Hogyan válasszunk égéstermék-elvezetőt kondenzációs kazánhoz

A terméket jelenleg előkészítjük.

De a többi kategóriát is megtekintheti.

Hogyan válasszunk füstgázelvezetőt kondenzációs kazánhoz: teljes útmutató

A füstgázelvezetés kiválasztása kondenzációs kazánnál olyan döntés, amely befolyásolja az egész rendszer biztonságát, hatékonyságát és élettartamát. Ennek ellenére a legtöbb ember csak töredékét fordítja rá annak a figyelemnek, amit magának a kazánnak a kiválasztására szán. Ez hiba – és a gyakorlatban vagy azonnal megfizeti az árát (a beépítés nem felel meg az előírásoknak, az ellenőrző szakember nem ad ki tanúsítványt), vagy fokozatosan (a kondenzátum a tömítetlenségeken át folyik, a korrózió tönkreteszi a füstgázelvezetőt, a kazán teljesítménye csökken). Ez a cikk szilárd műszaki alapot ad Önnek a helyes döntéshez – legyen szó új építésről, felújításról vagy egy régi kazán kondenzációsra cseréléséről.

Miért támaszt a kondenzációs kazán teljesen más követelményeket a füstgázelvezetéssel szemben, mint egy hagyományos kazán

A kondenzációs kazán annak a látens hőnek a hasznosítása elvén működik, amely a füstgázban lévő vízgőz lecsapódásakor szabadul fel. Ez a hatásfok szempontjából kiváló – a kazán a tüzelőanyag kémiai energiájának akár 90–109 %-át is hasznosítani tudja (az alsó fűtőértékre vetítve). Van azonban árnyoldala is: a füstgáz mindössze 40–60 °C-os hőmérsékleten hagyja el a kazánt, néha még ennél is hidegebben. Az elvezető rendszer szempontjából ez több alapvető dolgot jelent.

Először is, a füstgáz hideg – nem száll fel természetes huzattal úgy, mint a 180–250 °C-os füstgázt kibocsátó hagyományos kazánnál. Ezért a kondenzációs kazánok szinte mindig kényszerelvezetésű (ventilátoros, ún. „turbó") kazánként működnek, ahol a kazánban lévő ventilátor aktívan nyomja ki a füstgázt. Az egész rendszer vagy túlnyomásos, vagy enyhén depressziós üzemmódban dolgozik, ami fokozott követelményeket támaszt a kötések tömörségével szemben.

Másodszor, a füstgázelvezető rendszerben kondenzátum keletkezik – savas víz (pH 3,5–5), amely szénsavat, salétromsavat és kénsavat tartalmaz. A szokásos acél- vagy samottkémény ezt a kondenzátumot nem bírja el – korrodál. Ezért a kondenzációs kazánok füstgázelvezetői kizárólag műanyagból (PP – polipropilén) vagy a kondenzátummal szemben megfelelő ellenállási osztályú rozsdamentes acélból készülnek.

Harmadszor, a rendszernek lehetővé kell tennie a kondenzátum elvezetését. Ez helyes csőlejtést, kondenzátumgyűjtő tálcák meglétét és a csatornába való bekötést jelenti (közvetlenül vagy kondenzátum-semlegesítőn keresztül).

Ha semmi mást nem jegyez meg ebből a cikkből, legalább ezt jegyezze meg: a kondenzációs kazán füstgázelvezetőjének műanyagból vagy rozsdamentes acélból kell készülnie, gáztömörnek kell lennie, és meg kell oldania a kondenzátum elvezetését. Minden más erre az alapra épül.

A füstgázelvezető rendszerek típusai: koaxiális és kétcsöves

A kondenzációs kazánok kétféle alapvető égési levegő-bevezetési és füstgázelvezetési rendszerrel működhetnek. Ez a témakör olyan terjedelmes, hogy külön cikket szenteltünk neki a Tudásközpontban (Koaxiális vagy kétcsöves füstgázelvezetés – melyik a jobb), itt azonban összefoglaljuk a lényeget.

