Milyen teljesítményű kondenzációs kazánra van szükségem – számítás alapterület és szigetelés alapján

A terméket jelenleg előkészítjük.

De a többi kategóriát is megtekintheti.

Mekkora teljesítményű kondenzációs kazánra van szükségem – számítás alapterület és szigetelés szerint

Az egyik leggyakoribb kérdés, amellyel az ügyfelek hozzánk fordulnak, így hangzik: „X négyzetméteres házam van, milyen kazánra van szükségem?" Első pillantásra egyszerű kérdés – a gyakorlatban azonban több változó rejlik mögötte, amelyek 30–50 %-kal is elmozdíthatják az eredményt felfelé vagy lefelé. A kazán teljesítménye nem csupán egy szám a katalógusból való választáshoz. Ez mérnöki eredmény, amelyhez vagy rendes energetikai számítással, vagy legalább bevált együtthatók szerinti észszerű becsléssel lehet eljutni – amennyiben tudja, mi áll a változók mögött.

Ebben a cikkben alapoktól végigvesszük a teljes eljárást: mi befolyásolja az épület hőveszteségét, hogyan számítható ki a tájékoztató teljesítmény az alapterület alapján, mit változtat a szigetelés, milyen hatása van a ház alakjának, az építés korának, az ablakok típusának és további tényezőknek. A végén valós gyakorlati példákat mutatunk – a régi téglaépítésű családi háztól az alacsony energiaigényű szabványú új építésűig.

Miért nem mondható, hogy „150 m²-re elég 15 kW"

Az ilyen általánosítás veszélyes, és a gyakorlatban vagy túlméretezett kazánhoz vezet (drágább beruházás, rövidebb életciklus, rosszabb hatásfok), vagy alulméretezett megoldáshoz, ahol a kazán nem győzi fedezni a téli csúcsfogyasztást. A tapasztalt technikus tudja, hogy ugyanaz az alapterület 5 kW-tól 30 kW-ig bárhol lehet hőveszteség szempontjából – és ez nem túlzás.

Miért ekkora a különbség? Mert a kazán teljesítményét nem négyzetméterek szerint számítjuk – hanem az épület hővesztesége szerint. Ez a következőktől függ:

a külső falak, a tető és a padló hőszigetelésének vastagsága és minősége
az építés kora és a felhasznált építőanyagok
az ablakok és ajtók típusa és állapota
az épület fekvése és tájolása (szélnek kitettség, árnyékolás)
a mennyezetmagasság (légtérfogat, nem csak alapterület)
az adott földrajzi övezetre vonatkozó tervezési külső hőmérsékletek
a kívánt belső hőmérséklet
a szellőztetés módja (természetes vs. hővisszanyerős)

A hőveszteség pontos számítása az STN EN 12831 szabvány szerint történik, és általában tervező vagy energetikai auditor végzi. Mi itt arra összpontosítunk, hogyan készítsen értelmes tájékoztató becslést – olyat, amellyel elmehet a kereskedőhöz, és valós elképzelése legyen arról, mit keres.

Fajlagos hőveszteség – a tájékoztató számítás alapja

A tájékoztató számításhoz az ún. fajlagos hőveszteséget használjuk – négyzetméterenkénti wattban kifejezett értéket [W/m²]. Ez megmondja, mennyi hőteljesítmény kell egy négyzetméternyi fűtött terület felmelegítéséhez tervezési körülmények között. Ez az érték az épület energetikai színvonalától függően eltér:

Épülettípus / energetikai színvonal	Fajlagos hőveszteség [W/m²]	Tájékoztató együttható a számításhoz
Régi ház 1980 előttről, szigetelés nélkül	120 – 180 W/m²	150 W/m²
80-as – 90-es évekbeli ház, részleges felújítás	80 – 120 W/m²	100 W/m²
Komplex felújításon átesett ház (új szigetelés, ablakok)	50 – 80 W/m²	65 W/m²
Új építésű – szokásos szabvány (2010 után)	40 – 60 W/m²	50 W/m²
Alacsony energiaigényű új építésű	25 – 40 W/m²	30 W/m²
Passzívház	10 – 20 W/m²	15 W/m²

A számítás ezután egyszerű: Szükséges teljesítmény [kW] = fűtött alapterület [m²] × együttható [W/m²] / 1000

Fontos figyelmeztetés: kombinált készülékeknél (kazán + használati melegvíz – HMV – készítés) a kazán teljesítményébe a HMV-tároló is beszámít. Egy szokásos, 4 fős családnál számoljon 2–4 kW ráhagyással a fűtési teljesítmény felett, ha a kazán átfolyós rendszerben (tároló nélkül) melegíti a HMV-t. Tárolós rendszernél a tároló méretétől és a feltöltés sebességétől függ.

