Thermona THERM EL bekötése a fűtési rendszerbe – kapcsolási rajzok és hidraulikai követelmények

A terméket jelenleg előkészítjük.

De a többi kategóriát is megtekintheti.

A Thermona THERM EL kazán bekötése a fűtési rendszerbe – kapcsolási rajzok és hidraulikai követelmények

A Thermona THERM EL elektromos kazán kompakt készülék beépített szivattyúval, tágulási tartállyal és biztonsági szeleppel – ennek ellenére a fűtési rendszerbe való helyes beillesztése nem magától értetődő feladat. A gyakorlatból tudom, hogy a legtöbb probléma, amely az első fűtési szezonban jelentkezik, nem magában a kazánban gyökerezik, hanem a hidraulikai bekötésben: nem kellően légtelenített rendszer, túl kicsi vízmennyiség, rosszul elhelyezett tágulási tartály, illetve hiányzó vagy túlméretezett keringtető szivattyú. Ebben a cikkben minden kulcsfontosságú területtel foglalkozom – a kapcsolási rajz kiválasztásától a konkrét csőméreteken át a biztonsági szelep beállításáig és a rendszer vízutántöltéséig.

Ha a kazán teljesítményének kiválasztásáról vagy a modellek összehasonlításáról keres információt, javaslom a Tudásközpont Hogyan válasszunk Thermona THERM EL elektromos kazánt és Mekkora teljesítményű Thermona THERM EL elektromos kazánra van szükségem a házamhoz? című cikkeit. Itt kizárólag a hidraulikára és a bekötésre összpontosítunk.

Mi van beépítve a kazánba, és mit kell kívülről kiegészíteni

Mielőtt belevágnánk a kapcsolási rajzokba, elengedhetetlen tudni, mit tartalmaz alapkivitelben a Thermona THERM EL, mert ez közvetlenül meghatározza, mit kell megoldania a beépítéskor.

A THERM EL sorozat minden modellje (tehát a THERM EL 8, THERM EL 15, THERM EL 23, THERM EL 30 és THERM EL 38) alapkivitelben tartalmazza:

Keringtető szivattyú (gyárilag beállított fordulatszám, általában 3 fokozatú)
Belső tágulási tartály 8 literes térfogattal és 1,0 bar előtöltési nyomással
3,0 bar értékre beállított biztonsági szelep (nyitási túlnyomás)
Légtelenítő (automatikus úszós típus) az előremenő csonkon
Elölnézetből látható manométer (nyomásmérő)
Visszatérő és előremenő hőmérséklet-érzékelő
Áramlásérzékelő (áramláskapcsoló) – védelem a víz nélküli üzem ellen

Amit a kazán nem tartalmaz, és a beépítéskor ki kell egészíteni:

Feltöltő és ürítő szelep (visszacsapó szeleppel ellátott csap)
Szennyfogó szűrő (mágneses iszapleválasztó vagy szitaszűrő) a visszatérő csonk elé
Termosztatikus szelep vagy keverőegység (padlófűtés esetén)
További tágulási tartály nagy rendszerek esetén (kb. 80 liter feletti vízmennyiség)
Beszabályozó szelepek az ágakon, ha több körös rendszerről van szó

Alap egykörös kapcsolás – radiátoros rendszer közvetlen bekötése

Ez a leggyakoribb és legegyszerűbb konfiguráció: a kazán közvetlenül csatlakozik a radiátoros rendszerre keverőszelep nélkül. Alkalmas a legtöbb családi házhoz klasszikus lapradiátorokkal vagy tagos radiátorokkal, 70/50 °C vagy 60/40 °C hőfoklépcsővel.

