Kazán és tartály összeállítás beszerelése: menete, követelmények és mit kell előre biztosítani

Kazán és tároló egység szerelése: teljes útmutató, műszaki követelmények és mit készítsünk elő előre

A kondenzációs kazánból és használati melegvíz-tárolóból álló egység ma a családi házak fűtésének és melegvíz-előállításának egyik leggyakoribb megoldása. Az átfolyós vízmelegítővel szemben a tároló kényelmes és energetikailag előnyös módot kínál a víz felmelegítésére, miközben a kondenzációs kazán maximális égési hatásfokot biztosít. Egy ilyen egység szerelése azonban nem egyszerű feladat – felkészülést, szakmai ismereteket, megfelelő tervdokumentációt és több műszaki szabvány betartását igényli. Ez a cikk végigvezeti Önt a teljes folyamaton az első helyszíni felméréstől egészen az üzembe helyezésig, mindezt valós kivitelezői tapasztalatokra támaszkodva.

Ha még mindig azon gondolkodik, milyen egységet válasszon, javasoljuk, hogy először olvassa el a Hogyan válasszunk kondenzációs kazánt melegvíz-tárolóval című cikket, amelyben megtalálja a választási szempontokat. A tároló térfogatának kérdéséhez pedig nézze meg a Mekkora tárolóra van szükségem: számítás a személyek és fürdőszobák száma alapján című írást. Ebben a cikkben abból indulunk ki, hogy az egységet már kiválasztotta, és magával a beszereléssel foglalkozunk.

Mi az a kazán és tároló egység: alapelvek

Mielőtt belevágnánk a szerelési útmutatóba, röviden ismételjük át, mit is szerelünk be tulajdonképpen. Az egység egy kondenzációs kazánból (fali vagy álló kivitelben), egy használati melegvíz-tárolóból (tárolós vízmelegítőből) és a köztük lévő hidraulikus összekötésből áll. A kazán hőcserélőn keresztül melegíti a tárolót – a tároló nem közvetlenül lánggal melegíti a vizet, hanem a kazán fűtési körének segítségével. Ily módon az ivóvíz mindig el van választva a fűtési körtől, ami higiéniai szempontból alapvető fontosságú.

A gyakorlatban kétféle fő összekötési móddal találkozunk: közvetlen hidraulikus összekötéssel (a kazánnak külön kimenete van a tároló számára), vagy hidraulikus váltón keresztüli összekötéssel, amelyet Thermolinknek is neveznek (jellemző a Protherm egységre). Arról, hogy a Thermolink P hogyan működik és mit nyújt, bővebben a Thermolink P és a kazán–tároló hidraulikus összekötése: hogyan működik című cikkben olvashat. E szöveg szempontjából fontos tudni, hogy az összekötés módja közvetlenül befolyásolja az alkatrészek elhelyezését és a vezetékek nyomvonalát.

Mit kell elintézni és előkészíteni még a szerelő érkezése előtt

A leggyakoribb probléma, amellyel a megrendeléseknél találkozunk, az építkezés felkészületlensége. A megrendelő megrendeli az egységet, egyeztet szerelési időpontot, de a szerelő érkezésének napján kiderül, hogy a kazánház nincs bevakolva, hiányzik a gázbekötés, vagy az elektromos hálózat nem a kívánt kivitelben készült el. Minden ilyen probléma meghosszabbítja a szerelés idejét és drágítja az egész projektet. Ezért most átvesszük, mi mindent kell előre biztosítania.

Tervdokumentáció és felülvizsgálatok

Ha új építésű házról vagy a gázvezeték felújításáról van szó, jogosultsággal rendelkező személy által készített gázbekötési terv szükséges. Ezt a tervet a gázszolgáltatónak jóvá kell hagynia. Érvényes dokumentáció nélkül a szerelést nem szabad megkezdeni. A kondenzációs kazánok esetében az is érvényes, hogy az égéstermék-elvezetést az STN EN 483 és az STN EN 15502 vonatkozó részeivel összhangban kell megoldani. Ha meglévő épületben cserél kazánt, ahol például régi, kéménybe kötött atmoszférikus kazán volt, nem elegendő egyszerűen a régi kéményre csatlakozni – szükség van a kémény felülvizsgálatára, és szinte mindig a bélelésre vagy az égéstermék-elvezető rendszer teljes átalakítására is (a kondenzátum savas kémhatású, és a régi falazott kémény korrodálódna).