Három valós számítási példa a gyakorlatból

1. példa: Régi téglaház, semmilyen szigetelés, 160 m²

Az ügyfélnek 1972-es családi háza van, 45 cm vastag tömör téglából falazva, bármiféle homlokzati hőszigetelés nélkül. 90-es évekbeli ablakok – műanyagok, de nem háromrétegű üvegezésűek. Fűtött alapterület 160 m², mennyezetek 2,7 m, a ház Zólyomban (klímazóna –15 °C tervezési külső hőmérséklettel).

Tájékoztató számítás: 160 m² × 130 W/m² = 20 800 W ≈ 21 kW. A 3 fős család HMV-igényét figyelembe véve 20–24 kW teljesítményű kazánt javasolnánk. A gyakorlatban az ilyen házaknál olyan energetikai auditokat láttunk, ahol a tényleges hőveszteség 18–23 kW-ra jött ki – tehát a becslés jól illeszkedik.

Ha az ügyfél a kazán telepítése előtt úgy döntene, hogy leszigeteli a házat (homlokzat 12 cm ásványgyapot, új háromrétegű üvegezésű ablakok), az együttható kb. 65–70 W/m²-re csökkenne, ami: 160 × 70 = 11 200 W ≈ 11–12 kW. Ez alapvető különbség – és érv amellett, hogy a felújítást és a kazáncserét egyszerre kell kezelni.

2. példa: Új építésű ház, 120 m², alacsony energiaigényű szabvány

2020-ban épült ház, EPS 20 cm szigetelés, háromrétegű üvegezés Uw ≤ 0,9 W/m²K értékkel, 80 %-os hatásfokú hővisszanyerős szellőztetés. Fűtött alapterület 120 m², helyszín Pozsony (tervezési külső hőmérséklet –12 °C).

Számítás: 120 m² × 28 W/m² = 3 360 W. A hővisszanyeréssel a hőveszteség tovább csökken – itt az eredmény reálisan 3,5–5 kW a fűtésre. A kazán itt elsősorban a HMV-készítéshez és tartaléknak szolgál extrém fagyokra. Ebben az esetben olyan kompakt kazánok megfelelőek, amelyek 1,5–2 kW-ig lemodulálnak, mivel a teljes teljesítményű üzem csak a szezon töredéke lenne.

3. példa: Panellakás, 68 m², részleges felújítás

Lakás a 3. emeleten (nem szélső), fűtött alapterület 68 m². A ház 2015-ben átesett homlokzatfelújításon, új műanyag ablakok kétrétegű üvegezéssel. A szomszédok minden oldalról fűtenek, egy külső fal kivételével.

Itt korrekciók érvényesülnek: a beosztás közepén lévő lakásnak sokkal alacsonyabb a hővesztesége, mint a szélső vagy sarki lakásnak. Az együtthatót 45–55 W/m²-en használhatjuk. Eredmény: 68 × 50 = 3 400 W ≈ 3,5–5 kW fűtésre. A 12–14 kW névleges teljesítményű kazán (2–3 kW-ig lemodulálva) itt a szabvány – kisebb kazán ideális lenne, de a gyártók többsége nem szállít ilyen kis készülékeket, a teljesítményt modulációval szabályozzák.

Hogyan változtatja meg a szigetelés az egész számítást – részletes áttekintés

A szigetelés az összes tényező közül az a változó, amelynek a legnagyobb hatása van a végső teljesítményre. Ez nem csupán a homlokzaton lévő polisztirol vastagságáról szól – az épületburok teljes hőátbocsátási tényezőjéről van szó (ún. U-érték). Minél alacsonyabb az U-érték [W/m²K], annál kevesebb hő távozik az adott szerkezeten át.

