Miért takarít meg energiát a tárolós vízmelegítés a átfolyós vízmelegítéshez képest

A terméket jelenleg előkészítjük.

De a többi kategóriát is megtekintheti.

Miért takarít meg energiát a tárolós melegvíz-készítés az átfolyós rendszerrel szemben – szakmai elemzés

Amikor a vásárló a tároló csatlakoztatására felkészített kazán és a klasszikus kombi kazán (átfolyós melegvíz-készítés) között dönt, a leggyakoribb kérdés így hangzik: „És olcsóbb lesz az üzemeltetése?" A válasz nem egyszerű, és számos tényezőtől függ – a háztartás létszámától a napi rutinon át egészen a rendszer hidraulikájáig. Ebben a cikkben mindkét elvet mélyrehatóan elemzem, konkrét számokkal összehasonlítom az energiamérlegüket, és megmutatom, mely helyzetekben takarít meg valóban a tárolós melegvíz-készítés, és mikor nem feltétlenül ez a legjobb választás.

Az átfolyós melegvíz-készítés elve – hogyan működik a gyakorlatban

Az átfolyós használati melegvíz-készítés (angolul „instantaneous" vagy „combi" elv) azt jelenti, hogy a kazán abban a pillanatban melegíti fel a vizet, amikor a felhasználónak szüksége van rá. A hideg víz belép a kazán hőcserélőjébe, a kazán hirtelen megnöveli a teljesítményét, és a víz a kimeneten használati melegvízként távozik. Nem keletkezik tárolt energia – ami nem kerül felhasználásra, azt nem is melegíti fel a rendszer.

Első pillantásra ez ideálisan hangzik. Semmilyen tárolóveszteség, semmilyen folyamatos hőmérséklet-tartás. A valóság azonban bonyolultabb:

A teljesítményigény rendkívül magas: Ahhoz, hogy a kazán elég gyorsan fel tudja melegíteni a vizet (a szokásos zuhanyzási vízmennyiség 8–12 liter percenként, a kádnál akár 15–18 l/perc), nagy hőteljesítménnyel kell rendelkeznie – jellemzően 20–28 kW-tal csak a használati melegvíz előállítására. Ez azt jelenti, hogy a kazán rövid ideig, de nagyon intenzíven, magas teljesítményen dolgozik.
A moduláció korlátozott: A kondenzációs kazán a legmagasabb hatásfokot alacsony teljesítményen és alacsony visszatérő hőmérsékleten éri el. Átfolyós melegvíz-készítésnél kénytelen maximális teljesítményre menni, ami csökkenti a kondenzációs hatás kihasználását.
A kimenő víz hőmérséklete ingadozik: Különösen alacsony áramlási sebességnél vagy több helyen egyidejűleg történő vízvételnél (zuhany + mosdó) a hőmérséklet szabályozása nehéz, és a kazán „ingázik" az indulás és a leállás között.
Újragyújtás és az ún. „szendvicshatás": Rövid vízvételnél (például kézmosásnál) a kazán elindul, kis vízmennyiséget túlmelegít, majd leáll, és a kimeneten a csővezetékben egy hideg vizes „ék" marad a következő meleg vízvétel előtt.

A tárolós melegvíz-készítés elve – mi történik valójában a rendszerben

Tárolós melegvíz-készítésnél a kazán nem a vízvétel pillanatában melegíti fel a vizet, hanem folyamatosan vagy beállított időszakokban tölti fel a tárolót melegvízzel (jellemzően 55–65 °C-ra). A tároló hőakkumulátorként működik – akkor halmozza fel az energiát, amikor az előnyös, és akkor adja le a felhasználóknak, anélkül hogy a kazánnak abban a pillanatban teljes teljesítményen kellene járnia.

Egy családi háztartás tipikus tárolójának térfogata 150–200 liter. Egy ilyen tároló elegendő 3–4 személy reggeli tisztálkodásához anélkül, hogy a kazánnak abban az időben dolgoznia kellene. A tároló felfűtése történhet például éjszaka, alacsony villamosenergia-tarifa mellett (ha elektromos fűtőbetéttel is kombinálva van), vagy reggel, a reggeli csúcs előtt.