Koaxiális rendszer (turbó, 60/100 vagy 80/125 mm)

A koaxiális rendszer kettős csövet használ – cső a csőben. A külső cső hozza be az égési levegőt a szabadból, a belső vezeti ki a füstgázt. A levegő közben a forró füstgáz mellett halad el és előmelegszik, ami kedvezően hat az összhatásfokra. Ez a rendszer kompakt, viszonylag egyszerűen szerelhető, és ideális a falba süllyesztett kazánokhoz vagy rövidebb vezetékekhez. A leggyakoribb méretek a 60/100 mm (kb. 28–34 kW-ig terjedő kazánokhoz) és a 80/125 mm (nagyobb teljesítményű kazánokhoz vagy hosszabb nyomvonalakhoz).

Tipikus példa a gyakorlatból: a vásárló egy 3+1-es lakásban régi kazánt cserél kondenzációs Protherm Panther készülékre. A kazán a külső falnál áll, a kifúvásig 60 cm a távolság. Pontosan erre való a koaxiális rendszer – a Protherm vízszintes szett 60/100 mm - 0,8 m, S1KP ilyen helyzetben komplett, kész megoldás, amely lefedi a teljes nyomvonalat a kazántól a falig, az átvezetéssel együtt.

Kétcsöves rendszer (LAS, különálló bevezetés és elvezetés)

A kétcsöves rendszer két különálló, azonos átmérőjű csővel dolgozik – az egyik a füstgázé, a másik a levegőé. Mindegyik más nyomvonalon haladhat. Ez a rendszer rugalmasabb hosszú nyomvonalaknál, lehetővé teszi a levegő tetőátvezetésen, a füstgáz pedig falon át történő vezetését, vagy különböző irányok kombinálását. Hidraulikailag is kevésbé igényes hosszú vezetékeknél. A szokásos átmérő csövenként 80 mm.

Példa a gyakorlatból: családi ház, ahol a kazánház az alaprajz közepén helyezkedik el, közvetlen külső fali hozzáférés nélkül. A kétcsöves rendszer lehetővé teszi, hogy a füstgázt például 4 méteren át a legközelebbi falig vezessük, a levegőt pedig külön a tetőről vegyük. Kétcsöves rendszer nélkül ilyen beépítést nem lehetne megvalósítani a megengedett egyenértékű hosszakon belül.

A füstgázelvezető átmérője: 60/100 mm vagy 80/125 mm?

Az átmérő kiválasztása nem esztétikai döntés – ez műszaki számítás. A kazángyártók minden átmérőhöz meghatározzák a füstgázelvezető maximális egyenértékű hosszát (méterben), miközben minden könyök vagy egyéb idom levon bizonyos számú métert ebből a keretből. Ha túllépi a határt, a kazán nem működik megfelelően, vagy hibával leáll.

Ezt a témát részletesen kifejti a Milyen átmérőjű füstgázelvezetőre van szükségem: 60/100 vagy 80/125 mm című cikk, a gyakorlati tájékozódáshoz azonban a következők érvényesek:

60/100 mm: 28 kW-ig terjedő kazánokhoz alkalmas egyenes vagy rövid nyomvonalnál (kb. 3–5 m egyenértékű hosszig). Szokásos lakásbeépítések a külső falnál.
80/125 mm: nagyobb teljesítményű kazánokhoz (28–42 kW) vagy hosszabb nyomvonalakhoz (akár 10–12 m egyenértékű hosszig) alkalmas. Családi házak, több könyökön át vezetett nyomvonalak.
Átmenet az átmérők között: ha 60/100 mm-es kimenetű kazánja van, de hosszabb vezetéket szeretne, használhat adaptert – például Protherm adapter füstgázelvezetőkhöz 60/100 mm A1KP, vagy nagyobb teljesítményhez Protherm adapter füstgázelvezetőkhöz 80/125 mm A25KP.

Fontos figyelmeztetés a gyakorlatból: egyes szerelők átsiklanak a könyökök felett, és elfelejtik levonni őket az egyenértékű hosszból. Egy 90°-os könyök általában 1–1,5 m egyenes nyomvonalnak felel meg (a gyártótól és az átmérőtől függ). Két könyöknél és 5 m-es nyomvonalnál ez már 7–8 m hatásos hosszt jelenthet – ami egy 28 kW-os kazánnal szerelt 60/100 mm-es rendszernél a határon volt. Mindig számolja át a kazán műszaki adatlapja szerint.

