról beszél. Az igazság valahol a kettő között van, és mindenekelőtt: nagyon egyéni. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, miért spórol egyáltalán a kondenzációs kazán, mitől függ a valós megtakarítás, és bemutatunk egy tájékoztató jellegű számítási és megtérülési módszert – anélkül, hogy egyetlen varázsszámot ígérnénk, amelyet egyetlen konkrét háznál sem tudunk garantálni.

Miért spórol egyáltalán a kondenzációs kazán – az elv dióhéjban

Ahhoz, hogy a megtakarítás értelmet nyerjen, meg kell érteni, pontosan honnan is származik. A földgáz elégetésekor a hő mellett vízgőz is keletkezik (a gázban lévő hidrogén égésének terméke). Ez a gőz magában hordozza az úgynevezett kondenzációs hőt – azt a hőt, amely abban a pillanatban szabadul fel, amikor a gőz visszakondenzálódik vízzé, hasonlóan ahhoz, ahogy főzés közben bepárásodik a hideg ablak.

A klasszikus (légköri, illetve turbó) kazán ezt a gőzt egyszerűen kiengedi a kéményen keresztül – vele együtt távozik a benne rejlő energia is. Ezért a szokásos régi kazánok tényleges üzemi hatásfoka a gáz fűtőértékéhez viszonyítva körülbelül 88 – 92 %.

A kondenzációs kazán ezzel pontosan ellentétesen működik – a füstgázt célzottan annyira lehűti, hogy a benne lévő vízgőz közvetlenül a kazán hőcserélőjében kondenzálódik, a felszabaduló hő pedig a fűtővíz utófűtésére is felhasználásra kerül. Ennek köszönhetően a fűtőértékhez viszonyítva 105 – 109 %-os hatásfokot is elérhet (a 100% feletti szám nem hiba – ez csak egy másik számítási mód, amely a kondenzációs technikánál szokásos, mivel az üzemanyag energiájának másik referenciaértékéhez viszonyítva számolják).

A két szám közötti különbség – tehát a hatásfok körülbelül 15–20 százalékpontos eltérése – az az alap, amelyből a potenciális megtakarítás származik. Ez azonban nem az egyetlen tényező, amely végül eldönti, mennyit spórol ténylegesen az éves gázszámláján. Ezt a következő részben tárgyaljuk.

Példa egy modern kondenzációs kazánra, amely a fent megadott tartomány felső részében lévő hatásfokot éri el:

Protherm Gepard Condens 18/25 MKV – kompakt kondenzációs kazán, amely tipikus cseretermékként alkalmas egy régebbi légköri kazán helyett lakásban és családi házban egyaránt. Ár 1 322,00 €-tól.

Mitől függ, mennyit spórol valójában

A hatásfokban mutatkozó százalékos különbség csak elméleti felső határ. A gázszámlán jelentkező valós megtakarítás a gyakorlatban házanként eltérő, néha meglehetősen jelentős mértékben. Íme a fő tényezők, amelyek ezt befolyásolják.

Az eredeti kazán kora és állapota

Ez messze a legerősebb tényező. Ha egy 20 évesnél idősebb, esetleg eltömődött, rosszul beállított vagy rendszeres szervizelést nélkülöző kazánt cserél, annak tényleges hatásfoka még az említett 88 – 92 %-nál is alacsonyabb lehet (a régi kazánok jellemzően a hőcserélőben lévő lerakódások és a rosszabb égésszabályozás miatt is veszítenek a hatásfokukból). Ilyen esetben az új kondenzációs kazánhoz képesti különbség nagyobb szokott lenni, tehát a potenciális megtakarítás is magasabb. Ezzel szemben, ha egy viszonylag fiatal, jól karbantartott turbó kazánt cserél, a különbség jellemzően kisebb lesz.

