Milyen teljesítményű elektromos kazánra van szükségem
Milyen teljesítményű elektromos kazánra van szükségem
Az elektromos kazán megfelelő teljesítményének kiválasztása az egyik legfontosabb döntés a vásárlás során – fontosabb, mint a márka vagy a dizájn. Az alulméretezett kazán fagyok idején nem képes fenntartani a kívánt hőmérsékletet a házban, folyamatosan maximális teljesítményen üzemel, és a lakás mégis hideg marad. A túlméretezett kazán viszont feleslegesen terheli az elektromos hálózatot, drágább háromfázisú csatlakozást vagy erősebb biztosítékot igényelhet, és emellett a valós üzem során gyakran csak töredék teljesítményen fog dolgozni, ami egyes szabályozástípusoknál kevésbé hatékony kapcsolást jelent. Ennek a cikknek a célja, hogy érthető, gyakorlatban is használható útmutatót adjon arról, hogyan lehet a hozzávetőleges teljesítményt kiszámítani a ház alapterülete és hőszigetelése alapján, hogyan változik a gondolkodásmód, ha a kazán csak kiegészítő vagy tartalék hőforrásként szolgál, és miért elengedhetetlen a vásárlás előtt ellenőrizni az elektromos hálózat kapacitását is.
Az elektromos kazán – a gázkazánnal ellentétben – közvetlenül attól függ, mennyi elektromos áramot képes biztonságosan felvenni a háztartási hálózatból. Ezért a teljesítmény kiválasztása nem csupán kényelmi és megtakarítási kérdés, hanem műszaki és biztonsági korlát is. A következő fejezetekben sorra vesszük a hozzávetőleges számítást az alapterület alapján, a fő- és kiegészítő hőforrás közötti különbséget, az elektromos hálózat kérdését, végül pedig két valós számítást is bemutatunk különböző méretű és szigetelésű házak konkrét példáin.
Hozzávetőleges teljesítmény az alapterület alapján
A gázkazánokhoz hasonlóan az elektromos kazánoknál is érvényes egy egyszerű hozzávetőleges elv: a szükséges teljesítmény becsülhető úgy, hogy a ház alapterületét megszorozzuk a négyzetméterenkénti fajlagos hőveszteséget kifejező együtthatóval. Ez az együttható elsősorban a szigetelés minőségétől függ, de befolyásolja az épület kora, az ablakok minősége, a ház alakja, a mennyezetmagasság és az éghajlati térség is, ahol a ház áll.
Az együttható hozzávetőleges értékei, amelyekkel általában lehet számolni:
- Új építésű, jó szigeteléssel (alacsony energiafelhasználású vagy passzívház szabvány): kb. 0,04 – 0,05 kW/m². Kis hőveszteség, minőségi háromrétegű üvegezésű ablakok, minimális hőhidak.
- Átlagosan szigetelt családi ház (jellemzően újabb vagy utólag szigetelt épület): kb. 0,06 – 0,08 kW/m². Ez a leggyakoribb kategória a szlovák családi házak körében, amelyeket az elmúlt 15–20 évben építettek vagy szigeteltek.
- Régebbi, nem szigetelt vagy csak részben szigetelt épület: kb. 0,08 – 0,10 kW/m², szélsőséges esetekben (szigetelés nélküli téglaház, régi fa ablakok, magas mennyezetek) akár magasabb is lehet.
Fontos figyelmeztetés: mindez csak egy hozzávetőleges becslés, amely gyors első tájékozódásra szolgál, nem pontos számítás. A kazán teljesítményének megválasztásához mindig az épület hőveszteség-számítása (hőtechnikai szakvélemény vagy legalább egyszerűsített, szabvány szerinti számítás) jelenti a pontos és kötelező alapot, amely figyelembe veszi a homlokzati fal tényleges szerkezetét, az ablakok felületét és típusát, a ház tájolását, a helyiségek magasságát és az éghajlati térséget. A hozzávetőleges együttható ugyanakkor elegendő ahhoz, hogy tudja, melyik teljesítménykategóriába tartozik a háza, és ne vásároljon feleannyira alulméretezett vagy feleslegesen túlméretezett kazánt.