A füstgázelvezető anyaga: műanyag, rozsdamentes acél vagy kombinált rendszer?

Kondenzációs kazánokhoz csak a kondenzátumnak és az alacsony hőmérsékletű füstgáznak ellenálló anyagok engedélyezettek. Érdemes ismerni a különbséget az egyes lehetőségek között, mert mindegyiknek megvan a maga helye.

Polipropilén (PP)

A PP cső a kondenzációs kazánoknál a legelterjedtebb és árban a legelérhetőbb. Kémiailag ellenáll a savas kondenzátumnak, könnyű, egyszerűen szerelhető és hosszú élettartamú (helyes beépítés esetén 20+ évet kibír). Hátránya: nem alkalmas magas hőmérsékletű alkalmazásokhoz, tehát kb. 120 °C feletti füstgázhőmérsékleten (ami kondenzációs kazánnál normál esetben nem fordul elő) már nem lenne elegendő. Kültéren a PP-t védeni kell az UV-sugárzástól – hosszú külső nyomvonalaknál a PP-t nem kombinálják, vagy szigetelik.

Rozsdamentes acél (II. osztály – kondenzációs)

A rozsdamentes füstgázelvezetők drágábbak, de igényesebb környezetekhez alkalmasak – hosszú külső vezetékekhez, közös kéményaknákhoz, vagy olyan rendszerekhez, ahol a kondenzációs kazánt más készülékkel kombinálják. W ellenállási osztályúaknak (wet – nedves füstgáz), azaz kondenzációs osztályúaknak kell lenniük. A rozsdamentes rendszereket akkor is előnyben részesítik, ha meglévő kéménybélést használnak – a műanyag kéménybélés a régi kémények felújításának szokásos megoldása.

Kombinált (koaxiális PP belsővel és műanyag külsővel)

A kondenzációs kazánokhoz készült koaxiális szettek többsége PP-ből vagy fémbetétes, merev ABS/PP anyagból készül. Mindig azt kövesse, amit a kazán gyártója javasol – a Protherm, a Vaillant, a Viessmann és a többiek tanúsított rendszerekkel rendelkeznek, amelyekre a garancia vonatkozik, és ne kombinálja őket találomra más rendszerek általános alkatrészeivel.

A füstgázelvezető vezetési irányai: vízszintes, függőleges vagy kombináció?

Ez a választás az épület elrendezésétől és attól függ, hol lehet a kifúvást elhelyezni. A témával részletesebben külön cikk foglalkozik: Vízszintes vagy függőleges füstgázelvezetés – melyiket válasszuk felújításnál, de röviden:

Vízszintes elvezetés falon át

A legegyszerűbb és legolcsóbb változat – a kazán a külső falnál áll, a füstgázelvezető egyenesen kimegy a homlokzatra. A beépítés gyors, a nyomvonal rövid. Hátránya: a kifúvást szabvány szerint kell elhelyezni (legalább 30 cm az ablaktól, 60 cm az épület sarkától, 200 cm a talajtól, illetve a járókelők hatókörén kívül stb.). Társasházi felújításoknál ez gondot jelenthet – a szomszédoknak kifogásaik lehetnek, ha a kifúvás az ablakaik felé néz.

A vízszintes szakasz lejtése: a füstgázelvezetőnek legalább 3°-os lejtéssel (kb. 5 cm/m) kell rendelkeznie a kondenzátum elvezetése felé – többnyire vissza a kazán felé, ahol a kondenzátumgyűjtő tálca található a csatornába vezetett elvezetéssel.

Függőleges elvezetés a tető fölé

A családi házak klasszikus nyomvonala – a füstgázelvezető felfelé megy a födémen és a tetőn át. Alkalmas a homlokzattól távoli kazánokhoz, nagyobb teljesítményeknél, vagy ha nem lehet vízszintes elvezetést használni. Előnye: a tető feletti kifúvás diszkrét és nincsenek szomszédsági konfliktusok. Hátránya: hosszabb, igényesebb nyomvonal, tetőátvezetés szükséges (lásd a Tető- vagy falátvezetés: különbségek, típusok és szerelés című cikket is).