A fűtőtestek típusa

A kondenzáció (vagyis a gőzből származó "extra" hő) akkor szabadul fel a leghatékonyabban a hőcserélőben, amikor a visszatérő víz (a fűtési kör visszatérő ága) a lehető leghidegebben érkezik vissza a kazánba – ideális esetben kb. 55 °C alatt. Éppen ezért:

• A padlófűtés, amely alacsony fűtővíz-hőmérséklettel dolgozik (jellemzően 30 – 40 °C), lehetővé teszi, hogy a kazán gyakorlatilag a teljes fűtési szezonban kondenzáljon – itt a megtakarítás jellemzően magasabb szokott lenni. Részletesebben a Padlófűtés és kondenzációs kazán című cikkben.
• A radiátorok, különösen a régebbi túlméretezett, vagy éppen ellenkezőleg, alulméretezett típusok, gyakran magasabb fűtővíz-hőmérsékletet igényelnek (60 °C vagy afeletti), amelynél a kondenzációra kevesebb a lehetőség – a kazán ugyan ekkor is spórol a régihez képest, de a hatás szerényebb lehet. Bővebben a Radiátorok és kondenzációs kazán című cikkben.

Ekvitermikus (időjárás-követő) szabályozás

A kondenzációs kazán csak akkor tudja teljes mértékben kihasználni a benne rejlő potenciált, ha a lehető legalacsonyabb olyan fűtővíz-hőmérséklettel dolgozik, amely az adott külső hőmérséklet mellett még elegendő a helyiség fűtéséhez. Pontosan erről gondoskodik az ekvitermikus szabályozás – automatikusan a külső hőmérséklethez igazítja a víz hőmérsékletét, ahelyett hogy a kazán "teljes gőzzel" fűtene akkor is, amikor arra nincs szükség. Enélkül a kondenzációs technika potenciáljának egy része egyszerűen kihasználatlan marad. Az ekvitermikus szabályozás egyidejű telepítése a kazáncserével ezért az egyik leggyakoribb módja annak, hogy a cseréből származó megtakarítás mellé még valami pluszt is hozzáadjunk.

A ház szigetelése és hőveszteségei

Minél nagyobbak a ház hőveszteségei (régi ablakok, szigeteletlen falak és tető), annál több gázt égetnek el összesen – így ugyanakkora százalékos hatásfok-javulás mellett is nagyobb lehet az euróban kifejezett abszolút megtakarítás, egyszerűen azért, mert magasabb alapról spórolnak. Ezzel szemben egy jól szigetelt házban a teljes fogyasztás alacsonyabb, így a megtakarítás euróban (bár százalékosan hasonló) abszolút értékben kisebb lehet.

A használat módja és a beállítás

Még a legjobb kazán is "elveszítheti" potenciáljának egy részét, ha helytelenül van beállítva – például szükségtelenül túl magas fűtővíz-hőmérséklet, rosszul beállított ekvitermikus görbe, vagy elhanyagolt rendszeres karbantartás miatt. A telepítés utáni helyes beállítás és az azt követő odafigyelés tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy az elméleti megtakarítás a valós számlán is megjelenjen. Ezzel a témával részletesebben a Gázfogyasztás és fűtési megtakarítás című cikkben foglalkozunk.

Tájékoztató jellegű példa a megtakarítás kiszámítására

Mivel a pontos százalékot a konkrét ház ismerete nélkül nem lehet garantálni, nézzük meg legalább azt az elvet, amellyel saját tájékoztató jellegű becslést készíthet.

Vegyünk egy háztartást, amely a fűtésre és a vízmelegítésre a régi kazánnal évi 800 €-t költ gázra (a szám csak a folyamat illusztrálására szolgál, nem ajánlott vagy tipikus érték). Ha a fent leírt tényezők alapján azt becsülnénk, hogy ez a háztartás a középmezőnybe tartozik (régebbi, de nem extrém módon elhanyagolt kazán, radiátorok, ekvitermika nélkül), tájékoztató jelleggel a gázköltségek évi nagyságrendileg 15 – 30 %-os megtakarítási sávjával számolhatnánk. Ez a mi modellpéldánkban körülbelül évi 120 – 240 €-s tájékoztató megtakarítási tartományt jelentene.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy illusztratív számítás illusztratív bemeneti számmal, nem az Ön konkrét házára vonatkozó előrejelzés. A tényleges megtakarítás lehet alacsonyabb (például ha már viszonylag modern kazánja van), vagy éppen magasabb (például egy nagyon régi kazán esetén padlófűtéssel és új ekvitermikus szabályozással kombinálva). Az egyetlen megbízható módja annak, hogy megtudja a pontos számot az Ön háza esetében, a tényleges fogyasztás hosszabb távú összehasonlítása a csere után, vagy egy olyan szakember által készített energetikai szakvélemény, aki ismeri az Ön ingatlanának összes paraméterét.