Az elektromos bekötésre az érvényes, hogy a kazánt önálló, védett áramkörre kell kötni, legalább 10 A-es kismegszakítóval és RCD (áram-védőkapcsoló) védelemmel. Az elektromos pótfűtőbetéttel szerelt tárolók (egyes modellek rendelkeznek ilyennel) nagyobb kapacitású, önálló áramkört igényelnek. Ezt még a kazán szerelése előtt intézze el a villanyszerelővel.

Helyiség és építészeti előkészítettség

A kazánháznak vagy annak a helyiségnek, ahová az egység kerül, több feltételnek is meg kell felelnie:

• Befejezett vakolási munkák és száraz fal (a kazánt a falba rögzítik, a nedves fal megnehezíti a szerelést).
• Hidegvíz-bekötés visszacsapó szeleppel és hozzáférhető helyen lévő elzáróval.
• Csatornabekötés a kondenzátum és a tároló biztonsági szelepe számára (a tároló biztonsági szelepének szabad kifolyással kell rendelkeznie, nem csupán zárt edénnyel).
• Elegendő égési levegő biztosítása (C típusú – hermetikusan zárt égésterű – kazánoknál a levegő kívülről érkezik kétcsöves rendszeren keresztül, így nincs szükség szellőzésre, a régebbi B típusú – nyitott égésterű – kazánoknál viszont a helyiség szellőztetése szükséges).
• A helyiség hőmérséklete nem csökkenhet 5 °C alá (a fagy károsítaná a berendezést).
• A helyiség belmagassága legalább 2 m, de a nagyobb térfogatú tárolóknál (200 liter felett) a tároló állványa akár 180 cm magas is lehet, amit figyelembe kell venni.

Gázbekötés és annak paraméterkövetelményei

A 20–30 kW teljesítményű kondenzációs kazánok földgáz esetén névleges áramlásnál legalább 17–20 mbar túlnyomást igényelnek. A gázbekötést úgy kell méretezni, hogy a nyomás ne essen ezen érték alá akkor sem, ha egyidejűleg a tűzhely, a vízmelegítő és más gázkészülékek is üzemelnek. A kazán előtti gázcsapnak hozzáférhetőnek és működőképesnek kell lennie. A bekötővezetékre szennyeződésszűrőt szerelnek, új telepítéseknél pedig gáznyomás-szabályozót is, amennyiben a szolgáltató nem a megfelelő nyomáson szállítja a gázt közvetlenül.

Szükséges anyagok, szerszámok és segédeszközök

A tapasztalt szerelő felszerelten érkezik a munkára, a megrendelőnek azonban tudnia kell, mit foglal magában a telepítés, hogy helyesen tudja értelmezni az árajánlatot, és ne érje meglepetésként a „többletmunka”. Íme az áttekintés arról, mit igényel egy tipikus egységszerelés:

Anyagok a fűtési körhöz

• Rézcsöves vagy rozsdamentes összekötések a kazán és a tároló között (átmérő jellemzően 3/4" vagy 1", a kazán teljesítményétől és a tároló típusától függően).
• Gömbcsapok minden csatlakozáson – a tárolókör előremenő és visszatérő ágának egyaránt elzárhatónak kell lennie, hogy a tárolót a teljes rendszer leürítése nélkül le lehessen választani.
• Ürítőszelep a tárolókör legalacsonyabb pontján.
• Tömítések, kenderszál vagy teflonszalag (a kötések típusától függően).
• Tágulási tartály a tárolókörhöz, ha a kazán saját tágulási tartálya nem elegendő (a modern kondenzációs kazánok többsége rendelkezik tágulási tartállyal a fűtési kör számára, a HMV oldalit azonban a gyártó előírásai szerint külön kell megoldani).
• Biztonsági szelep a tárolókörhöz (a HMV oldalon jellemzően 6 bar értékre beállítva).