Kombináció: vízszintes szakasz + függőleges szakasz

A gyakorlatban ez a leggyakoribb forgatókönyv felújításoknál – a kazán a kazánházban vagy a fürdőszobában, a füstgázelvezető egy darabon vízszintesen halad, majd felfelé fordul. Minden törés egy könyök, és minden könyök levon a maximális egyenértékű hosszból. Tervezéskor mindig rajzolja fel a nyomvonalat papírra, és számolja össze az egyenértékeket.

Kaszkád bekötés és elágazó idom: amikor egy kémény nem elég két kazánhoz

Nagyobb hőigényű családi házakban vagy több lakóegységes épületekben néha két kondenzációs kazánt szerelnek be kaszkádba kötve – ezek együtt dolgoznak egy közös körön. Ilyen esetben egy füstgázkimenet nem elegendő, de két teljesen külön nyomvonal sem feltétlenül praktikus. A megoldás az elágazó idom – például a Protherm elágazó idom Ø 2 x 80 mm R2KP, amely két kazán füstgázát egyetlen közös csőbe vezeti a külső kifúvás vagy a kémény felé.

Kaszkád bekötésnél fontos, hogy az elágazó idom tanúsított és az adott kazánokkal kompatibilis legyen. Nem minden elágazó működik a másik kazán felé jelentkező visszanyomás nélkül – a rossz minőségű megoldások azt okozhatják, hogy az egyik kazán füstgáza a kikapcsolt másik kazánon át visszaáramlik a kazánházba. A helyes elágazó idom formailag megtervezett áramlással rendelkezik, amely ezt megakadályozza.

Kaszkádnál a kimeneti cső átmérőjével szembeni követelmények is nőnek – a két kazán összegzett füstgáz-térfogatárama nagyobb átmérőjű közös vezetéket igényelhet. Mindig konzultáljon a gyártó műszaki osztályával vagy tanúsított szerelővel, mert a kaszkád egyenértékű hosszainak számítása bonyolultabb, mint egyetlen kazáné.

Kondenzátum-elvezetés: minden beépítés kötelező része

A füstgázelvezetőből származó kondenzátum nem kerti víz – savas (pH 3,5–5), és nem szabad közvetlenül a talajba engedni. Sok városban előírás, hogy a kondenzátumnak semlegesítőn kell átmennie, mielőtt a csatornába kerül. A kondenzátum-semlegesítő granulált mészkőanyagot tartalmaz, amely a pH-t elfogadható szintre emeli. Rendszeresen utántölteni kell (évente 1–2 alkalommal a kazán teljesítményétől és a víz keménységétől függően).

A füstgázelvezető beépítése szempontjából ez a következőket jelenti:

A vízszintes szakaszoknak helyes lejtéssel kell rendelkezniük – a kondenzátumnak vagy a kazán felé kell elfolynia (ahol a kondenzátumgyűjtő tálca van), vagy a nyomvonalban elhelyezett speciális kondenzátumleválasztóhoz.
A függőleges vezetékek gravitációval vezetik le a kondenzátumot – a kondenzátum a cső falán csorog vissza a kazánhoz.
Semmilyen „hullám" a nyomvonalban (olyan hely, ahol a vezeték töréssel lemerül, majd újra felmegy) – ott felgyűlne a kondenzátum, és akadályozhatná a füstgáz áramlását.

A kondenzátum mennyisége a kazán teljesítményétől és a visszatérő víz hőmérsékletétől függ. Egy 25 kW-os Protherm kondenzációs kazán intenzív üzem mellett akár 1,5–2 liter kondenzátumot is termelhet óránként – egy fűtési nap alatt ez 10–20 liter is lehet. Ez nem elhanyagolható mennyiség.