A gyakorlati elképzeléshez: a 45 cm vastag falazat szigetelés nélkül U ≈ 1,2–1,5 W/m²K értékkel bír. 12 cm EPS hozzáadása után az U kb. 0,25–0,30 W/m²K-ra csökken. 20 cm ásványgyapotnál 0,18 W/m²K alá kerülünk. A ház teljes hőveszteségére azonban egyszerre hat az összes szerkezet:

Külső falak – jellemzően a teljes hőveszteség 20–35 %-a
Tető / a legfelső szint födéme – 15–25 %; a hő felfelé száll, ezért a tető szigetelése nagyon hatékony
Ablakok és ajtók – 15–25 %; a régi egyszerű ablakok U = 5,0 W/m²K értékűek lehetnek, a háromrétegű üvegezés U = 0,6–0,9 W/m²K
Padló / alapok – 5–15 %
Hőhidak (koszorúk, áthidalók, loggiák) – 10–20 %
Szellőzés (infiltráció) – 20–30 % tömítés nélküli régi házaknál

Ezért régi ház felújításánál mindig a teljes „csomag" kezelése ajánlott – homlokzat + tető + ablakok + ajtók. Csak a homlokzat szigetelése az U = 3,0 értékű régi ablakok cseréje nélkül csalódást fog okozni. A rossz U-értékű ablakok a tökéletes falszigetelést is le tudják rontani.

Klímazóna és tervezési külső hőmérséklet

Szlovákia klimatikusan nem homogén. A tervezési külső hőmérséklet (θe) a melegebb alföldeken mért –10 °C-tól a magashegyi területek –18 °C-áig terjed. A kazán teljesítménye szempontjából ez nem apróság – egy zólyomi háznak Δt = 35 K-ra méretezett kazánra van szüksége (bent 20 °C, kint –15 °C), míg Kassán Δt = 33 K, Poprádon pedig Δt = 38 K a helyzet.

Tájékoztató tervezési hőmérsékletek kiválasztott helyszínekre:

Helyszín	Tervezési külső hőmérséklet θe [°C]
Pozsony	–12
Nyitra, Nagyszombat	–13
Trencsén, Zsolna	–15
Besztercebánya, Zólyom	–15
Kassa	–14
Poprád, Liptószentmiklós	–17 – –18
Hegyvidéki területek 700 m tszf. felett	–18 – –22

Ha háza hegyvidéki községben áll, ez azonos szigetelés mellett is 15–20 %-kal magasabb szükséges teljesítményt jelenthet az alfölddel szemben. Ez a gyakorlatban az egyik olyan dolog, amelyet az ügyfelek telefonos érdeklődéskor elfelejtenek megemlíteni – és a kereskedőnek mindig rá kellene kérdeznie.

Teljesítménymoduláció – miért nem jó „a biztonság kedvéért nagyobb kazánt" választani

Nagyon elterjedt tévhit: „Inkább nagyobb kazánt teszek, legyen tartalék." Kondenzációs kazán esetében ez hiba, mégpedig több okból.

A kondenzációs kazán akkor éri el a legmagasabb hatásfokot, amikor alacsony visszatérő hőmérsékleteken dolgozik – ideálisan 57 °C alatt, amikor a füstgázokban lévő pára kondenzálódik és további látens hőt ad le. A túlméretezett kazán a szezon nagy részében ciklizálni fog (be- és kikapcsol), ahelyett hogy fel-le modulálna. Minden be-ki kapcsolási ciklus:

kondenzációt okoz a hideg kamrában induláskor (korrózió)
koptatja a gyújtót, a szivattyút és a vezérlőkomponenseket
növeli a gázfogyasztást induláskor (nagyobb átáramlás felfutáskor)
hőmérsékleti csúcsokhoz vezet a rendszerben és kényelmetlenséghez

A modern kondenzációs kazánok modulációs tartománya jellemzően 1:5 – 1:8 – egy 24 kW névleges teljesítményű kazán 3–4 kW-ig tud lemodulálni. Ez helyes méretezés mellett elegendő a tavaszi és őszi körülmények lefedésére is. Túlméretezett kazánnál azonban megtörténik, hogy még a minimális modulált teljesítmény sem tudja „leadni" a hőt a rendszerbe, és a kazán 2–3 percenként kapcsol be/ki. Ezt szakmailag „taktolásnak" (short cycling) nevezik, és ez a jelenség rövidíti a készülék élettartamát.

Ajánlott méretezés: a kazán teljesítményének a tervezési körülmények melletti hőveszteséget kell fedeznie legfeljebb 10–20 %-os tartalékkal. Több nem előny.