Ennél a kapcsolásnál a következő hidraulikai elvek érvényesek: a kazán előremenő csonkja (DN 25, G 1" belső menet) közvetlenül csatlakozik a fő vezetékre. A visszatérő csővezeték a kazán szivattyúja elé tér vissza. A szennyfogó szűrő kötelező, és a visszatérő ágra kerül, a kazánhoz a lehető legközelebb – védi a szivattyút és az áramlásérzékelőt a magnetittől és az iszaptól. A feltöltő szelep (feltöltő csap és visszacsapó szelep kombinációja, illetve automatikus utántöltő egység) szintén a visszatérő ágra kerül.

A csővezeték és a térfogatáram méretezése – konkrét értékek

Az elektromos kazánok beépítésénél az egyik leggyakoribb hiba a bekötő csővezeték alulméretezése, illetve épp ellenkezőleg, kis teljesítményeknél a túlméretezése. A kazánnak ugyan van belső szivattyúja, de annak maximális szállítónyomása korlátozott – a kazán saját hidraulikai ellenállásának levonása után általában 150–200 Pa rendelkezésre álló nyomás.

Ajánlott minimális csőátmérők a kazán teljesítménye és a 20 K hőfoklépcső (ami 70/50 °C különbséget jelent) szerint:

Modell	Max. teljesítmény (kW)	Min. térfogatáram (l/perc)	Aj. csőméret	Kazáncsonkok
THERM EL 8	8 kW	≥ 5,7 l/perc	DN 20 (3/4")	G 1" (DN 25)
THERM EL 15	15 kW	≥ 10,7 l/perc	DN 20–25	G 1" (DN 25)
THERM EL 23	23 kW	≥ 16,4 l/perc	DN 25	G 1" (DN 25)
THERM EL 30	30 kW	≥ 21,5 l/perc	DN 25–32	G 1" (DN 25)
THERM EL 38	38 kW	≥ 27,2 l/perc	DN 32	G 1" (DN 25)

Figyelem: a kazán csonkjai a nagyobb modelleknél is G 1" méretűek. Ha DN 32 csővezetéket tervez, a kazáncsonk után szűkítést kell beépítenie, és ügyelnie kell arra, hogy a szűkítés utáni kiegyenlítő szakasz ne legyen túl rövid – ellenkező esetben áramlási és levegősödési problémák léphetnek fel.

A táblázatban szereplő minimális térfogatáramot a következő képlettel számítottuk ki: Q (l/perc) = P (kW) × 860 / (ΔT × 60), ahol ΔT a hőfoklépcső °C-ban. 20 K hőfoklépcsőnél és 8 kW teljesítménynél kb. 5,7 l/perc adódik. A kazánba áramláskapcsoló van beépítve, amely a minimális térfogatáram alá csökkenéskor lekapcsolja a kazánt – tehát ha a rendszer hidraulikailag rosszul van beszabályozva, a kazán ciklikusan ki-be kapcsolhat.

Kétkörös kapcsolás – radiátorok és padlófűtés (keverőegység)

Új építésű házaknál és felújításoknál egyre gyakrabban kombinálják a magas hőmérsékletű radiátoros kört az alacsony hőmérsékletű padlófűtési körrel. A THERM EL kazán számára ez nem jelent problémát, de a kapcsolásba be kell építeni egy termosztatikus háromjáratú keverőszelepet a padlófűtési kör saját keringtető szivattyújával együtt.

Ennél a kapcsolásnál a hidraulikai megosztást kell megoldani: a kazánszivattyú (Sz1, a kazánba építve) látja el a radiátoros kört és a keverőszelep primer oldalát is. A padlófűtési kör szekunder szivattyúja (Sz2) különálló, és a padlófűtés termosztátja vezérli. A keverőszelep a padló számára tipikusan 30–45 °C-ra szabályozza a víz hőmérsékletét az időjárásfüggő kompenzáció vagy a szobatermosztát szerint.