Anyagok a gázoldalhoz

• Flexibilis gázcső vagy fix réz-/acélcsövezés a gázcsaptól a kazánig.
• Gázszűrő (ha nincs a bekötővezetéken).
• Gázkötések tömítése (gázra hitelesített anyag, nem közönséges kenderszál).

Anyagok az égéstermék-elvezetéshez

• Csövek és idomok az égéstermék-elvezető és égési levegő rendszerhez – 60/100 mm átmérő (koncentrikus) vagy 80/80 mm (twin pipe) a kazán és a terv szerint.
• Kondenzátumgyűjtő vagy szifon a kondenzátum számára.
• Esővédő fedél a homlokzati vagy tetőkivezetéshez.

Szerszámok

A szerelő szerszámkészlete egy ilyen munkánál a következőket tartalmazza: ütvefúró, kulcskészlet (17–32 mm), csővágó, rézcsőhajlító, forrasztókészülék vagy présszerszám, gázérzékelő, nyomásmérő, digitális hőmérő, multiméter, valamint a nélkülözhetetlen habosított ragasztószalag a vezetékek hőszigeteléséhez.

A szerelés menete lépésről lépésre

Most rátérünk magára a folyamatra. Egy fali kondenzációs kazán tipikus telepítését írjuk le (például Vaillant VU 246/5-3 ecoTEC pro + VIH R 150 B) álló tárolóval, családi ház kazánházában.

1. lépés: Kimérés és a kazánkonzol rögzítése

Minden fali kazánhoz szerelősablont vagy konzolt mellékelnek. Ezt a konzolt olyan magasságban helyezik a falra, amely figyelembe veszi a kazán alatti vagy melletti tároló helyigényét, valamint a szervizelhetőséget is (jellemzően a kazán alsó éle 1,2–1,5 m-re a padlótól). A falnak teherhordónak kell lennie – a vízzel feltöltött kazán 30–50 kg-ot nyom. A rögzítés vegyi dűbelekkel vagy olyan tiplikkel történik, amelyek legalább a berendezés tömegének kétszeresét bírják. A konzol elhelyezése után rendszerint azonnal felrajzolják a csatlakozási pontok helyét (előremenő, visszatérő, gáz, kondenzátum, elektromos), és kifúrják a falátvezetéseket, amennyiben falon átvezetett szerelésről van szó.

2. lépés: A tároló telepítése

A tárolót a helyére állítják – vagy közvetlenül a kazán alá (ha olyan egységről van szó, mint a Vaillant VU 246/5-3 ecoTEC pro + VIH Q75 B, ahol a 75 literes tároló közvetlenül a kazán alatt függhet), vagy a kazán mellé a padlóra. Az álló tárolókat (120, 150, 200 liter) rendszerint a kazán mellé helyezik. A tárolót vízmértékkel szintezik, álló modelleknél pedig a stabilitás érdekében adott esetben a falhoz rögzítik (különösen a 150 liter feletti, vízzel feltöltött tárolóknál, ahol a tömeg meghaladja a 200 kg-ot). Ennél a lépésnél gondolni kell arra is, hogy a tároló hozzáférhető maradjon a magnéziumanód jövőbeni cseréjéhez – ehhez a nyíláshoz legalább 50 cm szabad hely szükséges.