A következő táblázat három tipikus házméret (60 m², 100 m² és 150 m²) esetén mutatja a szükséges teljesítmény hozzávetőleges becslését három szigetelési szinten:
| Ház alapterülete | Jól szigetelt új építés (0,045 kW/m²) | Átlagosan szigetelt ház (0,07 kW/m²) | Régebbi, nem szigetelt épület (0,10 kW/m²) |
|---|---|---|---|
| 60 m² | kb. 2,7 kW | kb. 4,2 kW | kb. 6 kW |
| 100 m² | kb. 4,5 kW | kb. 6 – 8 kW | kb. 10 kW |
| 150 m² | kb. 6,75 kW | kb. 10,5 – 12 kW | kb. 15 kW |
| 200 m² | kb. 9 kW | kb. 14 kW | kb. 20 kW |
A jobb szemléltetés érdekében, hogy hogyan nő a szükséges teljesítmény a növekvő alapterülettel átlagosan szigetelt ház esetén (0,07 kW/m² együttható), az alábbi egyszerű oszlopdiagram szolgál:
A táblázatból és a grafikonból is jól látszik, hogy azonos alapterület mellett a szükséges teljesítmény akár több tíz százalékkal is eltérhet a szigeteléstől függően. Ezért érdemtelen csak a ház alapterületét nézni anélkül, hogy mérlegelnénk, valójában melyik szigetelési kategóriába tartozik a ház. Ha nem biztos abban, melyik kategóriába tartozik a háza, biztonságosabb a magasabb együtthatót választani – a legtöbb háztartás alábecsüli a valós hőveszteséget, különösen régebbi ablakok, nem szigetelt tető vagy fűtetlen, de közvetlenül szomszédos helyiség (garázs, lépcsőház, pince) esetén.
Az előző fejezetben leírt egyszerűsített számítási folyamat.
Fő hőforrás vs. kiegészítő/tartalék hőforrás – eltérő megközelítés a teljesítményhez
A fent említett számítás teljes mértékben akkor érvényes, ha az elektromos kazánnak önmagában kell fedeznie a ház teljes hőveszteségét, vagyis ha az az egyetlen (fő) fűtési forrás. A helyzet azonban jelentősen megváltozik, ha az elektromos kazán nem az egyetlen hőforrás, hanem csak kiegészítő vagy tartalék megoldás egy másik fő hőforrás mellett.
Tipikus esetek, amikor az elektromos kazán kiegészítő vagy tartalék hőforrásként működik:
- Bivalens rendszer hőszivattyúval – a hőszivattyú fedezi a fűtési szezon nagy részét, az elektromos kazán csak szélsőséges fagyok idején lép működésbe, amikor a hőszivattyú teljesítménye és hatékonysága csökken, vagy tartalék forrásként a hőszivattyú meghibásodása/szervizelése esetén.
- Kandalló vagy vízteres kályha szilárd tüzelőanyaggal – az átmeneti időszakban és normál üzemben a fő fűtést a kandalló biztosítja, az elektromos kazán akkor fűt rá, amikor a kandallóban senki nem tüzel (például éjszaka vagy távollét idején).
- Nyaraló vagy alkalmi használatú üdülőobjektum – nem szükséges a leghidegebb időszaki állandó lakhatásra méretezni, elegendő a fenntartó hőmérséklethez és a gyors felfűtéshez szükséges teljesítmény érkezés előtt.
- A ház egy részének kiegészítő fűtése – például tetőtér, toldalék vagy olyan helyiség, amely a fő fűtési körön elégtelenül van fűtve.