A füstgázelvezető összekötése a kazánnal: adapterek és csatlakozórámpák

A kondenzációs kazán füstgázkimenete szabványos átmérőjű, de az nem mindig illeszkedik közvetlenül ahhoz a füstgázelvezetőhöz, amelyet be szeretne építeni. Itt lépnek színre az adapterek. Például a Protherm adapter füstgázelvezetőkhöz 60/100 mm A1KP a kazán kimenetét köti össze a 60/100 mm-es koaxiális csővel, míg a Protherm adapter füstgázelvezetőkhöz 80/125 mm A25KP a vastagabb, 80/125 mm-es vezetékekhez szolgál.

Rézvezetékes beépítéseknél (pl. régebbi egyedi kivitelezéseknél vagy speciális csatlakozásoknál) szükség lehet a Protherm kazánokhoz való csatlakozórámpa rézcsövekhez elemre – ez a kazáncsatlakozások és a fűtési, illetve melegvíz-rézvezetékek összekötését oldja meg, ami fontos az olyan felújításoknál, ahol az eredeti vezetékrendszer megmarad.

Mindig érvényes az alapelv: az adaptereknek és az összekötő elemeknek ugyanattól a gyártótól kell származniuk, vagy kifejezetten kompatibilisként kell tanúsítva lenniük. A különböző rendszerek méretei ugyan hasonlóak, de más a tömítésük, más a rögzítési mechanizmusuk és más a tűréshatáruk. Ez nem csupán a gyártó garanciapolitikájáról szól – a füstgázelvezető rendszer tömítetlen kötései biztonsági kockázatot jelentenek (szén-monoxid-szivárgás).

Szabvány- és jogszabályi követelmények: mi nem hiányozhat

A kondenzációs kazán füstgázelvezetőjének beépítése több jogszabályi és szabványbeli követelménynek kell megfelelnie. A Szlovák Köztársaságban elsősorban a következők relevánsak:

STN EN 1443 – a füstgázelvezetőkre és kéményekre vonatkozó általános követelmények
STN EN 14471 – műanyag kéménybélések
401/2007 Z. z. sz. rendelet a központi fűtési berendezések műszaki feltételeiről és követelményeiről
314/2012 Z. z. sz. törvény a tűzvédelemről – a tüzelőberendezések beépítéséhez és a füstgázelvezetéshez
A kazángyártó ajánlásai (Technical Installation Manual) – be nem tartásuk esetén a garancia megszűnik

Minden beépítés befejezése után ellenőrző szakembernek szakmai felülvizsgálatot és próbát kell végeznie. Enélkül a kazánt nem lehet garanciálisan üzemeltetni, és a biztosító kár esetén nem feltétlenül fizet. Az ellenőrző szakember többek között ellenőrzi a füstgázelvezető tömörségét, a lejtések helyességét, a kondenzátum-elvezetés meglétét, valamint a kifúvás ablakoktól, ajtóktól és szomszédos épületektől való minimális távolságainak betartását.

A füstgázelvezető és a kazán kompatibilitása: ne keverje a rendszereket ellenőrzés nélkül

A kondenzációs kazánok minden gyártója saját füstgázelvezető-választékot kínál, amely az adott modellekre van tanúsítva. Ez nem csupán kereskedelmi fogás – valós műszaki okai vannak: a tömítőgyűrűk méretei, a műanyagok merevsége üzemi hőmérsékleten, a tűzállósági tanúsítás. Ezzel a témával részletesen a Füstgázelvezető és kazán kompatibilitása: Protherm, Vaillant és más márkák című cikk foglalkozik, de röviden:

A Protherm kazánok többnyire a Protherm (illetve a Vaillant Group, amelyhez a Protherm tartozik) füstgázelvezető rendszereivel működnek. A Protherm és a Vaillant között az alkatrészek többsége kölcsönösen kompatibilis.
Viessmann, Buderus, Bosch, Wolf – mindegyiknek saját rendszere van, eltérő kötésgeometriával.
Az általános (ún. „univerzális") PP csövek működhetnek, ha a kazán gyártója kifejezetten jóváhagyta őket – ellenkező esetben a használat saját felelősségre történik, és a garancia megszűnik.