3. lépés: A kazán felfüggesztése és a vezetékek bekötése

A tároló elhelyezése után következik a kazán felfüggesztése. A kazánt óvatosan a konzolra akasztják és rögzítik. Most jön a bekötési fázis, amely a legtöbb szakértelmet és figyelmet igényli. A következő sorrendben dolgozunk:

1. A kazán–tároló fűtési kör összekötése: a kazán melegvíz-kimenete a tároló hőcserélőjébe, a visszatérő a tárolóból vissza a kazánba. Ezeket a vezetékeket hőszigetelni kell (legalább 13 mm szigetelés). Mindkét oldalon elzárószelepnek kell lennie.
2. Az épület fűtési vezetékeinek bekötése: előremenő a radiátorok/padlófűtés felé és visszatérő a radiátorok felől. Itt kerül beépítésre a fűtési kör tágulási tartálya is, ha nincs beépítve a kazánba.
3. A hidegvíz bekötése a tárolóba: visszacsapó szeleppel és nyomáscsökkentő szeleppel (ha a hálózati nyomás 6 bar felett van). Itt kerül beépítésre a biztonsági szelep is (6 bar) szabad csatornakifolyással.
4. Csatlakozás a HMV-elosztásra: a tároló melegvíz-kimenete az épület melegvíz-vezetékeibe.
5. Kondenzátum-elvezetés: a kazán (és néha a tároló is) kondenzátumot termel, amelyet a csatornába kell vezetni. A kondenzátum enyhén savas (pH 3–5), ezért egyes önkormányzatok semlegesítő egységet írnak elő. Az elvezetést mindig szifonozni kell, hogy a szennyvízcsatorna szaga ne juthasson vissza.

4. lépés: A gázbekötés kialakítása

A gázcsap és a kazán gázbemenete közötti összekötés hitelesített gázcsővel vagy fix csővezetékkel készül. A flexibilis gázcső nem vezethető át falon vagy födémen – ilyen esetekben fix csövezés szükséges. A kazán elé gázszűrőt szerelnek. A gázbekötés elkészülte után a gázszerelvényen nyomáspróbát végeznek 150 mbar túlnyomással, legalább 10 percen keresztül, nyomásesés nélkül.

5. lépés: Égéstermék-elvezetés és égési levegő

A kondenzációs kazánok kizárólag C kivitelben működnek (zárt égéstér, kültéri levegővel). Az égéstermék-elvezető és levegőbevezető rendszer koncentrikus (egyik a másikban) vagy kétcsöves (twin pipe). A C3 kivitel (függőleges, tetőre) vagy a C13 kivitel (vízszintes, homlokzatra) a leggyakoribb. Fontos paraméterek:

• A 60/100-as koncentrikus vezeték maximális hossza jellemzően 6–8 m egyenes egyenérték, minden 90°-os könyök 1–2 m-t von le ebből a korlátból.
• Az égéstermék-elvezető csőnek legalább 3°-os lejtéssel kell a kazán felé lejtenie, hogy a visszafolyó kondenzátum ne akadályozza az égéstermék áramlását.
• A homlokzati kivezetésnek legalább 0,5 m-re kell lennie bármilyen épületnyílástól (ablak, ajtó, szellőző), és legalább 0,3 m-re a terepszint felett.
• Twin pipe rendszernél (80/80) a vezetékek hosszabbak lehetnek – jellemzően akár 40–80 m, ami előnyös az épület belsejében mélyen elhelyezkedő kazánházaknál.

6. lépés: Elektromos bekötés és szabályozás

A kazánt fix bekötéssel, leválasztható sorkapcsokon keresztül, vagy a gyártó utasítása szerint dugaszolóval csatlakoztatják az elektromos hálózatra. A modern kondenzációs kazánok többsége (köztük a Vaillant ecoTEC pro és a Protherm Gepard Condens) beépített elektronikával rendelkezik, amely magában foglalja a kazánszabályozót. Ehhez csatlakoznak a külső érzékelők: a külső hőmérséklet-érzékelő az időjárásfüggő szabályozáshoz, a szobatermosztát vagy az intelligens vezérlőegységek (Vaillant multiMATIC, Vaillant sensoHOME, Protherm Thermolink). A szabályozás kábelezése a fal mentén kábelcsatornában halad, és el kell választani az erősáramú szereléstől (legalább 5 cm). A termosztátkábel jellemzően 2–5 eres attól függően, hogy egyszerű termosztátról vagy OpenTherm kommunikációról van szó.

