Vízszintes vagy függőleges égéstermék-elvezetés – mit válasszunk felújításnál?

A terméket jelenleg előkészítjük.

De a többi kategóriát is megtekintheti.

Vízszintes vs. függőleges égéstermék-elvezetés – melyiket válasszuk felújításnál?

Amikor belevág a fűtés felújításába, és a régi kazánt korszerű kondenzációsra cseréli, előbb-utóbb szembekerül egy kérdéssel, amelyet sok háztulajdonos alábecsül: milyen irányban vezessen a füstcső? A látszólag apró műszaki részlet valójában befolyásolja a beépítés teljes tervét, a munkák árát, a kazánház hozzáférhetőségét, és nem utolsósorban azt is, hogy az építésügyi hatóság kifogás nélkül jóváhagyja-e a szerelést. Vízszintes elvezetés a falon át és függőleges elvezetés a tetőn át – mindkét koncepciónak megvannak az erősségei és a korlátai, és a gyakorlatban a döntés soha nem hozható meg általánosan. A cikk segít megérteni mindkét megoldás fizikáját, végigvezeti a megrendelési gyakorlat tipikus forgatókönyvein, és megmutatja, mire kell felújításkor valóban odafigyelni.

Miért számít az elvezetés iránya jobban, mint gondolná

A kondenzációs kazán sokkal alacsonyabb égéstermék-hőmérséklettel dolgozik, mint a hagyományos atmoszférikus kazán – jellemzően 50–80 °C-kal a 150–200 °C helyett. Ez az oka annak, hogy a kondenzációs kazánok egyáltalán használhatnak PP műanyag vagy speciális felületkezelésű rozsdamentes füstcsöveket. Csakhogy az alacsony égéstermék-hőmérsékletnek van árnyoldala is: a természetes huzat, amely a régi kazánoknál megbízhatóan működött, a kondenzációs kazánoknál gyengébb, és nem elegendő hosszú nyomvonalak vagy nagy szintkülönbségek leküzdésére.

A korszerű kondenzációs kazánok ezért ventilátorral vannak felszerelve, amely a füstcső teljes hosszán tolja vagy szívja az égésterméket. A kazán tehát maga hoz létre túlnyomást vagy depressziót a rendszerben – és éppen ez a tény teszi az elvezetés irányának megválasztását nemcsak építészeti, hanem tisztán műszaki kérdéssé. A füstcső maximális egyenértékű hossza, amelyet a kazán motorja képes leküzdeni, minden kazán konkrét paramétere, és a vízszintes szakaszok, könyökök és leágazások magasabb együtthatóval számítanak bele ebbe a hosszba, mint a tiszta függőleges vezetés.

Alapfizika: huzat, ellenállás, kondenzátum

Mielőtt belemerülnénk a gyakorlati forgatókönyvekbe, érdemes megérteni azt a három fizikai jelenséget, amely a két megoldásnál eltérően viselkedik.

A nyomvonal aerodinamikai ellenállása

Minden méter csővezeték, minden könyök és minden szűkítés aerodinamikai ellenállást ad hozzá. A vízszintes szakasz azonos hossz mellett a függőleges szakaszéhoz hasonló ellenállású, csakhogy a könyökök megváltoztatják az áramlás irányát, és egy 90°-os könyök általában 1–2 m egyenes csőnek megfelelő egyenértékű hossznak felel meg (átmérőtől és gyártótól függően). Függőleges vezetésnél a könyökök a legtöbb esetben teljesen elkerülhetők, vagy minimálisra korlátozhatók a kazánhoz való csatlakozásnál. Ezzel szemben a falon át vezetett vízszintes nyomvonal lehet nagyon rövid – ideális esetben 1 méter alatti –, és ilyenkor az aerodinamikai terhelés minimális.