Gyakorlati megjegyzés: Egy THERM EL 23 készüléknél, amelyet régebbi házba építettek be utólagosan kialakított földszinti padlófűtéssel, ismételten találkoztam azzal a problémával, hogy az Sz2 szivattyú bekapcsolása után a radiátoros kör térfogatárama elégtelen volt. Az ok: a két szivattyú egymás ellen dolgozott, és a kazán belső szivattyúja nem bírta. A megoldás egy hidraulikus váltó (hidraulikus szeparátor) beépítése volt a kazán és a két kör közé – erről a változatról a következő részben beszélek.

Hidraulikus váltó – mikor és miért használjuk

A hidraulikus váltó (más néven hidraulikus szeparátor vagy low-loss header) egy rövid gyűjtő, amely úgy köti össze a primer (kazán-) kört és a szekunder (fogyasztói) köröket, hogy azok térfogatáramai ne befolyásolják egymást. A THERM EL esetében a váltó használata mindig kötelező, ha:

A rendszerben egynél több szekunder kör van saját szivattyúval
A szekunder körök összes térfogatárama nagyobb lehet a kazán belső szivattyújának térfogatáramánál
A rendszer nagyobb felületű padlófűtést tartalmaz (80 m² padlófelület felett)
Használati melegvíz (HMV) tároló van bekötve töltőszivattyúval
A THERM EL készüléket puffertárolóval kombinálja

A hidraulikus váltót úgy kell méretezni, hogy a benne kialakuló áramlási sebesség ne haladja meg a 0,1–0,15 m/s értéket. Ez biztosítja, hogy a váltóban a hőrétegződés ne szűnjön meg, és a szekunder körök a szükségleteiknek megfelelő hőmérsékletű vizet kapják. A THERM EL 38 készülékhez legalább DN 50 átmérőjű és minimum 400 mm hosszúságú váltót javaslok.

Tágulási tartály – mikor kevés a belső, és mikor kell külsőt hozzátenni

A kazánba épített tágulási tartály térfogata 8 liter, és 1,0 bar nyomásra van előre beállítva. Ez a kapacitás elegendő egy kb. 70–80 liter összes vízmennyiségű rendszerhez. Ha a rendszer ennél nagyobb, külső membrános tágulási tartályt kell hozzáadni.

A szükséges tágulásitartály-térfogat számítási módja a következő: a rendszer vízmennyiségét (V_r) megszorozzuk a víz tágulási együtthatójával (10–80 °C hőmérséklet-tartományban ez kb. 0,0287), az eredményt pedig elosztjuk a tartály hatásfokával (amely az előtöltési nyomástól és a maximális üzemi nyomástól függ). Egyszerű képlet durva becsléshez: V_TT (l) = V_r × 0,05 – tehát a rendszerben lévő minden 100 liter vízhez legalább 5 liter tágulási kapacitás szükséges. A 8 literes belső tartály így kb. 160 liter térfogatú rendszert fed le (0,05-ös aránynál), ami a gyakorlatban egy kb. 100–150 m² alapterületű ház szokásos radiátoros rendszerének felel meg.

Nagyobb házaknál vagy padlófűtéses rendszereknél (ahol a hurkokban nagy mennyiségű víz van) nagyon gyakran szükség van külső tartályra. A külső tartály a visszatérő ágra kerül, a kazánhoz a lehető legközelebb, a szivattyú elé. Előtöltési nyomásának meg kell felelnie a fűtési rendszer statikus magasságának: minden méter magasságra 0,1 bar, plusz 0,2 bar biztonsági ráhagyás. Egy 2 szintes házban, 5 m rendszermagasság mellett az előtöltési nyomás 0,5 + 0,2 = 0,7 bar.

Biztonsági szelep – helyes beépítés és elvezetés

A beépített 3,0 bar-os biztonsági szelep a kazánban az előremenő vezetéken helyezkedik el. Elvezető csövét biztonságos helyre kell kivezetni – legjobb kiöntő fölé vagy lefolyóba. Ez az a pont, amelyről a beépítéseknél időnként megfeledkeznek, és a szerelő az elvezető csövet egyszerűen a levegőben hagyja lógni a kazán fölött. A szelep nyitásakor (3 bar feletti túlnyomás) forró víz folyik ki – lefolyó nélkül kárt vagy sérülést okozhat.