Energetikai szempontból éppen ez a lényeges tényező: a kazán a tároló felfűtése során hosszabb ideig, egyenletesen, alacsonyabb teljesítményen és alacsonyabb visszatérő hőmérsékleten tud üzemelni – pontosan azok a feltételek, amelyek mellett a kondenzációs kazánok 105–109 %-os hatásfokot érnek el (a fűtőértékre vonatkoztatva).

A kondenzáció és összefüggése a melegvíz-készítés típusával – műszaki mélység

A kondenzációs kazán extra energiát nyer a földgáz elégetése során keletkező vízgőz kondenzációjából. Ez a kondenzáció csak akkor megy végbe, ha a füstgáz hőmérséklete a harmatpont alá csökken – földgáz esetén ez körülbelül 57 °C. Ehhez a visszatérő ág hőmérsékletének kellően alacsonynak kell lennie – ideális esetben 50 °C alatt, legjobb esetben 35–40 °C körül.

És itt van a lényeges különbség az átfolyós és a tárolós melegvíz-készítés között:

Átfolyós melegvíz-készítés: a kazánnak közvetlenül 50–60 °C-ra kell felmelegítenie a vizet (hogy a csaptelepnél kellemesen meleg víz folyjon). A visszatérő ág hőmérséklete ezért 40–55 °C lesz. A kondenzáció csak részben vagy egyáltalán nem megy végbe.
Tárolós rendszer fűtés közben: a fűtés primer köre 30–40 °C visszatérő hőmérséklettel is működhet (padlófűtés, alacsony hőmérsékletű radiátorok). A kazán ezekkel a paraméterekkel teljes kondenzációval, 106–109 %-os hatásfokkal dolgozik.
Tárolós rendszer – a töltési fázis: a tároló töltése közben a kazán ugyan 65–70 °C-ra emeli az előremenő hőmérsékletet, de ez a fázis időben korlátozott (30–60 perc), utána a kazán ismét visszatér az alacsony hőmérsékletű üzemmódba.

Konkrét energiamérleg – számok a gyakorlatból

Nézzük meg ezt egy konkrét példán. Vegyünk egy négytagú családot, melynek melegvíz-fogyasztása napi kb. 200 liter (40 °C-os hőmérsékleten), ami hideg vízzel való keverés után 60 °C-os (tárolóhőmérsékletű) vízből 50 liternyi tényleges fogyasztásnak felel meg.

„A" forgatókönyv – átfolyós melegvíz-készítés (kombi kazán):

200 l víz 10 °C-ról 40 °C-ra melegítéséhez szükséges energia: Q = m × c × ΔT = 200 × 1,163 Wh/(l·K) × 30 K = 6 978 Wh ≈ 7 kWh
A kazán hatásfoka átfolyós üzemben: kb. 88–92 % (korlátozott kondenzáció)
Tényleges gázfogyasztás: 7 kWh / 0,90 = 7,78 kWh gáz-fűtőérték
A kazán indításából/leállásából és a csővezetékben lévő „holt vízből" eredő veszteségek: +5–8 %
Összes fogyasztás: kb. napi 8,2–8,4 kWh gáz

„B" forgatókönyv – tárolós melegvíz-készítés (tároló csatlakoztatására alkalmas kazán):

Ugyanaz a 7 kWh hőenergia-igény
A kazán hatásfoka: 100–105 % a kondenzációnak és a stabil, alacsony hőmérsékletű üzemmódnak köszönhetően
A tároló hővesztesége (jól szigetelt 200 literes tároló): 1,5–2,5 kWh/nap
Tényleges fogyasztás: (7 + 2) kWh / 1,02 = 8,82 kWh ... látszólag több!
DE: ha a tároló éjszaka vagy a fűtési csúcson kívül töltődik, a kazán a fűtés szempontjából is hatékonyabban dolgozik – a fűtésen elért kombinált megtakarítás 5–12 %
Eredmény éves szinten (fűtés + HMV): 8–15 % megtakarítás a kombi kazánhoz képest

Ez a 8–15 %-os szám a német, osztrák és cseh tanúsító intézetek tanulmányaiban is visszatér. Nem drámai mérték, de 15 000 kWh éves gázfogyasztás mellett (szokásos családi ház) ez 1 200–2 250 kWh gázt jelent, ami kb. 0,08 €/kWh ár mellett évi 96–180 € megtakarítást jelent.