7. lépés: A rendszer feltöltése és légtelenítése

Az első indítás előtt a rendszert fel kell tölteni vízzel és légteleníteni kell. A fűtési kört kezelt vízzel töltik fel – kemény víz esetén (300 µS/cm felett) korróziógátlót és vízlágyítót használnak, hogy megelőzzék a kazán hőcserélőjének vízkövesedését. A körben lévő víz mennyiségének és a tágulási tartály beállításának meg kell felelnie a tervnek. A nyomás hideg állapotban 1,5–2 bar legyen. A tárolót a hidegvíz oldaláról töltik fel, és a HMV-kimeneten lévő szelepeken keresztül légtelenítik – kinyitja a melegvizes csapot, és megvárja, amíg a vízsugár buborékmentesen, egyenletesen folyik.

8. lépés: Első indítás (üzembe helyezés)

Az első indítást kizárólag a gyártó által feljogosított szerviztechnikus vagy hitelesített szervizpartner végezheti. Ez szerződéses feltétele a garancia érvényességének – az olyan gyártók, mint a Vaillant és a Protherm, megkövetelik az üzembe helyezés regisztrálását a szervizrendszerükben. Az első indítás során a következőket ellenőrzik:

• Az összes gázkötés tömörsége (szappanos oldatos próba vagy gázérzékelő)
• A gázbekötés helyes beállítása (túlnyomás, gázmennyiség névleges és részterhelésen)
• Az ionizációs áram ellenőrzése (lángjel)
• Az égéstermék-elvezetés helyes működése – huzat és füstgázhőmérséklet mérése
• A kazán paraméterezése a telepítés szerint (gáztípus, teljesítmény, a tárolófűtés beállítása)
• A tárolókör működése – annak ellenőrzése, hogy a kazán ténylegesen átvált tárolófűtés üzemmódba, a tároló felmelegszik a beállított hőmérsékletre, és a tárolótermosztát megfelelően kikapcsolja a kazánt
• A HMV kifolyási hőmérsékletének ellenőrzése – legionella-kockázat esetén ajánlott a tároló hőmérsékletét legalább 60 °C-ra állítani, a szokásos komforthoz azonban elegendő az 55 °C is

A Vaillant és Protherm egységek telepítésének sajátosságai

A gyakorlatban leggyakrabban két márkával találkozunk, ezért mindkettőhöz felsorolunk néhány gyakorlati részletet.

Vaillant ecoTEC pro VIH tárolókkal

A Vaillant VU 246/5-3 ecoTEC pro + VIH R 120 B egység tipikus példája a 3–4 fős családok számára készült kompakt összeállításnak. A VU 246/5-3 kazán teljesítménye 3,2–24,1 kW, tárolóköre pedig legfeljebb 80 °C-os előremenő hőmérséklettel dolgozik. A VIH R 120 tároló térfogata 120 liter, és rozsdamentes hőcserélővel van felszerelve. Fontos részlet a Vaillant egységek telepítésénél: a tárolótöltő szivattyú a kazánba van építve, így nincs szükség külső tárolóköri szivattyú beépítésére – ez jelentősen egyszerűsíti a hidraulikát. A tároló és a kazán összekötése közvetlen hidraulikus bekötéssel, 22 mm átmérőjű rézcsővel valósul meg. A Vaillant ezekhez az egységekhez különleges konfigurációt is kínál multiMATIC 700 szabályozóval (lásd VU 246/5-3 ecoTEC pro + VIH R 150 B multiMATIC 700 szabályozóval), ahol a szabályozó a csomag része – ez padlófűtés vagy kevert körök telepítésénél előnyös.