A biztonsági szelep elé semmilyen elzáró szerelvényt nem szabad beépíteni. Nem szabad továbbá légrés nélkül közvetlenül a csatornába kötni – a szennyvíz vákuum esetén visszaszívódhat a rendszerbe.

Bekötés puffertárolóhoz – kapcsolás pufferrel

Az elektromos kazán napelemes rendszerrel vagy vezérelt (éjszakai) tarifával kombinálva hatékonyan használja ki a hőtároló puffertartályt. Az olcsó tarifa idején vagy a napenergia-többlet idején a puffer maximálisra töltődik, a kazán ezután hosszabb ideig állhat, és a hő a tárolóból kerül a rendszerbe. Ez a konfiguráció egyre gyakoribb a THERM EL 30 és nagyobb teljesítményű készülékek beépítésénél.

A kapcsolás analóg a hidraulikus váltóéval: a kazán a primer körbe van kötve, a puffertartály (300–1 000 liter) hidraulikus szeparátorként működik, a szekunder körök (radiátorok, padló, HMV) a tartály után csatlakoznak. A tartályban lévő víz hőmérsékletét két érzékelő figyeli (felső és alsó), a kazán szabályozása a tartály töltöttségi állapotára reagál.

Fontos figyelmeztetés a gyakorlatból: Ha a puffertartály nagyobb (≥ 500 l), a rendszer vízmennyisége jelentősen megnő – a 8 literes belső tágulási tartály messze nem elegendő. Egy 500 literes puffernél és szokásos vezetékhálózatnál 600–800 liter összes vízmennyiséggel számoljon, ami 30–50 literes külső tágulási tartályt igényel.

A rendszer légtelenítése – eljárás és gyakori hibák

Az olyan elektromos kazánok, mint a Thermona THERM EL, érzékenyebbek a levegőre, mint a nagyobb hőcserélővel rendelkező gázkazánok. A rendszerben lévő levegő a következőket okozza:

Zajos áramlás (bugyborékolás, kotyogás a csövekben)
Az áramlásérzékelő hibája – a kazán azt hiszi, hogy nem folyik a víz, és védelmi hibára lekapcsol
A fűtőbetét helyi túlmelegedése, ami rövidíti annak élettartamát
Korróziós folyamatok a vízben oldott oxigén jelenlétében

A helyes légtelenítési eljárás az első feltöltés után:

Töltse fel a rendszert hideg vízzel a feltöltő szelepen keresztül 1,5 bar nyomásra
Nyissa ki a légtelenítő szelepeket az összes radiátoron – kezdje a legalacsonyabbtól, végezze a legmagasabbal
Indítsa el a kazánt alacsony teljesítményen (legalacsonyabb fokozat), és hagyja a szivattyút 10–15 percig járni
Légtelenítse újra az összes radiátort – a levegő a felmelegedéskor kiválik
Ellenőrizze a rendszer nyomását, és csökkenés esetén töltsön utána vizet
Ismételje meg a 3–5. pontot még egyszer, majd zárja el a feltöltő szelepet
Kapcsolja a kazánt üzemi teljesítményre, és figyelje a manométert 30 percen át

A kazánon, illetve adott esetben a padlófűtés osztóján lévő automatikus légtelenítőknek az üzemelés első napjaiban mindig nyitva kell lenniük, ezt követően lezárhatók (ha a légtelenítő típusa lehetővé teszi a lezárást).