A befektetés megtérülése – hogyan gondolkodjunk róla

A megtérülés kiszámítása egyszerűen a következő elven alapul:

(kazán ára + szerelés) ÷ éves megtakarítás €-ban = a megtérülés tájékoztató jellegű ideje években

Ha például a teljes csere a szereléssel együtt egy bizonyos összegbe kerülne, és az éves megtakarítás (a fent leírt elv szerint) nagyságrendileg néhány száz eurót tenne ki, a megtérülési idő nagyságrendileg néhány évtől az évtizedek alsó tartományáig terjedhetne – a pontos szám ismét erősen egyéni, és függ a konkrét kazán árától, a szerelés bonyolultságától (pl. hogy szükséges-e megoldani a kondenzátum elvezetését, új kéménybélést stb.), valamint a tényleges megtakarítás mértékétől.

A megtérülés mérlegelésekor azt is szem előtt kell tartani, hogy:

• a régi kazán hátralévő élettartama korlátozott, és meghibásodása esetén kénytelen lehet sietve, ajánlatok összehasonlítása nélkül megoldani a cserét,
• az új kazán a következő években alacsonyabb meghibásodási kockázatot és szervizköltséget is jelent,
• a kazán egy bizonyos kora után maguk a pótalkatrészek is nehezebben elérhetővé vagy drágábbá válhatnak.

A megtérülés tehát nem az egyetlen döntési szempont – csupán az egyik nézőpont. Átfogóbb összefoglalót arról, mikor éri meg a csere (és mikor lehet éppen ellenkezőleg értelme várni), a Megéri-e a régi gázkazánt kondenzációsra cserélni? című cikkben talál.

Mi növelheti még a megtakarítást

Maga a kazáncsere a legnagyobb egyszeri lépés, de kiegészíthető olyan intézkedésekkel is, amelyek teljes mértékben kihasználják a kondenzációs technika potenciálját:

• Ekvitermikus szabályozás – ahogy fentebb említettük, automatikusan a külső hőmérséklethez igazítja a fűtővíz hőmérsékletét, aminek köszönhetően a kazán gyakrabban dolgozik kondenzációs üzemmódban.
• Termosztatikus radiátorszelepek – lehetővé teszik az egyes helyiségek hőmérsékletének külön-külön történő szabályozását, és megelőzik a felesleges túlfűtést.
• A rendszer hidraulikus kiegyenlítése – biztosítja, hogy a hő egyenletesen oszoljon el, és a kazánnak ne kelljen az egyensúlyhiányt magasabb vízhőmérséklettel kompenzálnia.
• Padlófűtés ott, ahol lehetséges (például felújítás esetén) – ahogy már említettük, az alacsony hőmérsékletű rendszer ideális a kondenzációs technikához.

Példa egy egyszerű, megfizethető kiegészítőre, amely a kazáncsere mellett további megtakarítást hozhat:

Vaillant VRT 50 – ekvitermikus helyiség-termosztát, amely segít a kazánnak a lehető legalacsonyabb szükséges fűtővíz-hőmérséklettel dolgozni, ezáltal a fűtési szezon nagyobb részében kihasználni a kondenzációs hatást. Ár 71,64 €-tól.

Arról, hogy a szabályozás hogyan működik, és mi mindenre képes hatással lenni, részletesebben a Termosztát és a kazán ekvitermikus szabályozása című cikkben írunk.