A természetes huzat és szerepe a kondenzációs kazánoknál

A saját ventilátorral rendelkező kondenzációs kazánoknál a természetes huzat nem elengedhetetlen, de segíthet vagy árthat is. A meleg égésterméket szállító hosszú függőleges csővezeték ugyan létrehoz bizonyos kéményhatást, ám a kondenzációs kazán alacsony hőmérsékletei mellett ez a hatás elhanyagolható. Fontosabb, hogy a kazán ventilátorának elegendő tartaléka legyen a teljes nyomvonalra. Minden gyártó megadja a maximális egyenértékű hosszt – például a 60/100 mm-es koaxiális rendszernél ez 4–8 m körül mozog, a 80/125 mm-es rendszernél 10–15 m, a 80 mm-es kétcsöves PP rendszernél pedig a kazán teljesítményétől függően akár 30–50 m.

A kondenzátum és annak elvezetése

A kondenzátum az égéstermék vízgőzének kicsapódásából keletkezik, és savas kémhatású (pH 3–5). Vízszintes elvezetésnél a csővezetéknek enyhe lejtéssel (legalább 3 %, ajánlott 5 %) a kazán felé kell irányulnia, ahol a kondenzátum szifonon keresztül távozik. Ha a füstcsőnek nincs megfelelő lejtése, vagy éppen a kazántól elfelé lejt, a kondenzátum felgyülemlik a vezetékben, és korróziót, az átfolyó kondenzátum okozta zajt vagy akár az égéstermék elvezetésének elzáródását okozhatja. Függőleges elvezetésnél a kondenzátum természetes módon lefelé – tehát vissza a kazánba – folyik, és az elvezetés egyszerűbb.

Vízszintes elvezetés a falon át – mikor a helyes választás

A vízszintes elvezetés azt jelenti, hogy az égéstermék vízszintes (vagy enyhén megdöntött) csővezetéken hagyja el a kazánt, és közvetlenül az épület külső falán halad át. Kívül speciális átvezetéssel vagy ráccsal van lezárva, amely megakadályozza az eső bejutását és a rágcsálók behatolását, ugyanakkor lehetővé teszi az égéstermék szabad kiáramlását és a levegő beszívását (koaxiális rendszer esetén).

Ideális feltételek a vízszintes elvezetéshez

Kazánhelyiség a külső fal mellett – ha a kazán közvetlenül a külső fal mellett van elhelyezve, a vízszintes nyomvonal akár 1 méternél rövidebb lehet, és az aerodinamikai ellenállás minimális. Ez a leggyakoribb forgatókönyv a lakások gépészeti magjaiban és a családi házak pincei kazánhelyiségeiben.
Nincs lehetőség a tetőre jutni – például társasházakban, ahol a tető a lakóközösség tulajdona, és az abba való beavatkozás az egész közösség hozzájárulását és építési engedélyt igényelne.
Felújítás aknabontás nélkül – ha nincs használható kéményakna, vagy az tele van más vezetékekkel, a falon átvezetett vízszintes elvezetés lehet az egyetlen reális lehetőség nagyobb építési beavatkozás nélkül.
Kis teljesítményű, 24 kW-ig terjedő kazán – ezek a kazánok általában beérik a 60/100 mm-es koaxiális rendszerrel, amelynek 5 m-nél rövidebb vízszintes nyomvonalnál elegendő tartaléka van.

A vízszintes elvezetés korlátai és kockázatai

A vízszintes megoldás több olyan korlátot hordoz magában, amelyeket a gyakorlatban nem lehet figyelmen kívül hagyni:

A falban lévő átvezetésnek megfelelően tömítettnek és hőszigeteltnek kell lennie, különben fennáll a falazatban való páralecsapódás és a homlokzat átnedvesedésének veszélye.
A füstcső kitorkollása nem lehet közelebb 30–50 cm-nél az ablakoktól, ajtóktól és szellőzőnyílásoktól (a pontos távolságokat az EN 13384 szabvány és a kazángyártó utasításai határozzák meg).
Sűrűn beépített területeken gondot okozhat a kivezetés elhelyezése a szomszédos épületek vagy a növényzet miatt.
A több könyököt tartalmazó, hosszabb vízszintes nyomvonalak gyorsan kimerítik a füstcső maximális egyenértékű hosszát.
A füstcső külső vége erős szélben visszaáramlást hozhat létre – ezért speciális visszacsapó szelepeket vagy szelepes védősapkákat javasolnak.