Vízminőség és korrózióvédelem

A Thermona a dokumentációjában azt javasolja, hogy a töltővíz feleljen meg a fűtési rendszerekre vonatkozó EN 14868 szabvány paramétereinek. A gyakorlatban ez a következőket jelenti:

A víz összkeménysége: max. 2,0 mmol/l (kb. 20 °dH) – a keményebb vizet lágyítani kell
pH: 7,5 – 9,0 25 °C hőmérsékleten
Kloridtartalom: max. 50 mg/l
Oxigéntartalom: max. 0,1 mg/l (gáztalanítással vagy a rendszer megfelelő tömítettségével érhető el)

A kemény vizes területeken (Pozsony, Közép-Szlovákia egy része) a vezetékes víz 3–5 mmol/l keménysége megszokott. A fűtőbetéteken (fűtőcsöveken) lerakódó vízkő drámaian lerövidíti azok élettartamát – már egy 1 mm vastag vízkőréteg is több tíz fokkal megemeli a betét felületi hőmérsékletét, és a betét megreped vagy kiég. A megoldás egy vízlágyítóval ellátott keverőállomás, illetve egyszeri feltöltés desztillált vagy ioncserélt vízzel, majd korróziógátló adalék hozzáadása.

Az első üzemi nyomás és a rendszer beállítása

A hideg rendszer (20 °C) üzemi nyomása 1,0–1,5 bar legyen. 70–80 °C-ra való felmelegedéskor a zárt rendszerben a nyomás kb. 0,4–0,8 bar értékkel emelkedik (a vízmennyiségtől és a tágulási tartálytól függően). A forró rendszer eredő üzemi nyomása 1,5–2,5 bar legyen. Ha a hideg rendszer nyomását 2,0 bar értékre állítja, felmelegedéskor meghaladhatja a 3,0 bar értéket, és a biztonsági szelep kinyit – ez felesleges terhelés a szelepnek, és vízveszteséggel jár.

Gyakorlati szabály: töltse fel a rendszert a tágulási tartály előtöltési nyomásával + 0,2 bar értékű nyomásra. Az 1,0 bar előtöltésű tartálynál tehát 1,2 bar értékig töltsön. Ha a nyomás hideg rendszerben 0,8 bar alá csökken, az vízveszteséget vagy a tágulási tartályban lévő levegőt jelez.

Tipikus hibák a hidraulikai bekötésnél – tapasztalatok a gyakorlatból

Az ügyfelekkel és szerelőkkel töltött évek alatt több ismétlődő problémába is belefutottam:

Elzáró szelepek a biztonsági szelepen: A szerelő golyóscsapot épített a biztonsági szelep elé, hogy azt könnyen le lehessen szerelni. Amikor elfelejtette kinyitni a csapot, a biztonsági szelep blokkolva volt – a nyomás megemelkedésekor a kazán a hőcserélő karimáinak megrepedésével tönkrement.
A szennyfogó szűrő hiánya: Egy régebbi acélcsöves rendszer mágneses leválasztó nélkül hatalmas mennyiségű magnetitet (fekete iszapot) juttatott a kazánba. Az áramláskapcsoló pár hetente eltömődött, a kazán P5 hibát jelzett. A mágneses szűrő ezt véglegesen megoldotta.
Túl vékony cső az előremenő ágon: Egy ház felújításánál a szerelő megtartotta az eredeti 1/2"-os vezetékeket, és csak rákötötte az új elektromos kazánt. A THERM EL 23 nem tudta elérni a minimális térfogatáramot, a fűtőtest ciklikusan túlhevült, a kazán ismételten leállt a 85 °C feletti előremenő hőmérséklet miatt.
A visszatérő hőmérséklet-érzékelő helytelen elhelyezése: Ha a visszatérő hőmérséklet-érzékelő túl messze van a kazántól, és a nyomvonalon nagy szigeteletlen csőszakasz található, a kazán idő előtt lekapcsol (a visszatérő hőmérséklete alacsonyabb a valóságosnál, a mérés torzított).
A vezetékek szigetelésének hiánya: Az elektromos kazán üzemeltetése drágább, mint a gázkazáné – a szigeteletlen csőben elveszett minden wattot villamos energiából fizet ki. A vezetékek szigetelése elektromos kazánháznál különösen fontos.