Mikor takarít meg többet a tárolós rendszer – és mikor kevesebbet

Őszintének kell lenni: a tárolós melegvíz-készítés nem mindig egyértelműen jobb. Több tényezőtől függ, amelyeket egyedileg kell mérlegelni.

Helyzetek, ahol a tároló jelentős megtakarítást hoz

Nagy háztartás (4+ fő): A melegvíz-fogyasztás rövid reggeli csúcsokba sűrűsödik. A tároló gond nélkül kiszolgálja 4–5 személy reggeli tisztálkodását anélkül, hogy a kazán teljes teljesítményen dolgozna.
Alacsony hőmérsékletű fűtés (padlófűtés, nagy felületű radiátorok): A kazán alacsony visszatérő hőmérséklettel dolgozik, maximálisan kondenzál, és a tároló ezt az előnyt nem rontja el.
Napelemes ház: A tároló feltölthető olcsó napelemes árammal (a tárolóban lévő elektromos fűtőbetéttel) vagy közvetlenül napkollektorokról. A kazán csak a hiányos napokon fűti fel a tárolót.
Kétzónás villamosenergia-tarifa: Még ha a kazán gázüzemű is, az elektromos fűtőbetéttel ellátott tároló feltölthető az éjszakai tarifában, így a kazán nappal gázt takarít meg.
Hőszivattyú kiegészítésként: A tároló természetes része a bivalens rendszernek, ahol a hőszivattyú kedvező hőmérsékleteken fűti a tárolót, a kazán pedig csak fagyok idején tölt utána.

Helyzetek, ahol a tároló előnye csökken

Egyszemélyes háztartás vagy pár: A napi melegvíz-fogyasztás kicsi, a tároló lassan cserélődik, és a tároló hővesztesége meghaladja a hatékonyabb égésből eredő megtakarítást.
Régi tároló megfelelő szigetelés nélkül: A veszteségek elérhetik a 3–5 kWh/napot, ami felemészti a kondenzáció teljes előnyét.
Magas hőmérsékletű fűtés (régi öntöttvas radiátorok, 75/60 °C): A kazán amúgy is magas hőmérsékleten dolgozik, a kondenzáció tároló nélkül is minimális.
Megfelelő tárolóprioritás-szabályozás nélküli kazán: Ha a kazán a tároló töltése közben nem kapcsolja ki a fűtést (prioritásszelep vagy szabályozás), egyidejű terhelés léphet fel, ami növeli a csúcsteljesítményt.

A tároló prioritásszabályozása – a hatékonyság kulcseleme

Sok vásárló nem tudja, hogy önmagában a tároló nem elég. Ugyanilyen fontos a prioritásszabályozás – az az elektronikus vagy hidraulikus logika, amely biztosítja, hogy a kazán a tároló töltése közben megszakítja (vagy jelentősen korlátozza) a fűtési kör ellátását. Enélkül az elem nélkül a kazánnak egyszerre kellene energiát szállítania a tárolóba és a radiátorokba is, ami magasabb teljesítményt és magasabb hőmérsékletet igényelne, ezzel pedig elveszne a teljes kondenzációs előny.

A modern kazánok, mint a Protherm Gepard Condens 25 MKO vagy a Vaillant VU 25CS/1-5 ecoTEC plus IoniDetect, ezt a prioritáslogikát közvetlenül a vezérlőegységbe integrálva tartalmazzák. A szabályozó „tudja", hogy a tárolót fel kell tölteni, ideiglenesen leállítja a fűtési kör szivattyúját, és a teljes teljesítményt a tároló töltésére irányítja. A töltés 30–60 percig tart, utána a kazán visszatér fűtési üzemmódba. Jól szigetelt épületben ezt a lakók észre sem veszik – a helyiségek hőmérséklet-csökkenése minimális.

A Protherm Panther Condens sorozat kazánjainál, például a Protherm Panther Condens 15 KKO esetében a tároló prioritásos felfűtését beépített háromjáratú szelep oldja meg, amely prioritásos üzemmódban a teljes primer kört a tároló hőcserélőjére kapcsolja át. Ez elegáns és megbízható hidraulikai megoldás külső szelep nélkül.