Ezekben az esetekben nem szükséges (és gyakran gazdaságilag sem indokolt) az alapterület alapján számított teljes teljesítményű kazánt vásárolni. Hozzávetőleges szabályként elmondható, hogy a fő hőforrással való jó együttműködés esetén (például jól méretezett hőszivattyú) gyakran elegendő egy olyan elektromos kazán, amely a ház teljes számított hőveszteségének kb. 30–60%-át fedezi, mivel a maradékot a fő hőforrás biztosítja. A pontos arány attól függ, hogyan van méretezve a fő hőforrás, és milyen bivalens ponton (külső hőmérsékleten) kell az elektromos kazánnak bekapcsolnia.
Másrészt, ha az elektromos kazánnak teljes értékű tartalékként kell szolgálnia a fő hőforrás hosszabb kiesése vagy meghibásodása esetére (nem csak a csúcsok kiegyenlítésére), célszerűbb a teljes számított teljesítményhez közelebb méretezni, mivel ebben az esetben önállóan kell tudnia átvennie a ház teljes fűtését, bár esetleg csak korlátozott ideig és enyhébb komfort mellett (alacsonyabban beállított szobahőmérséklet a vészüzem alatt).
Nem szabad megfeledkezni a használati melegvíz (HMV) előállításáról sem. Ha az elektromos kazánnak a fűtés mellett a HMV-t is fel kell melegítenie (közvetlenül átfolyós rendszerben vagy tárolós vízmelegítőn keresztül), a számított fűtési teljesítményhez hozzá kell adni a vízmelegítés tartalékát, különösen ha a háztartásban egyszerre zajlik zuhanyozás és kádtöltés alacsonyabb külső hőmérsékletek mellett. Ez a tartalék egy átlagos családnál nagyságrendileg néhány kW-tal növeli az igényt, a HMV előállítás módjától és a tároló méretétől függően.
A fenti szövegben szereplő számításokhoz ugyanezeket az együtthatókat használjuk.
Miért ellenőrizzük az elektromos hálózatot a teljesítmény kiválasztása előtt
Az elektromos kazán a kiemelt elektromos berendezések közé tartozik, csatlakoztatásának meg kell felelnie az érvényes szabványoknak és a háztartási elektromos hálózat kapacitásának. Míg gázkazán esetén az üzemanyag-ellátás kérdését elsősorban a gázszolgáltató és a vezeték méretezése oldja meg, addig elektromos kazánnál a korlátozó tényező közvetlenül az elektromos csatlakozás, a fő biztosíték és a ház belső elektromos hálózata.
Kulcsfontosságú pontok, amelyeket a konkrét teljesítményű kazán megvásárlása előtt ellenőrizni kell:
- Egyfázisú vagy háromfázisú csatlakozás. Az alacsonyabb teljesítmények (jellemzően kb. 6–9 kW-ig, a konkrét modelltől és a fűtőtestek belső kapcsolásától függően) egyes kazánoknál egyfázisú bekötésben is üzemeltethetők, a magasabb teljesítmények viszont jellemzően háromfázisú (3×400 V) csatlakozást igényelnek, mivel egyfázisú üzem esetén az áram olyan értékre nőne, amit a hagyományos háztartási hálózat és biztosíték nem bír el. A konkrét határérték gyártótól és modelltől függően eltérő, ezért mindig érdemes megnézni a kiválasztott kazán műszaki adatlapját.
- A fő biztosíték mérete és a villamosenergia-szolgáltató által biztosított teljesítmény. Minden háznak van egy úgynevezett lekötött teljesítménye a szolgáltatótól (maximálisan felvehető teljesítmény), amely megfelel a mérő előtti fő biztosíték méretének. Ha a jelenlegi teljesítményt már szinte teljesen kihasználják a meglévő fogyasztók (elektromos tűzhely, vízmelegítő, hőszivattyú, elektromos autó töltője), egy nagyobb teljesítményű elektromos kazán hozzáadása szükségessé teheti a lekötött teljesítmény növelését a szolgáltatónál, ami díjköteles és időigényesebb adminisztratív eljárás.