Speciális követelmények padlófűtéshez

A padlófűtés maximum 55 °C vízhőmérsékletet igényel (az esztrich- és burkolatgyártók többsége szerint), miközben a szokásos üzemi hőmérséklet 30–45 °C. A THERM EL kazán keverőegység nélkül nem teszi lehetővé az előremenő hőmérséklet 35 °C-ra állítását – a minimálisan beállítható hőmérséklet modelltől függően 30–45 °C, a szabályozás pedig fokozatos teljesítménykapcsolással történik.

Ha a THERM EL kizárólag padlófűtési körhöz készül radiátorok nélkül, az előremenő maximális hőmérsékletet közvetlenül a kazánban 50 °C-ra állíthatja, és termosztáttal szabályozhatja a kazán indítását/leállítását. Ez működő megoldás kisebb padlófűtési felületekhez (80–100 m²-ig). Nagyobb felületeknél vagy radiátorokkal való kombinációnál a szekunder szivattyús háromjáratú keverőszelep kötelező.

A padlófűtési köröket az osztón lévő szabályozószelepekkel hidraulikailag be kell szabályozni. Egy kör maximális hossza 100–120 m (a cső átmérőjétől függ), hosszabb köröknél a nyomásesés túl nagy, a térfogatáram pedig egyenetlen. Általában 16×2 vagy 20×2 mm átmérőjű PE-RT vagy PEX csöveket használnak 10–20 cm-es osztásban.

Külső termosztát és vezérlőegység bekötése

A Thermona THERM EL rendelkezik szobatermosztát bekötésére szolgáló kapcsokkal (a kazán kapcsolószekrényében TA jelöléssel, feszültségmentes érintkező) és külső kompenzációra szolgáló kapcsokkal (OpenTherm vagy időjárásfüggő szabályozó). Az időjárásfüggő szabályozás használata (az előremenő hőmérséklet a külső hőmérséklettől függ) hidraulikailag előnyös: enyhébb külső hőmérsékleteknél a kazán a vizet csak 45–50 °C-ra melegíti, ami csökkenti a veszteségeket és meghosszabbítja az egész rendszer élettartamát.

Hidraulikai szempontból fontos, hogy a padlófűtési kör termosztátja úgy legyen a szekunder szivattyúval elektromosan összekötve, hogy a szivattyú a termosztát lezárása után még legalább 5 percig működjön – ez az úgynevezett szivattyú-utánfutás. Megakadályozza a hőcsúcsok kialakulását a padlóosztóban a térfogatáram gyors leállásakor.

A hidraulikai követelmények összefoglalása – ellenőrzőlista

✓ A teljesítménynek megfelelő minimális térfogatáramra méretezett csővezeték (lásd a fenti táblázatot)
✓ Mágneses szűrő vagy szitaszűrő a kazán visszatérő csonkja előtt
✓ Feltöltő és ürítő szelep a visszatérő ágon
✓ Légtelenítő szelep minden radiátoron és a vezetékhálózat legmagasabb pontján
✓ Tágulási tartály – külső, ha a vízmennyiség > 80 l, vagy ha a rendszer puffertárolós
✓ Biztonsági szelep szabad, lefolyóba vezetett elvezető csővel
✓ Hidraulikus váltó több szekunder kör esetén
✓ Termosztatikus keverő a padlófűtési körhöz (max. 55 °C)
✓ A töltővíz minősége (keménység, pH, kloridok) a szabvány szerinti tartományban
✓ A fűtetlen terekben futó összes vezeték szigetelése
✓ Beszabályozó szelepek a 20 %-nál nagyobb nyomásesés-különbségű ágakon

Gyakori kérdések (GYIK)

Rákapcsolhatom a THERM EL készüléket közvetlenül a padlófűtési körre keverőszelep nélkül?