Függőleges elvezetés a tetőn vagy a meglévő kéményen át – mikor a jobb választás

A függőleges füstcsővezetés felfelé irányítja az égésterméket – vagy közvetlenül a tetőhéjazaton át, vagy a meglévő kéményaknán keresztül. A régi kazánról kondenzációs kazánra való átállás felújításánál a meglévő kéményakna hasznosítása nagyon vonzó megoldás: nem kell falon és homlokzaton átvezetést készíteni, és ha az akna kellően méretezett, elegendő új műanyag vagy rozsdamentes vezetéket behúzni bele.

Mikor nyer egyértelműen a függőleges elvezetés

Meglévő, megfelelő keresztmetszetű kémény – az aknába flexibilis PP vagy rozsdamentes csövet helyeznek be, a kazánt adapteren keresztül csatlakoztatják, és a rendszer működőképes. A födémek és a homlokzat érintetlenek maradnak.
A külső faltól távolabbi kazánhelyiség – ha a kazán a lakás vagy a ház alaprajzának közepén van, a külső falig tartó vízszintes nyomvonal aránytalanul hosszú lenne, és könyököket igényelne. A meglévő kéményen át vezetett függőleges elvezetés elegánsabb.
35 kW feletti nagyobb kazánteljesítmények – nagyobb teljesítményeknél 80/125 mm-es vagy kétcsöves 2×80 mm-es rendszerre van szükség, ahol a függőleges vezetés a teljes nyomvonal hidraulikája szempontjából előnyösebb.
Több kazán kaszkádkapcsolása – két vagy több kondenzációs kazán kaszkádjánál az égésterméket rendszerint közös függőleges gyűjtőbe vezetik, amely a tető fölé torkollik.
Építészeti vagy hatósági korlátozások – műemléki övezetekben vagy a homlokzattal szembeni különleges követelmények esetén a falon átvezetett vízszintes átvezetés esetleg nem valósítható meg.

A függőleges vezetés bonyodalmai felújításnál

A függőleges megoldás sem buktatók nélküli. Ha a régi falazott kéményt szeretné hasznosítani, több dolgot ellenőriznie kell:

Az akna keresztmetszete – a régi, huzatos kazánhoz 150–180 mm belső átmérőre méretezett kémény túlméretezett lehet a kondenzációs kazánhoz, amelyhez elegendő egy 80 mm-es PP cső. A túlzott keresztmetszet nem automatikusan előny – növeli a hőveszteséget, és páralecsapódást okozhat az akna falazatában.
Az akna állapota – a régi falazott kémény lehet repedt, a régi kazán kormától eltömődött vagy nedves. A bélelés előtt az aknát kamerával át kell vizsgálni.
A bélelés szükségessége – a legtöbb régi aknába új csövet kell behelyezni (ez a bélelés), ami további költséggel jár. Általában flexibilis PP vagy rozsdamentes csöveket használnak.
Kondenzátum hosszú függőleges nyomvonalaknál – 6–10 m magasságnál egy éjszaka alatt több liter kondenzátum is lefolyhat. A szifont és a lefolyót helyesen kell méretezni.

A füstcső egyenértékű hossza – kulcsfontosságú számítási paraméter

A füstcső egyenértékű hosszának fogalma minden kondenzációs kazán műszaki kézikönyvében megjelenik, de sok szerelő felújításoknál nem ellenőrzi kellő alapossággal. Az egyenértékű hossz a vezeték tényleges hosszának és az egyes idomokhoz – könyökökhöz, szűkítőkhöz, T-idomokhoz – rendelt értékeknek az összege. Minden kazángyártó meghatározza az adott füstcsőtípus maximálisan megengedett egyenértékű hosszát.