- A meglévő kábelek keresztmetszete és állapota, valamint az egyes áramkörök biztosítása. Még ha a fő biztosíték kapacitása megfelelő is, magának a kazánhoz vezető tápkábelnek és biztosítékának meg kell felelnie a konkrét modell teljesítményének – ennek megítélése kizárólag képzett villanyszerelő feladata, nem laikus módon becsülhető meg.
- Felülvizsgálati jegyzőkönyv. Az elektromos kazán csatlakoztatásához az elektromos hálózat és maga a berendezés felülvizsgálata is szükséges arra jogosult személy által – érvényes felülvizsgálat nélkül a berendezést nem lehet legálisan és biztonságosan üzembe helyezni, és kár esetén a biztosítási fedezet is megkérdőjelezhető lehet.
Gyakorlati tanács: mielőtt kiválasztaná a konkrét teljesítményt és modellt, egyeztesse elképzelését egy villanyszerelővel, aki ismeri az Ön elektromos hálózatának állapotát, és meg tudja mondani, milyen teljesítmény csatlakoztatható reálisan nagyobb beavatkozás nélkül, és szükséges lesz-e háromfázisú csatlakozás. Felesleges papíron „ideális” teljesítményt választani a ház alapterülete alapján, ha a ház elektromos hálózata egyáltalán nem bírja el ezt a fogyasztást költséges felújítás nélkül. Ilyen esetben érdemes megfontolni vagy az elektromos hálózat megerősítésébe való befektetést, vagy egy alternatív megoldást – például egy másik hőforrással kombinált (bivalens) rendszert, amely csökkenti az azonnali csúcsteljesítmény-igényt.
Kapcsolódó téma, amelyet nem szabad alábecsülni, az áram díjszabása és tarifálása is – sok elektromos fűtésű háztartás használ kéttarifás díjszabást éjszakai árammal (az ún. HDO – távvezérelt kapcsolás), amely olcsóbb üzemet tesz lehetővé, különösen akkumulációs tartállyal kombinálva. Ez a téma közvetlenül összefügg az üzemeltetési költségekkel, amelyekkel egy külön cikkben foglalkozunk részletesen az elektromos kazán üzemeltetési költségeiről (a hivatkozás alább, a kapcsolódó témák részben található).
Valós példa a gyakorlatból
1. példa – átlagosan szigetelt családi ház, fő fűtési forrás. 130 m² alapterületű családi ház, a 90-es években épült, eredetileg szigetelés nélkül, de az évek során utólag 8 cm vastag kontakt hőszigetelő rendszerrel szigetelve, kicserélt, kétrétegű üvegezésű műanyag ablakokkal. Ez az épület az „átlagosan szigetelt ház” kategória felső határához közelebb sorolható, tehát kb. 0,08 kW/m² együtthatóval, mivel a tetőt egyelőre nem szigetelték utólag, és annak felújítása csak néhány év múlva várható. Számítás: 130 m² × 0,08 kW/m² = 10,4 kW. Ehhez hozzá kell adni egy kisebb tartalékot a négytagú háztartás melegvíz-előállításához, valamint egy enyhe biztonsági tényezőt a szélsőséges fagyos időszakokra, ami az ajánlott teljesítményt kb. 12–14 kW-ra tolja. Ebben az esetben megfelelő választás a Protherm Ray 14KE (14 kW) modell – enyhén a számított érték felett, ami tartalékot ad a jövőre nézve (pl. ha a tetőszigetelés késik, vagy a szokásosnál nagyobb fagyok esetén) anélkül, hogy a kazán jelentősen túlméretezett lenne.