Használati melegvíz készítése – hogyan számítsuk bele a teljesítménybe

A kondenzációs kazánok vagy tisztán fűtő készülékek (külső HMV-tárolót igényelnek), vagy kombináltak – ún. combi kazánok, amelyekben beépített hőcserélő szolgál az átfolyós vízmelegítéshez. A választás befolyásolja a kazán szükséges névleges teljesítményét.

Átfolyós HMV-készítés (combi kazán): Vízvételkor a kazán HMV üzemmódra vált, és rendszerint magasabb teljesítménnyel dolgozik. A komfortos zuhanyzáshoz (kb. 8–10 l/perc 40 °C-on) csak a HMV-hez kb. 20–24 kW teljesítmény szükséges. Ez azt jelenti, hogy a ház fűtési teljesítményét és a HMV teljesítményét ugyanannak a készüléknek kell fedeznie – és a két érték közül a nagyobbra méretezzük. A gyakorlatban ez a családi házak többségénél, szokásos szigetelési szabvány mellett 20–28 kW-os combi kazánra jön ki.

HMV-tárolós kazán: A kazán lehet kisebb (csak fűtésre méretezve), a tároló éjszaka vagy időszakonként töltődik fel. 3–4 fő számára elegendő a 150–200 literes tároló. A tároló feltöltéséhez szükséges kazánteljesítmény a kívánt utántöltési időtől függ – 150 l-es tárolónál, 60 °C-os feltöltési hőmérsékletnél és 45 perces időnél kb. 8–10 kW teljesítményről van szó. Ez a megoldás előnyös új építésű és alacsony energiaigényű házaknál, ahol a fűtési teljesítmény kicsi (4–7 kW) – a combi kazán túlméretezett lenne, a tároló kiegyensúlyozza.

A mennyezetmagasság és a légtérfogat hatása

A szokásos, alapterület szerinti számítások 2,5–2,7 m körüli mennyezetet feltételeznek. Ha magasabb mennyezetű háza van, ezt figyelembe kell vennie – a hőveszteség a térfogattal arányos, nem az alapterülettel. Az azonos alapterületű, de 3,2 m mennyezetű ház (például egy történelmi villa vagy építészetileg tervezett ház) 25 %-kal nagyobb térfogatú, és elvben 15–20 %-kal magasabb hőveszteségű is (valamivel kevesebbel, mert a külső falak aránya nem változik ilyen gyorsan).

Eljárás nem szokványos magasságoknál: használjon korrekciós együtthatót. Ha a mennyezet 2,6 m helyett 3,0 m, szorozza az eredményt 3,0/2,6 ≈ 1,15 tényezővel. Ha a mennyezetek 3,5 m magasak, a tényező 1,35. Eltérő magasságú tetőtéri tereknél (nyeregtető) becsülje meg a tér átlagos magasságát.

Gyakorlati számítási eljárás lépésről lépésre

Foglaljuk össze az eljárást konkrét lépésekbe, amelyeket tervező nélkül is elvégezhet:

Mérje meg vagy becsülje meg a fűtött padlóterületet [m²] – csak a fűtött helyiségeket, nem a garázst, pincét, raktárt.
Sorolja be a házat energetikai színvonal szerint a fenti táblázat alapján, és válassza ki az együtthatót [W/m²].
Számítsa ki az alapteljesítményt: alapterület × együttható / 1000 = teljesítmény kW-ban.
Alkalmazza a klímazóna szerinti korrekciót: ha hidegebb területen van (Tátra, Kiszuca), növelje az eredményt 10–15 %-kal.
Alkalmazza a mennyezetmagasság szerinti korrekciót (ha jelentősen eltér a 2,6 m-től).
Adja hozzá a HMV teljesítményét: átfolyós vízmelegítésű combi kazánnál számoljon legalább 20 kW-tal a HMV-hez – a két érték (fűtés vs. HMV) közül a nagyobbra méretezzen. Tárolós rendszernél elég 2–4 kW-ot hozzáadni.
Adjon hozzá 10–15 % tartalékot a váratlan hőveszteségekre, a nagyobb infiltrációra, a hőhidakra – és kerekítsen a legközelebbi elérhető kazánteljesítményre.

A végeredményt kerekítse szabványos mérettartományra (10, 12, 14, 18, 20, 24, 28, 32, 36 kW). Ha a számítás két kategória közé esik, itt a magasabbat válassza – de ne két kategóriával magasabbat. Tehát ha a számítás 16 kW-ot ad, vegyen 18 kW-ot, ne 24 kW-ot.

Túlméretezés vs. alulméretezés – melyik a nagyobb probléma?