Gyakorlati példa: a Protherm Gepard 23 MKV kazán 60/100 mm-es koaxiális rendszerrel 4 m maximális egyenértékű hosszal rendelkezik. Egy 90°-os könyök 1 m-nek számít, egy 45°-os könyök 0,5 m-nek. Ha 2 m vízszintes nyomvonala van + egy 90°-os könyök a kazánnál + egy 90°-os könyök az átvezetés előtt, a teljes egyenértékű hossz 2 + 1 + 1 = 4 m – tehát éppen a határon. További könyök hozzáadása vagy a nyomvonal meghosszabbítása már nagyobb átmérőre vagy más füstcsőtípusra való áttérést igényelne.

Ezekre az esetekre áll rendelkezésre például a Protherm adaptér na dymovody 80/125 mm A25KP, amely lehetővé teszi a nagyobb füstcsőátmérőre való áttérést, és ezzel lényegesen megnöveli a nyomvonal maximálisan megengedett egyenértékű hosszát – jellemzően 8–14 m-re az adott kazántól függően. Különösen akkor alkalmas, ha a nyomvonal nem egyenes, vagy ha a kazánhelyiség messze van a külső faltól vagy a kéményaknától.

Koaxiális vs. kétcsöves rendszer és annak hatása az irány megválasztására

A füstcső típusa szorosan összefügg a vezetés irányának kérdésével. A koaxiális rendszer (az égéstermék-cső a levegőköpenyen belül) elsősorban rövidebb vízszintes nyomvonalakhoz alkalmas, ahol a levegő és az égéstermék párhuzamosan, egyetlen kompakt csőben halad. A kétcsöves rendszer (az égéstermék és a levegő külön vezetése) nagyobb rugalmasságot nyújt hosszú függőleges nyomvonalaknál, mert a levegő helyben is bevezethető (pl. a kazánhelyiség szellőzőrácsán át), és az égésterméket csak egyetlen csővel kell hosszú nyomvonalon vezetni.

Ha felújítást tervez, és a kazán 80 mm-es PP rendszerhez (kétcsöveshez) való csatlakozással van felszerelve, lényegesen nagyobb maximális hosszakat érhet el – néha akár 30–50 m egyenértékű hosszt. Ez az érték gyakorlatilag bármilyen, az egész társasházon átmenő függőleges nyomvonalhoz megnyitja a kaput. A rendszerek közötti különbségekről többet tudhat meg a Koaxiális vs. kétcsöves égéstermék-elvezető rendszer – melyik a jobb című cikkben, közvetlenül ebben a Tudásközpontban.

Két kazán kaszkádkapcsolásához alkalmas a Protherm člen rozdvojovací Ø 2 x 80 mm R2KP, amely lehetővé teszi két kazán égéstermékének egyetlen közös függőleges gyűjtőbe való egyesítését. Ez a megoldás jellemző a társasházakra vagy a kaszkáddal rendelkező nagyobb családi házakra, ahol mindkét kazán égéstermékét egyetlen kéménykeresztmetszeten át vezetik felfelé.

Tipikus forgatókönyvek a felújítási gyakorlatból

1. forgatókönyv: Társasház, gázkészülék cseréje a lakás gépészeti magjában

Egy lakótelepi társasházban a fürdőszobai gépészeti magban lévő gázos átfolyós vízmelegítőt kompakt, 24 kW-ig terjedő kondenzációs kazánra cserélik. A kazán a külső fal mellett áll. A padlótól a mennyezetig mért magasság 2,6 m, a fal vastagsága 40 cm. Az épület külső köpenye 12 cm vastag, ragasztott homlokzati rendszerrel szigetelt. Megoldás: vízszintes koaxiális elvezetés 60/100 mm, a teljes nyomvonal 1 m-nél rövidebb. A Protherm zostava vodorovná 60/100 mm – 0,8 m, S1KP készletet használják – ez teljes szerelvénykészlet a vízszintes elvezetéshez, beleértve a falátvezetést és minden szükséges tartozékot. Ez a legegyszerűbb és árban legelérhetőbb beépítés.