Protherm Gepard Condens Thermolink P-vel

Az olyan összeállításoknál, mint a Protherm Gepard Condens 25 MKO + FE 120 BM alsó + Thermolink P, az elv némileg eltérő. A Thermolink P egy hidraulikus váltó, amely egyben a tárolókör alapszabályozásaként is szolgál. Az FE 120 BM tároló alsó csatlakozású (innen a „dolná”, azaz alsó megnevezés), és a rétegződés elvét használja – a hideg víz alulról lép be, a meleg fent marad. A szerelésnél be kell tartani a tároló helyes tájolását, és meg kell győződni arról, hogy a Thermolink P a gyártó kapcsolási rajza szerint van beépítve – a be- és kimeneti csonkokat nem szabad felcserélni, különben a tároló nem fog megfelelően működni. A Gepard Condens 25 MKO kazán modulált teljesítménye 5–25 kW. Kisebb házakhoz és lakásokhoz létezik a Protherm Gepard Condens 12 MKO + FE 120 BM alsó + Thermolink P is, 12 kW maximális teljesítménnyel – ez a megoldás például lakáshoz vagy 120 m² alapterületig terjedő kisebb családi házhoz alkalmas.

A vezetékek hőszigetelése: miért fontosabb, mint gondolná

A kazán és a tároló közötti vezetékek hőszigetelése a szerelés egyik leggyakrabban alábecsült szempontja. A gyakorlatban látunk olyan telepítéseket, ahol a kazánt mindössze 1–2 méter csővezeték választja el a tárolótól, szigetelés nélkül azonban a hőveszteség elérheti a melegvíz-készítés éves energiafogyasztásának 5–10 %-át. Ez évi 50–150 € feleslegesen elfogyasztott gázt jelenthet. Az STN EN 12828 a fűtési vezetékek szigetelését legalább a csősugárnak megfelelő vastagságban javasolja – a DN 22 mm-es csőhöz tehát legalább 13 mm szigetelés, a DN 28 mm-eshez legalább 20 mm szükséges. Az anyag legtöbbször polietilén hab vagy szintetikus kaucsuk szigetelés (Armaflex). A szigetelésnek zártnak kell lennie, minimális számú illesztéssel, és a falátvezetéseknél sem szabad megszakadnia.

Üzembe helyezés és a dokumentáció átadása

A sikeres első indítás után a szerelőnek több fontos dokumentumot és információt kell átadnia a megrendelőnek. Ezt a részt a gyakorlatban sajnos alábecsülik, pedig kulcsfontosságú mind a garancia, mind a biztonság szempontjából.

Dokumentáció, amelyet meg kell kapnia

• A gázszerelvény felülvizsgálati jegyzőkönyve – az 508/2009 Tt. sz. rendelet szerinti jogosultsággal rendelkező felülvizsgáló technikus készíti el. E jegyzőkönyv nélkül a telepítés formálisan illegális.
• Üzembe helyezési jegyzőkönyv – a gyártóknak (Vaillant, Protherm) saját nyomtatványaik vannak, amelyeket a feljogosított szerviztechnikus tölt ki. Ez a jegyzőkönyv a garancia feltétele.
• Kezelési útmutató az adott nyelven – a megrendelőt tájékoztatni kell a kazán kezeléséről, a hőmérsékletek beállításáról, az éves szervizről és a hibák esetén követendő eljárásról.
• Garancialevél – szabályszerűen kitöltve és igazolva.
• Kapcsolási rajz – hogyan kapcsolódnak egymáshoz a hőforrások, a körök és a tároló, az elzárók és a szervizeléshez szükséges pontok megjelölésével.

Beállítások, amelyeket el kell magyarázni a megrendelőnek

A tapasztalt szerelő 10–15 percet szán az alapvető kezelés elmagyarázására. A megrendelőnek tudnia kell: hogyan állítsa be a fűtés és a tároló hőmérsékletét, hogyan kapcsolja be és ki a nyaralás üzemmódot (fagyvédelem), hogyan növelje a rendszernyomást (utántöltő szelep), hogyan cserélje ki vagy ellenőrizze a kazán biztosítékát. Ezek az alapismeretek megelőzik a felesleges szervizkiszállásokat, amikor a megrendelő csak azért hívja a szerelőt, mert a kazánja „nem működik” – a probléma pedig mindössze egy kikapcsolt termosztát vagy a 30 °C-ra állított tárolóhőmérséklet.