A gyakorlatból elmondhatom, hogy a túlméretezés sokkal gyakoribb – és paradox módon az ügyfelek maguk kérik „a biztonság kedvéért". A túlméretezés problémája:

Magasabb beszerzési ár
Rosszabb hatásfok (a kazán taktol, nem kondenzál megfelelően)
Rövidebb élettartam
Egyenetlen fűtés (hőmérséklet-ingadozások)

Az alulméretezés ritkább, de rosszabbak a tünetei: fagyokban nem tudja a házat a kívánt hőmérsékletre fűteni, a kazán folyamatosan jár, a csövek túl forrók, a komfort szenved. Ezért az a 10–15 %-os tartalék – nem 50 %.

A gyakorlatban láttunk új építésű szabványú, 130 m²-es házakat, ahová 32 kW-os kazánt szereltek – és az ügyfél csodálkozott, miért nőnek gyorsan a szervizköltségei. A kazán a szezon 90 %-ában 10 %-os teljesítményen dolgozott és szüntelenül taktolt. Egy 12 kW-os, jobb modulációjú kazánra való cserét követően a gázfogyasztás kb. 12 %-kal csökkent, és a szervizköltségek jelentősen visszaestek.

Mikor bízzuk a számítást tervezőre

Az alapterület és együtthatók szerinti tájékoztató számítás az első becslésre és a választásnál való alapvető tájékozódásra szolgál. A végleges méretezéshez, különösen a következő esetekben:

30 W/m²-nél alacsonyabb energetikai színvonalú új építésű házak
300 m² feletti nagy családi házak
társasházak vagy többlakásos objektumok
kombinált rendszerek (kazán + hőszivattyú, kazán + szolár)
padlófűtés alacsony hőmérsékletre vonatkozó követelménnyel
atipikus szerkezetű történelmi épületek

...elengedhetetlen az STN EN 12831 szerinti tervezői számítás. Ez a dokumentum egyben alapja a szabályozás helyes beállításának és a rendszer hidraulikai beszabályozásának is. Arról, hogy milyen dokumentumok szükségesek, bővebben a Tervdokumentáció és alapanyagok a kondenzációs kazán telepítéséhez című cikkben olvashat.

Az épület energiaigénye és energiaosztálya az Épület energetikai tanúsítványából szintén értékes alapot ad – a tanúsítvány ugyanis tartalmazza a fűtésre vonatkozó fajlagos hőigény számítását kWh/m²/év mértékegységben, és ebből a csúcsteljesítmény is levezethető. Ha rendelkezésére áll tanúsítvány, adja át a kereskedőnek vagy a tervezőnek.

A kondenzációs kazán és a fűtési rendszer típusa

A kazán teljesítménye szorosan összefügg a fűtési rendszer típusával, mivel az határozza meg a munkahőmérsékleteket. A kondenzációs kazán akkor éri el a maximális hatásfokot, ha a visszatérő ág (visszatérő vezeték) hőmérséklete 57 °C alatt van. Ez az a pont, ahol a füstgázokban lévő vízgőz kondenzálódni kezd és további hőt ad le.

Régi típusú radiátoros rendszer (70/90 vagy 80/60 °C): a kondenzációs kazán csak magasabb külső hőmérsékleteknél dolgozik kondenzációs üzemmódban. A kondenzáció hozadéka részleges. Ajánlott a rendszer hidraulikai újraszámítása és lehetőség szerint a hőlépcső csökkentése.
Modern radiátoros rendszer (55/45 vagy 45/35 °C): a kondenzáció a szezon nagy részében működik, a megtakarítás a szabványos kazánhoz képest reálisan 15–20 %.
Padlófűtés (35/28 vagy 40/30 °C): ideális partner a kondenzációs kazán számára. A kondenzáció szinte folyamatosan zajlik, a kazán hatékonyan és csendesebben dolgozik. Itt nincs ok arra, hogy a kondenzációs technikán kívül bármi mást használjunk.
Kombinált rendszer (padló + radiátorok): mindig az igényesebb kör (radiátorok) szerint tervezik, de hidraulikai leválasztással a padlófűtési körre mindig elérhetők a kondenzációs feltételek.

A választás szempontjairól és arról, hogy mi minden befolyásolja a készüléktípusra vonatkozó döntést, bővebben a Hogyan válasszunk kondenzációs kazánt – választási szempontok családi házhoz és lakáshoz című cikkben olvashat.