2. forgatókönyv: Családi ház kandallóval, kazánhelyiség az alaprajz közepén

A családi ház kazánhelyisége a földszint közepén található. A légvonalbeli távolság a külső falig 5 m, a nyomvonal három könyököt és két helyiségen való átvezetést igényelne. A leszerelt kandallótól származó meglévő falazott kémény szabad, és a ház középső részén halad át. Megoldás: függőleges elvezetés a kéményaknán át, PP béleléssel. A kb. 200 × 200 mm keresztmetszetű régi kéményt Ø 80 mm-es flexibilis PP csővel bélelik, és külön levegővezetéket vezetnek a kazánhelyiségbe. A kazánról a PP füstcsőre való átmenetet a Protherm adaptér na dymovody 60/100 mm A1KP biztosítja abban az esetben, ha a kazán koaxiális kivezetéssel rendelkezik, és a füstcsövet külön oldják meg.

3. forgatókönyv: Új építésű ház, kazánhelyiség a garázsfal melletti gépészeti helyiségben

Az új építésű házban a gépészeti helyiség a garázsfal mellett helyezkedik el. A 35 kW teljesítményű kazánt földgázzal táplálják. A garázsfal közterülettel határos, így a vízszintes átvezetés a szomszédok szempontjából gond nélküli. A falig tartó légvonalbeli nyomvonal 1,5 m. Megoldás: 80/125 mm-es koaxiális rendszer vízszintes elvezetéssel, a teljes egyenértékű hossz 3 m körüli – jelentősen a határérték alatt. Előny: egyszerű szerelés, semmilyen tetőmunka.

4. forgatókönyv: Társasház, közös alagsori kazánház két kazán kaszkádjával

Egy társasház alagsorában lévő közös kazánház egyetlen nagy gázkazánról két, egyenként 50 kW-os kondenzációs kazán kaszkádjára tér át. A meglévő kémény áthalad az alagsor födémén, és az egész házon felfelé emelkedik. Megoldás: függőleges elvezetés a meglévő kéményen át, 150 mm átmérőjű rozsdamentes csővel való bélelés, mindkét kazán csatlakoztatása elosztóidomon keresztül. A kazánok helyes hidraulikai bekötéséhez a pripojovacia rampa ku kotlom Protherm pre medené rúrky szolgál, amely biztosítja a vízkeringés helyes hidraulikai kiegyenlítését a kaszkádban.

Anyagok és szabványok – mit kell teljesítenie a füstcsőnek felújításkor

Felújításoknál azzal a követelménnyel találkozunk, hogy minden új füstcsőnek meg kell felelnie az EN 1856-1 (fém füstcsövek), illetve az EN 14471 (műanyag füstcsövek) szabványnak. A kondenzációs kazánokra elsősorban a kondenzátummal szembeni ellenállás (W osztály), a nyomásálló kivitel (P osztály) és a koromégéssel szembeni ellenállás (G vagy O osztály) követelménye vonatkozik. Az STN EN 13384 szabvány határozza meg a füstcső számítási eljárását és méretezését.

A műanyag PP füstcsövek csak 120 °C-ig terjedő égéstermék-hőmérsékletre engedélyezettek (T120 osztály), ami az 50–80 °C-os égéstermék-hőmérsékletű kondenzációs kazánoknál biztonságos tartomány. A rozsdamentes füstcsövek ellenállóbbak (T200 osztály vagy magasabb), és hosszabb nyomvonalaknál, régi aknákba történő felújításoknál – ahol a kazán meghibásodása esetén magasabb hőmérséklet kockázata áll fenn –, illetve az anyag degradációja nélküli hosszabb élettartam iránti igény esetén használják őket.

Fontos továbbá a kötések helyes tömítése – minden kötést a gyártó eredeti tömítésével kell tömíteni, soha nem szilikonnal vagy más nem megengedett anyaggal. A kötéseket nem falazzák be és nem öntik be a falazatba – minden kötésnek felülvizsgálat céljából hozzáférhetőnek kell maradnia, vagy a gyártó által jóváhagyott, fix, bonthatatlan kötést kell alkalmazni. Az ellenőrzés és tisztítás céljából a füstcsövön legalább egy tisztítónyílásnak kell lennie.