Csak akkor, ha kis felületről van szó (kb. 60–80 m²-ig), és a kazán maximális hőmérsékletét 50 °C-ra állítja. Nagyobb felületeknél vagy érzékeny burkolatnál (fa, vinil) a termosztatikus keverőszelep kötelező. Keverőszelep nélkül fennáll az esztrich túlmelegedésének és a burkolat megrepedésének veszélye.

Milyen nyomást állítsak be a rendszer feltöltésekor?

Töltse fel a rendszert hideg vízzel a tágulási tartály előtöltési nyomása + 0,2 bar értékű nyomásra. A beépített tartály előtöltési nyomása 1,0 bar, tehát a helyes töltőnyomás 1,2 bar. A 70 °C üzemi hőmérsékleten mért nyomás 1,6–2,4 bar tartományban legyen. Ha hideg rendszerben a nyomás 0,8 bar alatt vagy 2,0 bar felett van, korrekció szükséges.

Szükségem van hidraulikus váltóra, ha csak radiátoraim és egy THERM EL kazánom van?

Nem, egyetlen, saját szivattyú nélküli radiátoros kör esetén a hidraulikus váltó nem szükséges. A kazán beépített szivattyúja elegendő egy átlagos családi ház egyszerű radiátoros rendszeréhez. A váltóval csak akkor foglalkozzon, ha további kört (padló, HMV, puffertároló) ad hozzá saját szivattyúval.

Megfeledkeztem a szennyfogó szűrőről – mi történhet?

Egy régebbi acélcsöves rendszerben néhány hónap alatt annyi magnetit és iszap gyűlik össze, hogy eltömítheti az áramláskapcsolót vagy a szivattyú járókerekét. A kazán hibát fog jelezni (tipikusan E5, P5 vagy hasonló kódot), illetve a térfogatáram annyira lecsökkenhet, hogy a kazán túlmelegszik, és a biztonsági termosztát lekapcsol. A szűrőt a legközelebbi alkalmas időpontban pótolni kell – ideális esetben azonnal.

Beköthetem a kazánt HMV-tárolóval ellátott rendszerbe?

Igen, de hidraulikus váltóra vagy időzítővel ellátott átváltó háromjáratú szelepre van szükség. A HMV-tárolónak töltőszivattyúja van, amelyet hidraulikailag el kell választani a fűtési körtől, különben a tároló töltésekor lecsökken a radiátorokon átfolyó térfogatáram. Alternatívaként használhat egyszerűbb rendszert háromjáratú szeleppel, amely HMV-prioritás esetén a teljes térfogatáramot a tárolóba irányítja, és a fűtést átmenetileg leállítja.

Mekkora a kazán és a padlófűtés osztója közötti maximális távolság?

Nincs szigorú felső határ megszabva, de a nem kompenzált csővezeték minden métere hőveszteséget jelent. Jól szigetelt csővezeték esetén 5–8 méter maximális távolságot javaslok. Ha a kazán egy távoli gépészeti helyiségben van, az osztó pedig a ház túlsó végén, gondolkodjon el hidraulikus váltó beépítésén közvetlenül a kazán mellett, valamint T2 szigetelési osztályú nyomóvezetéken (veszteség < 10 W/m).

Összegzés

A Thermona THERM EL kazán hidraulikai bekötése nem bonyolult, ha betart néhány alapszabályt: helyes csőméretezés, kötelező szűrő a visszatérő csonk előtt, elegendő tágulási kapacitás, és – több kör esetén – hidraulikus váltó. A hibák többsége, amelyet az évek során a beépítéseknél láttam, nem magában a kazánban keletkezett, hanem a környezetében. A kazán tulajdonképpen csak egy intelligens, elektronikával ellátott fűtőkészülék; minden más a hidraulikai tervezés minőségén múlik.

Ha többet szeretne megtudni a beépítés elektromos oldaláról, aján

Kérdése van ezzel a témával kapcsolatban?

Nem tud dönteni, vagy konkrét helyzetet old meg otthonában? Írjon nekünk - szívesen tanácsot adunk.