Gyakori hibák a füstgázelvezető kiválasztásánál és beépítésénél

Az e szakmában eltöltött évek alatt ismétlődő hibákat láttunk, amelyeket könnyű elkerülni:

Túl hosszú nyomvonal az egyenértékű hossz ellenőrzése nélkül – a kazán hibával leáll, a másodlagos hőcserélőt elönti a kondenzátum, a vásárló azt hiszi, hogy elromlott a kazán.
Helytelen lejtés a vízszintes füstgázelvezetőnél – a kondenzátum felgyűlik a csőben, fagyban megfagy, a füstgázelvezető megreped, vagy a kondenzátum visszafolyik a kazán égőterébe.
Különböző gyártók alkatrészeinek keverése – tömítetlen kötések, füstgázszivárgás, a garancia megszűnik. Veszélyes is lehet.
A kondenzátum-elvezetés figyelmen kívül hagyása – a kondenzátum a kötésből csepeg, károsítja a falat, a padlót, vagy a savasság tönkreteszi a kazánház fém alkatrészeit.
A kifúvás helytelen elhelyezése – a füstgázt visszaszívja a levegőbevezetés (pl. koaxiálisnál, ahol a kifúvás az épület sarka mögött van, és a levegőt ugyanarról az oldalról szívja be), vagy a kifúvás a szomszédok ablakai felé néz.
Hiányzó felülvizsgálat – a beépítés egy hónapig gond nélkül működik, de káresemény (tűz, CO-mérgezés) esetén a biztosító megtagadja a kifizetést.

A füstgázelvezetés kiválasztásának gyakorlati menete lépésről lépésre

Ha mindezt összegezzük, a füstgázelvezetés kiválasztásának a következő sorrendben kell zajlania:

Derítse ki a kazán teljesítményét és a csatlakozás típusát – a kazán műszaki adatlapjából: koaxiális vagy kétcsöves, a kimenet átmérője, a max. egyenértékű hossz minden átmérőhöz.
Tervezze meg a nyomvonalat – mérje meg a tényleges nyomvonalat a kazántól a kifúvásig, számolja össze a könyököket és egyéb idomokat, számítsa át az egyenértékű hosszt.
Válassza ki az átmérőt – ha a 60/100 mm-hez tartozó egyenértékű hossz nem elegendő, térjen át 80/125 mm-re (vagy fontolja meg a nyomvonal módosítását).
Válassza ki a rendszer típusát – koaxiálist a rövid nyomvonalakhoz, kétcsövest a hosszúakhoz vagy az elrendezésileg nehéz esetekhez.
Ellenőrizze a kifúvás irányát – homlokzat felé vagy tetőn át, a szabvány szerinti minimális távolságok betartása.
Ellenőrizze a kompatibilitást – minden alkatrész egy gyártótól, vagy kifejezetten kompatibilisként tanúsítva.
Ellenőrizze a kondenzátum elvezetését – hova fog a kondenzátum elfolyni, szükség van-e semlegesítőre?
Gondoskodjon a felülvizsgálatról – előre ütemezze be az ellenőrző szakembert, ne csak a szerelés után.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Beköthetem a kondenzációs kazánt a meglévő téglakéménybe?

Közvetlenül nem – a téglakémény nem áll ellen a kondenzációs kazán kondenzátumának és alacsony hőmérsékletű füstgázának. Bélelni kell – műanyag (PP) vagy rozsdamentes kondenzációs bélést kell behelyezni. A bélésnek helyesen méretezettnek kell lennie, a tetején pedig kondenzációs végelemmel ellátva. Ez családi házak felújításánál szokásos megoldás.

Mekkora a maximális füstgázelvezető-hossz egy szokásos, 24 kW-os lakás-kondenzációs kazánnál?

A 60/100 mm-es koaxiális rendszernél a maximális egyenértékű hossz jellemzően 4–8 m (a gyártótól és a kazánmodelltől függ). A 80/125 mm-es rendszernél ez 10–15 m is lehet. A konkrét értéket mindig ellenőrizze a kazán műszaki adatlapján – az azonos teljesítményű különböző modellek eltérhetnek. Minden 90°-os könyök jellemzően 1–1,5 m egyenértékű hossznak számít.

Beszerelhetem magam a füstgázelvezetőt szakcég nélkül?