A leggyakoribb hibák az elvezetés irányának megválasztásánál

Az évek gyakorlata és több tucat megrendelés során ugyanazok a hibák ismétlődnek, amelyek gondba sodorják a szerelőket és a vásárlókat:

Az egyenértékű hossz alábecsülése – a szerelő megméri a csővezeték fizikai hosszát, de nem számítja bele a könyököket. A kazán ezután nem megfelelően vezeti el az égésterméket, nő az égéstermék hőmérséklete, a ventilátor motorja 100 %-on dolgozik, és idő előtt elhasználódik.
A vízszintes vezetés rossz lejtése – a csővezeték vízszintes síkban van a kazán felé mutató lejtés helyett. A kondenzátum felgyülemlik, behatol a kazán égésterébe, és károsítja a hőcserélőt.
Nem megfelelő falátvezetés – hőszigetelés nélküli, szokásos kőműves átvezetést használnak. A füstcső körüli fal átnedvesedik, télen átfagy, és a vakolat megreped.
A füstcső kivezetése zárt térbe irányul – a vásárló maga zárja el a füstcső kitorkollását például felnőtt cserjékkel vagy a homlokzat felújítása során az állványra kifeszített ponyvákkal. Ennek következménye a CO-mérgezés.
A kitorkollás nyílásoktól való távolságára vonatkozó követelmények figyelmen kívül hagyása – a füstcső kitorkollása túl közel van a konyhaablakhoz. A vásárló égéstermékszagra panaszkodik a belső térben.
Bélelés nem megfelelő aknába – a régi, szilárd tüzelésű kazán kéményét természetes huzatra méretezték, és nagyobb keresztmetszetű. Kis PP csővel való bélelés után az aknában nagy légrés marad, amelyen télen hideg levegő hatol be, és lecsapódik a PP bélés külső felületén.

A hibákkal és azok diagnosztikájával részletesen foglalkozik a A kondenzációs kazánok füstcsöveinek gyakori hibái és égéstermék-szivárgásai című cikk ebben a Tudásközpontban.

Adminisztratív és biztonsági szempontok a felújításnál

A füstcső felújítása nemcsak műszaki ügy – jogi vonatkozása is van. A szlovák építési törvény szerint a kazán és a füstcső cseréje az építmény olyan megváltoztatásának minősül, amely bejelentést tehet szükségessé az építésügyi hatóságnál, vagy építési engedélyt igényelhet, a változtatás jellegétől és a helyi előírásoktól függően. Társasházakban a közös helyiségekbe (beleértve a kéményeket) való beavatkozáshoz a lakástulajdonosok közösségének hozzájárulása szükséges.

A beépítés befejezése után az új füstcsövet jogosult kéményseprőnek kell ellenőriznie, aki felülvizsgálati jegyzőkönyvet állít ki. E jegyzőkönyv nélkül a beépítés érvénytelennek minősül, és a biztosító káresemény esetén megtagadhatja a szolgáltatást. A felülvizsgálati jegyzőkönyv egyben feltétele annak, hogy a gázszolgáltató társaság üzembe helyezze a kazánt.

Összehasonlító táblázat: vízszintes vs. függőleges elvezetés

Szempont	Vízszintes elvezetés	Függőleges elvezetés
Alkalmasság fal melletti kazánnál	✔ Ideális	○ Kevésbé praktikus
Meglévő kémény hasznosítása	✗ Nem használható	✔ Ideális
Építési igényesség	Alacsony (1 nyílás)	Közepes–magas
Max. egyenértékű hossz (60/100)	4–8 m	4–8 m (azonos)
Kondenzátum elvezetése	Lejtést igényel	Önlejtés ↓
A szél hatása a kivezetésre	Nagyobb (szembeszél)	Kisebb (tető felett)
Kéményseprő/felülvizsgálat igénye	Igen	Igen
Alkalmasság kazánkaszkádhoz	Korlátozott	✔ Lényegesen jobb
Beépítés ára (viszonylagosan)	Alacsonyabb	Magasabb (bélelés)

Hogyan válasszuk ki helyesen a megoldást – döntési eljárás lépésről lépésre

Ha felújítás előtt áll, és nem tud dönteni, a következő eljárást javaslom, amely a gyakorlatban csökkenti a hibás tervezés kockázatát:

1. Állapítsa meg a kazán helyzetét a külső falakhoz képest. Ha a kazán 2 m-en belül van a külső faltól, és a nyomvonal nem igényel kettőnél több könyököt, a vízszintes elvezetés az első választás.