A tároló hővesztesége – mítosz vs. valóság

A tárolós melegvíz-készítés ellenzőinek leggyakoribb érve így hangzik: „A tároló folyamatosan veszít hőt, ez nyilván nem hatékony." Nézzük a valós számokat.

Egy minőségi, 80–100 mm poliuretán szigeteléssel ellátott tároló (pl. ErP C osztály vagy jobb) kb. 1,5–2,5 W sebességgel veszít hőt a környező tér hőmérsékletéhez képest mért minden 10 °C hőmérséklet-különbségre vetítve. Egy 200 literes tároló esetében, 60 °C-os víznél és 20 °C-os kazánházban (ΔT = 40 °C) ez a következőt jelenti:

Veszteségteljesítmény: 1,5 W/10°C × 40°C = 6 W ... vagy 2,0 W/10°C × 40°C = 8 W
24 óra alatt: 6–8 W × 24 h = 0,144–0,192 kWh
Valós mért értékek (a szelepeken és csatlakozásokon át távozó veszteségekkel együtt): 1,0–2,0 kWh/nap

Hasonlítsa ezt össze a kombi kazán indítási veszteségeivel: a kazán minden egyes indítása 0,02–0,05 kWh „parazita" veszteséget okoz (a primer hőcserélőben lévő hideg víz, amely hasznos hatás nélkül melegszik fel). Egy kombi kazán a háztartásban naponta 8–20 alkalommal indul csak a melegvíz-készítés miatt – ez napi 0,16–1 kWh veszteség pusztán az indításokból. És ebben még nincs benne a kihasználatlan kondenzációból eredő veszteség.

Következtetés: egy jól szigetelt tároló hővesztesége összemérhető vagy alacsonyabb, mint az átfolyós rendszer ismételt indításokból és nem teljes kondenzációból eredő parazita veszteségei.

A tároló hatása a kazán élettartamára

Ez az a szempont, amelyről az energetikai elemzéseknél gyakran megfeledkeznek, a szakmai gyakorlatban azonban nagyon fontos. Az égő minden egyes indítása és leállása jobban igénybe veszi a kazánt, mint a folyamatos üzem. A füstgázból kiváló sav óránkénti kondenzációja, a primer hőcserélő hősokkjai, az ismételt ciklizálás – mindez rövidíti az élettartamot.

Egy kombi kazán, amely átfolyós módon szolgálja ki a melegvíz-készítést, naponta 15–30 alkalommal indíthatja és olthatja el az égőt. A tárolóval és jól beállított szabályozással ellátott kazán naponta 1–3 alkalommal indul a tároló felfűtésére, fűtésre pedig a külső hőmérséklettől függően további 5–15 alkalommal. Az összes ciklusszám lényegesen alacsonyabb.

A kondenzációs kazánok gyártói a primer hőcserélő élettartamát 300 000 – 500 000 üzemórára garantálják, a ciklusok száma azonban nem korlátlan. Kevesebb ciklus = kevesebb kopás = hosszabb élettartam = alacsonyabb szervizköltségek és később szükséges kazáncsere. A tárolóba fektetett beruházás így részben az alacsonyabb szervizköltségeken keresztül is megtérül.

Valós példák a gyakorlatból – megbízások, amelyekre emlékszem

1. példa – családi ház, 4 fő, Pozsony, padlófűtés: Az ügyfélnek eredetileg 24 kW-os kombi kazánja volt. Éves gázfogyasztás kb. 18 000 kWh. Miután lecserélte egy Protherm Gepard Condens 12 MKO kazánra 200 literes tárolóval kombinálva, a fogyasztás 15 200 kWh-ra csökkent – ez 15,6 % megtakarítás. A házban padlófűtés volt, így a kazán 35/28 °C-on tudott üzemelni és maximálisan kondenzált. A tároló gond nélkül kiszolgálta a reggeli csúcsokat.

2. példa – kétgenerációs ház, 6 fő, magas hőmérsékletű radiátorok: Itt az eredmény kevésbé volt meggyőző. A radiátorok 70/55 °C-ot igényeltek. A kazán amúgy is minimálisan kondenzált. A tároló elsősorban komfortelőnyt hozott (elegendő melegvíz várakozás nélkül), de az energetikai megtakarítás csak 4–5 % volt. Javaslat: a radiátorok nagyobb felületű testekre cserélése sokkal nagyobb megtakarítást hozna, mint önmagában a tároló.