2. példa – nagyobb, régebben szigetelt ház, fő fűtési forrás. 220 m² alapterületű családi ház, eredeti, 80-as években épült téglaépület, utólag 10 cm vastag kontakt hőszigetelő rendszerrel szigetelve, részben kicserélt ablakokkal. Ez a kombináció inkább az „átlagosan szigetelt ház” kategória felső határának felel meg, tehát kb. 0,08 kW/m² együtthatónak. Számítás: 220 m² × 0,08 kW/m² = 17,6 kW, kerekítve és a HMV-re, valamint a csúcsfagyokra vonatkozó enyhe tartalékkal az ajánlott teljesítmény kb. 18 kW. Pontosan ezt az értéket fedezi a Protherm Ray 18KE (18 kW) modell, amely egy ilyen ház számára szinte ideálisan van méretezve – felesleges tartalék nélkül, de az alulméretezés kockázata nélkül is. Ennél a teljesítménynél már nagy valószínűséggel szükséges a háromfázisú csatlakozás, amit vásárlás előtt egyeztetni kell villanyszerelővel.
3. példa – kis nyaraló, kiegészítő/fő forrás kisebb térben. 55 m² alapterületű üdülőobjektum, újabb építésű, jól szigetelt faházként épült, elsősorban hétvégenként és a nyári szezonban használt, télen alkalmanként. A jó szigetelés miatt alacsonyabb együtthatóval lehet számolni, kb. 0,05 kW/m², ami 55 m² × 0,05 kW/m² = 2,75 kW számítást ad. Mivel kisebb, alkalmi használatú térről van szó (nem szükséges a tél leghidegebb napjaira, folyamatos jelenlét mellett méretezni), és mivel célszerű kis tartalékot hagyni a gyorsabb felfűtéshez az érkezés után, hosszabb szünet után, elegendő egy kb. 8 kW teljesítményű modell. Itt megfelelő választásként kínálkozik a kisebb Thermona THERM EL 8 modell, amely kifejezetten kisebb terekre készült, és megfelelő tartalékot biztosít a nyaraló gyors felfűtéséhez az érkezés után, miközben nincs feleslegesen túlméretezve az objektum alapterületéhez képest.
Mindhárom példa ugyanazt az elvet mutatja: az alap az alapterület és a szigetelés szerinti hozzávetőleges számítás, amelyet aztán a felhasználás céljának (fő vagy kiegészítő forrás), a HMV előállítási módjának és a tényleges üzemeltetési körülményeknek (állandó lakhatás vs. alkalmi nyaraló) megfelelően módosítunk. Csak az így módosított szám alapján érdemes konkrét modellt választani, és egyúttal ellenőrizni az elektromos hálózat lehetőségeit is.
Eltérő megközelítés a méretezéshez a kazán rendszerben betöltött szerepe szerint.
Ajánlott modellek teljesítmény szerint
Az alábbiakban az atria.hu kínálatából három konkrét elektromos kazán modellt mutatunk be, amelyek a fent leírt különböző teljesítménykategóriákat fedik le – a kisebb terektől és a kiegészítő fűtéstől a nagyobb családi ház fő hőforrásáig.