2. Ellenőrizze a meglévő kéményakna hozzáférhetőségét. Ha van szabad, működőképes akna, a béleléssel megvalósított függőleges elvezetés elegáns megoldás a homlokzat érintése nélkül.

3. Számítsa ki a tervezett nyomvonal egyenértékű hosszát mindkét variánsra, és hasonlítsa össze a kazán kézikönyvében szereplő határértékkel. Hagyjon legalább 15–20 % tartalékot a maximum alatt.

4. Ellenőrizze a kazán teljesítménytartományát. A 35 kW feletti teljesítményeknél valószínűleg 80/125 mm-es vagy kétcsöves PP rendszerre lesz szükség, ami megváltoztathatja a vezetés irányára vonatkozó megfontolásokat.

5. Konzultáljon kéményseprő céggel a meglévő kémény állapotáról (ha bélelést tervez), valamint tervezővel vagy az építésügyi hatósággal a bejelentés vagy engedély szükségességéről.

6. Csak ezután válassza ki a konkrét komponenseket. Az égéstermék-elvezető rendszerek a kazángyártóktól többnyire csak eredeti vagy tanúsított adapterekkel kompatibilisek. A kompatibilitásról bővebben A füstcső kompatibilitása a kazánnal: Protherm, Vaillant és más márkák című cikkben.

Leggyakoribb kérdések (GYIK)

Használhatom a kondenzációs kazánhoz a régi téglakéményt bélelés nélkül?

Nem. A régi falazott kémény nem vízzáró és nem légtömör, a kondenzátum behatolna a falazatba, és a kémény keresztmetszete sincs helyesen méretezve a kondenzációs kazánhoz. A meglévő aknába mindig új csövet kell behelyezni – megfelelő átmérőjű PP vagy rozsdamentes bélést. A műszaki okokon túl ezt a szabvány is megköveteli, és a kéményseprő csak a helyes béléssel rendelkező rendszerre állít ki felülvizsgálati jegyzőkönyvet.

Mi van, ha a vízszintes füstcsövem kitorkollása olyan udvarra irányul, ahol emberek járnak?

A füstcső kitorkollását úgy kell elhelyezni, hogy az égéstermék ne juthasson a személyek mozgási zónáiba, nyitott ablakokba, sem bejárati ajtókba. A minimális távolságokat a kazángyártó határozza meg (általában 30–50 cm az ablakoktól és ajtóktól, 50–100 cm az épületsarkoktól), valamint az EN 15450 szabvány. Ha a távolságok nem elegendők, meg kell változtatni a kivezetés helyét, vagy át kell térni függőleges elvezetésre.

Hány liter kondenzátum keletkezik naponta egy kondenzációs kazánnál?

A kondenzációs kazán teljes teljesítményén óránként kb. 1–3 liter kondenzátum keletkezik (a teljesítménytől és a visszatérő ág belépő hőmérsékletétől függően). Egy fűtési szezon alatt ez több száz liter. A kondenzátum savas kémhatású (pH 3–5), és egyes településeken semlegesítés nélkül nem vezethető közvetlenül a csatornába – ellenőrizze a helyi követelményeket. Függőleges elvezetésnél ez a kondenzátum a kazán edényébe folyik, vízszintes elvezetésnél a csővezetéknek megfelelő lejtéssel kell rendelkeznie, hogy a kondenzátum elfolyjon és ne gyűljön össze.

Biztonságosabb-e a vízszintes elvezetés a CO-szivárgás szempontjából, mint a függőleges?