3. példa – új építésű ház napelemekkel, 3 fő: A 3 kW-os elektromos fűtőbetéttel ellátott tároló áprilistól szeptemberig gyakorlatilag ingyen töltődik napenergiával. A kazán csak télen szolgál a tároló utántöltésére. A napelem + tároló + kondenzációs kazán kombinációja 28 %-kal csökkentette az éves energiaköltségeket az eredeti, tároló nélküli kazánnal számoló kalkulációhoz képest.

Tárolós üzemre alkalmas kazánok – mire figyeljen a választásnál

Nem minden „tároló csatlakoztatásának lehetőségével" jelölt kazán egyformán alkalmas. A különbségek több területen jelentkeznek:

A tároló töltéséhez rendelkezésre álló teljesítmény: A kazánnak elegendő hőteljesítménnyel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a reggeli csúcs után gyorsan feltöltse a tárolót. 150 literes tárolóhoz elegendő a 12–15 kW, 200 literhez ideálisan 18–24 kW.
Beépített vagy külső hőcserélő a tárolóhoz: Az olyan kazánok, mint a Vaillant VU 246/5-3 ecoTEC pro, nem rendelkeznek beépített szekunder hőcserélővel – a tároló a saját, külső köpenyes hőcserélőjén keresztül töltődik. Ez elegáns és higiéniai szempontból is előnyös (az ivóvíz nem érintkezik a primer körrel).
Tárolóprioritásos szabályozás: Győződjön meg róla, hogy a kazán szabályozója (vagy a külső szabályozó) valóban tárolóprioritást valósít meg, nem pedig párhuzamos fűtést.
Az égő modulációja: Minél szélesebb a modulációs tartomány (pl. a névleges teljesítmény 15–100 %-a), annál egyenletesebben tudja a kazán tartani a tároló hőmérsékletét felesleges ciklizálás nélkül.
Legionella elleni védelem: A legtöbb modern szabályozó rendelkezik a tároló automatikus termikus fertőtlenítési programjával (heti egyszeri felfűtés 70 °C-ra), ami 55–60 °C-os tárolóhőmérséklet mellett higiéniai szempontból elengedhetetlen.

Ha egy konkrét kazán kiválasztásán gondolkodik, nézze meg a Hogyan válasszunk tároló csatlakoztatására alkalmas kondenzációs kazánt című cikkünket is, amelyben a választás szempontjai rendszerezetten szerepelnek, vagy a Protherm vs Vaillant: tároló csatlakoztatására alkalmas kazánok összehasonlítása című cikket a szlovák piac két legelterjedtebb márkájának konkrét összevetéséhez.

Telepítési szempontok, amelyek befolyásolják a valós megtakarítást

Még a legjobb, tárolóval ellátott kazán is működhet hatékonytalanul, ha rosszul van beszerelve. A gyakorlatból tudom, hogy a következő hibák gyakoriak és közvetlenül csökkentik az energiamegtakarítást:

Tároló fűtetlen pincében: Ha a környezeti hőmérséklet 8–10 °C, a tároló hővesztesége megkétszereződik. A tárolónak fűtött térben (kazánházban, gépészeti helyiségben) kell állnia, legalább 15 °C hőmérsékleten.
Túl hosszú HMV-vezeték: A tárolótól a vízvételi helyekig a vezetéknek a lehető legrövidebbnek kell lennie, különben a melegvíz lehűl a csőben, és a következő vízvételnél hideg víz folyik, amíg a vezeték újra fel nem melegszik. A cirkulációs szivattyú megoldja ezt a problémát, de csak megfelelő beállítás mellett (nem járhat 0–24-ben).
Helytelenül beállított tárolóhőmérséklet: A 45–50 °C nem elegendő (legionella-kockázat), de a 75 °C energiapazarlás. Napi üzemben az optimum 60–65 °C.
Hiányzó anód a tárolóban: A magnézium- vagy titánanód védi a tartályt a korróziótól. Nélküle a tároló idő előtt átrozsdásodik, és a veszteségek az oxidálódott felületen keresztül megnőnek.