|
Thermona THERM EL 8 – kompakt, kisebb teljesítményű elektromos kazán, amely kisebb lakásokhoz, nyaralókhoz és üdülőobjektumokhoz, vagy a ház egy részének kiegészítő fűtéséhez alkalmas. Alacsonyabb teljesítménye miatt kevésbé igényes az elektromos hálózat szempontjából, és sok esetben egyfázisú csatlakozással is beérheti (ezt mindig egyeztesse villanyszerelővel a konkrét telepítés alapján). Ár 709,53 €-tól. |
|
Protherm Ray 14KE – közepes teljesítménykategória, amely fő fűtési forrásként alkalmas egy átlagosan szigetelt, hozzávetőlegesen 130–180 m² alapterületű családi ház számára (a szigetelés minőségétől függően), vagy erősebb kiegészítő/tartalék forrásként bivalens rendszerben, más fő hőforrással kombinálva. Ár 961,00 €-tól. |
|
Protherm Ray 18KE – magasabb teljesítmény, amely fő fűtési forrásként alkalmas nagyobb, hozzávetőlegesen 200–230 m² alapterületű családi házak számára, illetve régebbi, rosszabbul szigetelt, magasabb hőveszteségű épületek esetén kisebb alapterületnél is. Ennél a teljesítménynél számoljon a háromfázisú elektromos csatlakozás nagyobb valószínűségével. Ár 1 001,73 €-tól. |
|
Attack Electric Excellent 8 (7,5 kW) – az előző két modellel ellentétes vége a teljesítményskálának, kisebb és jól szigetelt terekhez, nyaralókhoz, vagy alacsonyabb teljesítményű kiegészítő/tartalék forrásként ajánlott. A precíz PID szabályozás finoman képes az aktuális hőigényhez igazítani a teljesítményt még ilyen alacsonyabb tartományban is. Ár 1 018,00 €-tól. |
Ha az Ön háza a hozzávetőleges számítás szerint valahol a fenti teljesítményszintek között helyezkedik el, vagy ha 18 kW feletti teljesítményre van szüksége egy valóban nagy vagy nem szigetelt objektumhoz (az elektromos kazánoknál jellemzően kb. 3–4 kW-tól a legkisebb modelleknél egészen kb. 20–28 kW-ig terjed a kínálat a nagyobb házak fő hőforrásaként szolgáló legnagyobb modelleknél), javasoljuk, hogy konzultáljon értékesítő csapatunkkal – szívesen segítünk a pontosan az Ön házára és elektromos hálózatára szabott kiválasztásban, illetve szükség esetén egy nagy kazán helyett több kisebb kazán kombinációját is javasoljuk ott, ahol ez az elektromos hálózat szempontjából előnyösebb.
Gyakori kérdések
Milyen teljesítményű elektromos kazánra van szükségem egy 100 m²-es házhoz?
Egy átlagosan szigetelt, 100 m² alapterületű ház esetén a hozzávetőleges teljesítmény kb. 6–8 kW körül mozog (együttható kb. 0,06–0,08 kW/m²). Egy nagyon jól szigetelt új építésű háznál ez csak kb. 4,5 kW lehet, egy régebbi, nem szigetelt épületnél viszont akár kb. 10 kW is. A pontos értéket mindig az adott épület hőveszteség-számításának kell megerősítenie.
Lehet-e alulméretezett az elektromos kazán, és mi történik akkor?
Igen, ugyanúgy, mint más kazántípusoknál. Az alulméretezett elektromos kazán normál téli hőmérsékleten is folyamatosan 100%-os teljesítményen üzemel, és mégsem képes fenntartani a kívánt szobahőmérsékletet, különösen erős fagyok idején. Ez hideg helyiségekben, a fűtés lassú felfutásában leállás után, végső soron pedig a hőegységre jutó magasabb energiafogyasztásban is megnyilvánul, mivel a berendezés folyamatosan szélsőséges üzemmódban dolgozik.
Jobb-e „biztonság kedvéért" magasabb teljesítményt választani?
Nem automatikusan. A feleslegesen túlméretezett elektromos kazán magasabb beszerzési árat jelent, nagyobb igényt támaszt a biztosítékkal és az elektromos hálózattal szemben (szélsőséges esetben háromfázisú csatlakozás szükségességét ott, ahol egyébként elegendő lenne az egyfázisú), és egyes üzemmódokban kevésbé egyenletes hőmérséklet-tartást is jelenthet a gyakori be- és kikapcsolás miatt alacsony teljesítményfokozaton. A helyes megközelítés az, hogy kiszámítjuk a valós igényt az alapterület, a szigetelés és a felhasználás célja alapján, és a legközelebbi megfelelő modellt választjuk, megfelelő, de nem túlzott tartalékkal.