Helyes beépítés mellett mindkét rendszer egyformán biztonságos. A CO-szivárgás kockázata mindig a kötések tömítetlenségével vagy a csővezeték sérülésével függ össze, nem a vezetés irányával. A vízszintes vezetés rövidebb és könnyebben ellenőrizhető, viszont a kivezetés a homlokzaton van, ahol könnyebben sérül fizikailag. A függőleges vezetés hosszabb, de a nyomvonal nagy része védett kéményben halad. A kulcs az, hogy minden kötés megfelelően tömített és rendszeresen felülvizsgált legyen. A felülvizsgálattal és a tisztítással külön cikk foglalkozik: A kondenzációs kazán füstcsövének tisztítása és karbantartása ebben a Tudásközpontban.

Meghosszabbítható-e később egyszerűen a vízszintes elvezetés, vagy átalakítható függőlegesre?

Az adott beépítéstől függ. Ha a kazánt 60/100 mm-es koaxiális rendszerrel szerelték be, és a nyomvonalat meg szeretné hosszabbítani, ellenőriznie kell, hogy az új egyenértékű hossz nem lépi-e túl a határértéket. Ha igen, adapterrel át lehet térni nagyobb átmérőre – például a Protherm adaptér na dymovody 60/100 mm A1KP segítségével. A vízszintesről függőlegesre való átállás a legtöbb esetben új födém- vagy falátvezetést igényel, ami építési beavatkozás – de műszakilag kivitelezhető, és ha van szabad akna, árban is elfogadható.

Mi a különbség a 60/100 mm-es és a 80/125 mm-es átmérő között vízszintes elvezetésnél?

A 80/125 mm-es rendszernek nagyobb az égéstermék-csatorna és a légrés keresztmetszete is, ami hosszabb nyomvonalakat és nagyobb kazánteljesítményt tesz lehetővé. Egy szokásos, 24–28 kW-ig terjedő lakossági kondenzációs kazánhoz elegendő a 60/100 mm, a 30–45 kW-os kazánokhoz a 80/125 mm-es rendszer ajánlott. Az átmérőváltó adapter, például a Protherm adaptér na dymovody 80/125 mm A25KP, lehetővé teszi a 60/100 mm-es kivezetésű kazán csatlakoztatását 80/125 mm-es füstcsőhöz – ezt akkor teszik, ha a nyomvonal hosszabb vagy több könyököt tartalmaz, és a kisebb átmérő kapacitása nem elegendő. A méretezésről többet talál Milyen átmérőjű füstcsőre van szükségem: 60/100 vagy 80/125 mm című cikkben.

Összegzés: nincs egyetemes válasz, van viszont helyes eljárás

A „vízszintes vagy függőleges elvezetés" kérdésre nincs egyetlen, minden helyzetre érvényes helyes válasz. A gyakorlatban a kazán épületen belüli elhelyezkedésének, a meglévő aknák hozzáférhetőségének, a kazán teljesítményének, az építészeti korlátoknak és természetesen a költségvetésnek a kombinációja dönt. A falon átvezetett vízszintes elvezetés gyors, olcsó, és rövid nyomvonal esetén rendkívül hatékony – ideális a lakásokhoz és a kisebb, külső fal mellett álló kazánnal rendelkező családi házakhoz. A kéményaknán át vezetett függőleges elvezetés előnyösebb az alaprajz közepén elhelyezett kazánoknál, nagyobb teljesítményeknél, kaszkádoknál, illetve akkor, ha a homlokzatot nem szeretnénk megbontani.

Magánál az irány megválasztásánál fontosabb az egyenértékű hossz kiszámításának alapossága, a kazánnal kompatibilis helyes komponensek kiválasztása, a lejtés betartása vízszintes vezetésnél, valamint a kéményseprői felülvizsgálat biztosítása a beépítés befejezése után. E lépések bármelyikének elhanyagolása előbb vagy utóbb megmutatkozik az egész rendszer teljesítményén, megbízhatóságán vagy biztonságán. A teljes égéstermék-elvezetők és füstcsövek kategóriában megtalálja a mindkét beépítéstípushoz szükséges komponenseket – a vízszintes elvezetésekhez való komplett készletektől az adaptereken, elosztókon át a függőleges megoldásokhoz való bélelőcsövekig.

Kérdése van ehhez a témához?

Nem tud dönteni, vagy konkrét helyzetet old meg a háztartásában? Írjon nekünk - szívesen tanácsot adunk.