A szerelési eljárásokkal részletesebben a Tároló csatlakoztatása kondenzációs kazánhoz – eljárás és követelmények című cikkünk foglalkozik, ahol konkrét bekötési sémákat és a szükséges csőméreteket is megtalálja.

A tároló és a napkollektoros rendszer kombinációja – szinergikus megtakarítás

A melegvíz-tároló ideális partnere a napkollektoroknak. A kétcsőkígyós (bivalens) tároló két hőcserélő kígyóval rendelkezik: az alsó a szoláris körhöz, a felső a kazánhoz csatlakozik. A szoláris kör napközben 40–55 °C-ra melegíti a tároló alsó részét. A kazán csak akkor lép közbe, amikor a tároló hőmérséklete a kívánt érték alatt van – tehát az esti órákban vagy borult napokon.

Szlovák viszonyok között a szolárrendszer (2–4 m² kollektorfelület) a melegvíz-készítés éves energiaigényének 50–70 %-át fedezi. A kazán így a maradékot biztosítja – és még hatékonyabban dolgozik, mert nem teljesen hideg vízzel kezd, hanem csak 40 °C-ról 60 °C-ra fűti fel a tárolót.

Környezeti szempont – kibocsátás és szénlábnyom

8–15 %-os gázmegtakarítás és 15 000 kWh éves gázfogyasztás mellett 1 200–2 250 kWh földgáz megtakarításáról van szó. A földgáz 0,202 kg CO₂/kWh emissziós tényezőjével számolva ez évi 242–455 kg CO₂ megtakarítást jelent. A kazán 20 éves üzemideje alatt ez 4,8–9,1 tonna CO₂ – ami évi 2 000–4 000 km személygépkocsival megtett út egyenértékese.

Ez a szempont egyre nagyobb gyakorlati jelentőséget kap a jogszabályok oldaláról is – az európai ErP (Energy Related Products) irányelv és annak szlovákiai átültetése egyre szigorúbban határozza meg a kazánok minimális szezonális hatásfokát. A tárolós melegvíz-készítés az egyik olyan tényező, amely segít teljesíteni ezeket a követelményeket.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK)

Mindig gazdaságosabb a tárolós melegvíz-készítés az átfolyósnál?

Nem, ez nem abszolút szabály. A tárolós rendszer főként nagyobb háztartásoknál (4+ fő), alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereknél (padlófűtés, nagy felületű radiátorok), valamint szoláris melegvíz-készítéssel vagy napelemekkel kombinálva hoz jelentős megtakarítást. Ezzel szemben egyszemélyes háztartásnál vagy magas hőmérsékletű fűtésnél (régi öntöttvas radiátorok) a különbség minimális lehet, sőt a tároló a hőveszteségek miatt akár enyhén növelheti is a költségeket. A döntés előtt mindig számolja ki a saját helyzetének konkrét paramétereit.

Mekkora a valós éves megtakarítás, ha kombi kazánról tárolós kazánra váltunk?

A szlovákiai gyakorlat alapján a megtakarítás az éves gázköltség 8–15 %-a, ami egy 15 000 kWh/év fogyasztású átlagos családi háznál a jelenlegi gázárak mellett évi 100–200 eurót jelent. A magasabb érték padlófűtés és a tároló szoláris előmelegítése esetén érhető el.

Mennyi melegvíz megy feleslegesen kárba a tárolóban? Nem nagyok a tároló veszteségei?

Egy modern, minőségi szigeteléssel ellátott tároló 24 óra alatt 1,0–2,0 kWh hőt veszít. Ez 0,08 €/kWh gázár mellett napi mindössze kb. 0,08–0,16 €, tehát évi 29–58 €. Ezeket a veszteségeket kompenzálja a kondenzációs kazán magasabb hatásfoka a tároló töltése közben, valamint a parazita indításokból eredő károk csökkenése. Egy régi, rozsdás, szigeteletlen tartály akár 4–6 kWh/napot is veszíthet – ilyenkor a gazdasági mérleg megfordul.

Kazánt kell cserélnem, ha tárolót szeretnék a meglévő kazánomhoz csatlakoztatni?