Hogyan függ össze az elektromos kazán teljesítménye a ház biztosítékával és elektromos hálózatával?
A magasabb kazánteljesítmény magasabb felvett áramerősséget jelent, amelyet a tápkábelnek, az adott áramkör biztosítékának, a mérő előtti fő biztosítéknak és a szolgáltató által lekötött teljesítménynek is el kell bírnia. Egy bizonyos teljesítményhatártól (modellenként eltérő, jellemzően valahol a 6–9 kW sávban) egyfázisú csatlakozás esetén a felvétel már túl magas, és szükséges a háromfázisú (3×400 V) csatlakozás. A villanyszerelővel történő egyeztetés ezért elengedhetetlen lépés még a konkrét teljesítmény megvásárlása előtt.
Milyen teljesítmény elegendő, ha az elektromos kazánt csak tartalék vagy kiegészítő forrásként szeretném?
Ha az elektromos kazán egy másik fő hőforrást (például hőszivattyút vagy vízteres kandallót) egészít ki, és nem kell önmagában teljesen fedeznie a ház hőveszteségét, jellemzően elegendő a teljes ház önálló fűtésére számított érték kb. 30–60%-ának megfelelő teljesítmény. A pontos arány attól függ, hogyan van méretezve a fő hőforrás, és milyen külső hőmérsékletnél kell az elektromos kazánnak üzembe lépnie.
Befolyásolja-e a használati melegvíz felmelegítése a kazán szükséges teljesítményét?
Igen. Ha az elektromos kazánnak a fűtés mellett a melegvíz előállítását is biztosítania kell, a számított fűtési teljesítményhez megfelelő tartalékot kell hozzáadni, különösen ha a háztartásban egyidejűleg várható fűtési és vízmelegítési hőigény hideg napokon. Ez a tartalék a HMV előállításának választott módjától (átfolyós vagy tárolós) és a tároló méretétől függően változik.
Háromfázisú vagy egyfázisú csatlakozás – mikor melyikre van szükség?
Az elektromos kazánok alacsonyabb teljesítményei sok modellnél egyfázisú bekötésben is üzemeltethetők, a magasabb teljesítmények (jellemzően kb. 9–12 kW-tól felfelé, a konkrét határ modellenként eltérő) általában háromfázisú, 3×400 V csatlakozást igényelnek, mivel ellenkező esetben az egy fázisra jutó áram meghaladná a biztonságos és műszakilag megengedett értékeket. Ez az információ mindig megtalálható a konkrét modell műszaki adatlapján, a végső megerősítést pedig egy villanyszerelőnek kell adnia, aki ismeri az Ön otthoni elektromos hálózatának állapotát.
Lehet-e később nagyobb teljesítményűre cserélni az elektromos kazánt, ha kiderül, hogy az eredeti teljesítmény nem elegendő?
Igen, magának a kazánnak a cseréje műszakilag megoldható, de ha az új, nagyobb teljesítményű modell meghaladja a meglévő biztosíték kapacitását, vagy egyfázisúról háromfázisú csatlakozásra kell váltani, szükség lesz az elektromos hálózatba való beavatkozásra is, és esetleg a szolgáltatónál lekötött teljesítmény növelésére. Ezért mindig érdemes már az első vásárláskor alapos teljesítményszámítást végezni, hogy elkerülhető legyen egy ilyen utólagos beruházás.
Kapcsolódó témák
- Hogyan válasszunk elektromos kazánt
- Milyen biztosítékra és elektromos hálózatra van szüksége az elektromos kazánnak
- Mennyibe kerül az elektromos kazán üzemeltetése, és hogyan spórolhatunk
- Elektromos kazán márkák összehasonlítása
Kérdése van a kazán kiválasztásával kapcsolatban?
Nem tud dönteni, vagy konkrét helyzettel áll szemben otthonában? Írjon nekünk – szívesen segítünk.