Gyakori hibák a teljesítmény becslésénél

Az általunk megoldott vagy diagnosztizált több tucat megrendelésből tipikus hibák rajzolódnak ki:

A HMV be nem számítása: az ügyfél csak a fűtött alapterületet adja meg, elfelejti, hogy a combi kazánnak a melegvíz-készítést is bírnia kell.
Felkerekítés nagy kategóriával: 18 kW-ról egyből 28 kW-ra, „mert csak 80 EUR-val került többe".
A tervezett felújítás figyelmen kívül hagyása: a kazánt a ház jelenlegi állapotára veszik meg, egy év múlva leszigetelik a falakat, és a kazán túlméretezett lesz.
Fűtött alapterület = a ház teljes alapterülete: az ügyfelek beleszámítják a garázst, a pincét, a gépházat – olyan helyiségeket, amelyeket nem fűtenek.
A lakás elhelyezkedésének figyelmen kívül hagyása: a sarki/szélső lakás hővesztesége jelentősen magasabb, mint a középsőé.
A klímazóna alábecsülése: egy ház Oravská Polhorán szemben egy komáromi házzal – azonos alapterület, de 25–30 % különbség a teljesítményben.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Telepíthetek kisebb kazánt, ha 2 év múlva tervezem leszigetelni a házat?

Elméletileg igen, de kockázatos. Ha a kazán nem lesz elegendő a ház jelenlegi állapotához, e két év alatt télen elégtelen teljesítménytől fog szenvedni. Jobb megoldás: vagy a jelenlegi állapotra méretezze a kazánt (és a szigetelés után alacsonyabb modulált teljesítményen fog dolgozni – ez többnyire nem baj), vagy a felújítást és a kazáncserét egyszerre kezelje. Ha a kazáncsere előtt szigeteli le a házat, jelentősen kisebb és olcsóbb készüléket vásárolhat.

Miért ajánl a kereskedő magasabb teljesítményű kazánt, mint amennyit kiszámoltam?

Ez lehet indokolt (klímazóna szerinti korrekció, HMV, hőhidak), de lehet kereskedelmi érdek is. Kérdezzen rá az indoklásra – konkrétan, miért éppen az a teljesítmény. Ha nem tudja elmagyarázni, mire épül a számítás, kérjen energetikai szakvéleményt, vagy konzultáljon független tervezővel. A helyesen méretezett kazán mind a beszerzésnél, mind az üzemeltetésnél pénzt takarít meg.

Lehetséges kondenzációs kazánt régi öntöttvas radiátorokkal üzemeltetni?

Igen, ez lehetséges és viszonylag gyakori. A régi öntöttvas radiátornak nagyobb a víztérfogata és nagyobb a fűtőfelülete, ami valójában előny lehet – csökkenthető a víz hőmérséklete, és mégis elérhető a kívánt hőteljesítmény. A probléma a hidraulikában és a szabályozásban lehet, nem magában a kazán és az öntöttvas kombinációjában. Javasoljuk a hidraulikai beszabályozást és termosztatikus fejek felszerelését minden fűtőtestre.

Hány kW szükséges a melegvíz (HMV) készítéséhez egy combi kazánban?

Egy szokásos, 3–5 fős családnál, egyszerre egy zuhanyzási vízvétellel, 18–24 kW teljesítmény elegendő a HMV-hez. Ha két fürdőszobája van egyidejű vízvétel lehetőségével, legalább 24 kW-ot javasolunk, ideálisan 28 kW-ot HMV üzemmódban. A gyártók a műszaki adatlapokon feltüntetik a melegvíz átfolyását adott teljesítmény és hőmérséklet-különbség mellett – keresse a D (Δt = 25 K) vagy D (Δt = 30 K) értéket.

Mi van, ha a házam csak részben fűtött (egyes helyiségeket nem fűtenek)?

A fűtetlen helyiségeket ne számítsa bele a padlóterületbe, de vegye figyelembe, hogy a fűtött és fűtetlen terek közötti falak hőterheltek (ha például a nappali mellett fűtetlen garázs van, a fal hőt veszít). A gyakorlatban ezt korrekciós tényezővel vagy a szomszédos zónák valós hőmérsékleteivel végzett tervezői számítással kezelik.

Kérdése van ezzel a témával kapcsolatban?

Nem tud dönteni, vagy konkrét helyzetet old meg a háztartásában? Írjon nekünk - szívesen tanácsot adunk.