Ez a jelenlegi kazánjától függ. Egyes kombi kazánok rendelkeznek tárolókimenettel és tárolóprioritásos felfűtési logikával, mások nem. Ha régebbi kombi kazánja van ilyen csatlakozás nélkül, a leggyakoribb megoldás a csere egy „tároló csatlakoztatásának lehetőségével" jelölt kazánra (MKO, KKO és hasonlók), vagy külső háromjáratú szelep alkalmazása módosított szabályozással. Bármilyen átalakítás előtt javasoljuk a szerelővel való egyeztetést. További információt a Hogyan csatlakoztassunk tárolót a Protherm Panther Condens vagy Gepard Condens kazánhoz című cikkben talál.

Meddig tart a tároló felfűtése, és lesz-e ez idő alatt elég meleg nálam?

Egy 150 literes tároló felfűtése 20 °C-ról 60 °C-ra 12–15 kW teljesítmény mellett kb. 25–40 percig tart. Ez idő alatt a tárolóprioritásos szabályozó korlátozza vagy leállítja a fűtést. Jól szigetelt házban a helyiségek hőmérséklete 0,5–1 °C-kal csökken, amit a legtöbb ember észre sem vesz. A szabályozó ezután automatikusan visszakapcsolja a fűtést.

Biztonságos a 60 °C-os tárolóhőmérséklet – nem áll fenn a leforrázás veszélye?

A tároló higiéniai okokból (legionella elleni védelem) 60–65 °C-ra melegíti a vizet. A csaptelepekhez és a zuhanyokhoz azonban a víz hideg vízzel keverve jut el – a termosztatikus csaptelepek vagy a központi termosztatikus keverőszelep 38–42 °C-ra állítja be a kimenő hőmérsékletet. Egyúttal igaz, hogy a 60 °C-os tárolóhőmérséklet szokásos használat mellett nem jelent veszélyt, mert a tároló és a csaptelepek közötti vezetékeknek elegendő hőkapacitásuk van, a csaptelepek pedig szabályozottak. Gyermekes vagy idős személyeket ellátó háztartásoknál javasoljuk termosztatikus keverőszelep beépítését a tároló után, amely 45 °C-ra korlátozza a bevezetett víz maximális hőmérsékletét.

Összegzés – mikor van valóban értelme a tárolós melegvíz-készítésnek és mikor nincs

A tárolós melegvíz-készítés több hatás együttes érvényesülésének köszönhetően takarít meg energiát az átfolyós rendszerhez képest: a kondenzációs kazán alacsonyabb hőmérsékleteken, magasabb hatásfokkal dolgozik, kevesebbet ciklizál (ez meghosszabbítja az élettartamot), lehetővé teszi az olcsóbb, csúcsidőn kívüli energia kihasználását, és ideális partnere a megújuló energiaforrásoknak. Az összesített energiamérleg a tároló hővesztesége ellenére is kedvezőbb, mégpedig a szlovákiai háztartások többségénél.

A tároló egyértelműen megéri, ha: 3 vagy több tagú a háztartás, ha alacsony hőmérsékletű fűtése van vagy tervez ilyet, ha napkollektorokban vagy napelemekben gondolkodik, illetve ha elsősorban a kényelem számít (elegendő melegvíz a csúcsidőben is). Ezzel szemben egyszemélyes háztartásnál, minimális melegvíz-fogyasztás és magas hőmérsékletű fűtés mellett a tároló haszna csökken, és a beszerzési ára nem feltétlenül térül meg belátható időn belül.

Ha éppen egy tároló csatlakoztatására felkészített kazán kiválasztásán dolgozik, nézze meg Mekkora térfogatú melegvíz-tárolóra van szükségem a kazánomhoz vagy A tároló csatlakoztatására felkészített kazán és a kombi kazán közti különbség című cikkeinket. Ha pedig egy ilyen rendszer üzemeltetésének gyakorlati szempontjai érdeklik, a Melegvíz-tárolós kondenzációs kazán karbantartása és szervize című cikk megmutatja, mire kell figyelnie, hogy a rendszer a teljes élettartama alatt hatékonyan működjön.

Kérdése van ezzel a témával kapcsolatban?

Nem tud dönteni, vagy konkrét helyzetet szeretne megoldani a háztartásában? Írjon nekünk - szívesen tanácsot adunk.