Összefoglalás

A kondenzációs kazán azért spórol, mert képes felhasználni annak a hőnek egy részét is, amelyet a régi kazán egyszerűen kienged a kéményen keresztül vízgőz formájában. A hatásfokban mutatkozó különbség (tájékoztató jelleggel 88 – 92 % a fűtőértékhez viszonyított 105 – 109 %-hoz képest) azonban csak elméleti alap – hogy ténylegesen mennyit spórol, az az eredeti kazán korától és állapotától, a fűtőtestek típusától, az ekvitermikus szabályozás meglététől, a ház szigetelésétől, valamint attól is függ, hogyan van beállítva és használva a rendszer. Tájékoztató jelleggel nagyságrendileg 15 – 30 %-os megtakarításról beszélnek a gázfűtés éves költségeihez képest, de az Ön konkrét házánál a szám lehet alacsonyabb és magasabb is – az egyetlen megbízható módja ennek kiderítésére a tényleges fogyasztás összehasonlítása, vagy egy olyan szakemberrel való konzultáció, aki ismeri az Ön házának paramétereit.

A fenti cikkben tárgyalt öt tényező.

Ugyanaz az illusztratív példa, amelyet a fenti szövegben tárgyalunk.

A befektetés megtérülésének egyszerű számítási elve.

Gyakori kérdések

• A kondenzációs kazán mindig legalább 20%-ot spórol? Nem, ez a szám nem garantált minden házra. A megtakarítás több tényezőtől függ (az eredeti kazán kora, a fűtőtestek, a szabályozás, a szigetelés), és konkrét esetben lehet alacsonyabb és magasabb is, mint az általában megadott tájékoztató tartomány.
• Megéri-e a kondenzációs kazán radiátorokkal is, ha azt mondják, hogy padlófűtéssel a legjobb? Igen, a kondenzációs kazán radiátorokkal is spórol a régi kazánhoz képest – a kondenzációs hatás ugyan nem használódik ki olyan mértékben, mint az alacsony hőmérsékletű padlófűtésnél, de a kazán ebben az esetben is jelentősen hatékonyabb, mint a régi légköri típus. Bővebben a radiátorokról és a kondenzációs kazánról szóló cikkben.
• Elég csak a kazánt kicserélni, vagy a vezetékrendszert is cserélni kell? A legtöbb társasházi és családi házi rendszerben a kondenzációs kazán csatlakoztatható a meglévő vezetékekhez és radiátorokhoz azok cseréje nélkül. A vezetékrendszer módosításával (pl. hidraulikus kiegyenlítéssel) vagy ekvitermikus szabályozás hozzáadásával azonban további megtakarítás érhető el.
• Mennyi idő alatt térül meg az új kazánba fektetett befektetés? Ez a kazán és a szerelés árától, valamint az Ön házában elért tényleges éves megtakarítás mértékétől függ – a pontos számítást a fenti megtérülésről szóló részben találja. Általában elmondható, hogy minél régebbi és kevésbé hatékony volt az eredeti kazán, annál gyorsabb szokott lenni a megtérülés.
• Van értelme lecserélni a kazánt, ha a régi még működik? Elsősorban nagyon régi vagy elhanyagolt kazánok esetén lehet értelme, ahol a hatásfokbeli különbség jelentős, és ahol emellett fennáll a meghibásodás és a pótalkatrészek elérhetetlenségének kockázata is. Egy viszonylag fiatal, jól karbantartott kazán esetén ésszerűbb lehet várni – egyéni értékelést egy külön cikkben talál arról, mikor éri meg a csere.
• Befolyásolja-e a kazán mérete (teljesítménye) a megtakarítás mértékét? A helytelenül méretezett kazán (akár túl nagy, akár túl kicsi) a kazán típusától függetlenül csökkentheti az üzemi hatékonyságot. A ház hőveszteségeihez igazodó megfelelő teljesítmény ezért fontos előfeltétele annak, hogy a kondenzációs technika elméleti potenciálja teljes mértékben kihasználásra kerüljön.

Kapcsolódó témák

• Megéri-e a régi gázkazánt kondenzációsra cserélni?
• Termosztát és a kazán ekvitermikus szabályozása
• Padlófűtés és kondenzációs kazán
• Gázfogyasztás és fűtési megtakarítás

Kérdése van a kazán kiválasztásával kapcsolatban?

Nem tud dönteni, vagy konkrét helyzettel szembesül otthonában? Írjon nekünk – szívesen segítünk.

Név Ne töltse ki ezt a mezőt:

E-mail

Üzenet