Műszakilag igen – egyes koaxiális szettek úgy vannak megépítve, hogy szerelésüket egy ügyes ezermester is elvégzi. Jogilag és biztosítási szempontból azonban ez problémás: szakszerű szerelés és felülvizsgálat nélkül fennáll a veszély, hogy a biztosító kár esetén nem fizet, és a kazánnak nincs érvényes garanciája. A gázvezeték és a gázkészülék (beleértve a gázkazán füstgázelvezetőjét is) szerelését megfelelő jogosultsággal rendelkező cégnek kell végeznie. A felülvizsgálat mindig kötelező.

Mit tegyek, ha a homlokzati kifúvás zavarja a szomszédot, vagy nem megfelelő helyen van?

Ez valós probléma társasházaknál. A megoldások: a kifúvás irányának módosítása (ha az elrendezés lehetővé teszi), a kifúvás meghosszabbítása csővel felfelé és az erkély fölé, vagy a teljes nyomvonal függőlegesre való átalakítása – a tető fölé. Minden nyomvonal-módosítást át kell számolni az egyenértékű hossz szempontjából. Tényleges szomszédsági konfliktus esetén azt ajánlom, hogy az ügyet az épület kezelőjén és az önkormányzaton keresztül rendezzék, mivel a kifúvás elhelyezése építési előírások hatálya alá esik.

Miből ismerem fel, hogy a füstgázelvezető tömítetlen, és szivárog a füstgáz?

Tünetek: égéstermékszag a kazánházban, a kötésből csepegő kondenzátum, a kazán hibával leáll (a nyomásérzékelő vagy a biztonsági termosztát hibakódja), vagy a kazánházban lévő CO-érzékelők riasztanak. Ezt a témát részletesen a Kondenzációs kazánok füstgázelvezetőinek gyakori meghibásodásai és füstgázszivárgásai című cikk tárgyalja. Megelőzésként: rendszeres éves szervizellenőrzés, amely során a technikus szemrevételezéssel ellenőrzi az összes kötést és a tömörséget.

Cserélnem kell a füstgázelvezetőt, ha a régi gázkazánt kondenzációsra cserélem?

Szinte mindig igen. A régi kazán füstgázelvezetője magasabb füstgázhőmérsékletre volt méretezve, nagyobb átmérővel (a természetes huzat miatt) és más anyagból (fémek, kerámia). A kondenzációs kazánnak gáztömör rendszerre van szüksége PP vagy rozsdamentes kondenzációs béléssel, helyes lejtéssel és kondenzátum-elvezetéssel. Még ha a régi füstgázelvezető „fizikailag illeszkedne" is, nem felel meg a kondenzációs kazánokra vonatkozó szabványoknak. Ez a felújítások egyik gyakori problémaforrása – a vásárló befektet a kondenzációs kazánba, de nem akarja cserélni a füstgázelvezetőt, és aztán a kazán nem működik megfelelően, vagy nem felel meg az előírásoknak.

Összegzés: a jó füstgázelvezető ugyanolyan fontos, mint a jó kazán

A kondenzációs kazán 15–20 évre szóló beruházás. A hozzá választott füstgázelvezetés ugyanennyi ideig fog dolgozni – és ha rosszul van megtervezve, feleslegesen lerövidíti a kazán élettartamát, növeli a meghibásodások számát, rosszabb esetben pedig veszélyezteti a háztartás biztonságát. Ha a füstgázelvezető kiválasztására ugyanolyan gondot fordít, mint magára a kazánra, az nem túlzás – ez alapvető szakszerűség.

Ha a kiválasztás valamely lépésében bizonytalan, nézze meg a Tudásközpont további cikkeit – a koaxiális és kétcsöves rendszer részletes összehasonlításától a lépésről lépésre bemutatott szerelési menetig, egészen a kondenzációs kazán füstgázelvezetőjének tisztítása és karbantartása témáig. Mindegyik újabb darabot ad hozzá a teljes képhez.

Kérdése van a témával kapcsolatban?

Nem tud dönteni, vagy konkrét helyzetet old meg otthonában? Írjon nekünk – szívesen tanácsot adunk.