Egy tipikus, egytárolós rendszer hidraulikus kapcsolási rajza

A következő ábra egy kondenzációs kazán és tároló tipikus bekötését szemlélteti családi házban, két fűtési körrel (radiátorok + padlófűtés) és egy HMV-tárolóval.

A leggyakoribb szerelési hibák és hogyan kerüljük el őket

A szakmában eltöltött évek után tudjuk, mely hibák ismétlődnek. Nem azért soroljuk fel őket, hogy démonizáljuk a szerelőket, hanem azért, hogy a megrendelő tudja, mire figyeljen a munka átvételekor.

• Tároló a vezetékek hőszigetelése nélkül – ahogy említettük, felesleges hőveszteséghez vezet. Követelje meg, hogy a szerelő szigetelje le az összes melegvizes vezetéket.
• A tároló biztonsági szelepének elhagyása vagy annak helytelen elvezetése – a tároló biztonsági szelepének szabad kifolyással kell rendelkeznie, nem csupán zárt könyökkel. Ellenkező esetben magas nyomásnál a tároló károsodhat.
• Az égéstermék-elvezető cső helytelen lejtése – az égéstermék-elvezető csőnek a kazán felé kell lejtenie, nem a kazántól elfelé. Ha a lejtés fordított, a kondenzátum összegyűlik a csőben, ami rezgésekhez, „gluglu” hanghoz és a kazán fokozatos károsodásához vezet.
• Korróziógátló használatának elmulasztása a fűtési körben – kemény vízben a kazán hőcserélője gyorsan vízkövesedik. A korróziógátló ára 10–30 €, a hőcserélő cseréjéé 300–600 €.
• Az üzembe helyezés elmulasztása feljogosított technikus által – a megrendelő a szomszéd sógora által végzett szerelés után maga indítja be a kazánt, és nem tudja, hogy ezzel elvesztette a garanciát. A gyártók ezt a garancia érvényesítésekor ellenőrzik.
• Túl kicsi tágulási tartály – felújításoknál, amikor a régi kazánt kondenzációsra cserélik nagyobb rendszer mellett, az eredeti tágulási tartály gyakran alulméretezett. Az új kazánba 10–12 literes tartály lehet beépítve, a nagy víztérfogatú rendszer viszont 18–25 literes tágulási tartályt igényel.

Biztonsági követelmények és szabványok, amelyeknek a szerelésnek meg kell felelnie

A kondenzációs kazánból és tárolóból álló egység telepítése Szlovákiában több előírás hatálya alá tartozik. A legfontosabbakat soroljuk fel:

• STN EN 12828 – Épületek fűtési rendszerei – Melegvizes fűtési rendszerek tervezése
• STN EN 13384 – Égéstermék-elvezetés, kémények
• A SZK MPSVR 508/2009 Tt. sz. rendelete – műszaki berendezések, beleértve a nyomástartó berendezéseket (a melegvíz-tároló nyomástartó berendezés)
• STN 38 6405 – Gázberendezések – üzemeltetési alapelvek
• Az 555/2005 Tt. sz. törvény az épületek energiahatékonyságáról – az új telepítések feltételei
• Az égéstermék-elvezető rendszerek gyártóinak előírásai – minden kazángyártó előírja az égéstermék-elvezető utak maximális hosszát és konfigurációit, ezek túllépése nem megengedett

A gázfelülvizsgáló technikusnak érvényes, a Műszaki Felügyelet (TI SR) által kiadott, gázberendezésekre vonatkozó E1 csoportú jogosultsággal kell rendelkeznie. Érvényes, jogosult személytől származó felülvizsgálati jegyzőkönyv nélkül a telepítés jogilag nincs rendben, és biztosítási esemény (például gázszivárgás, tűz) esetén a biztosító megtagadhatja a kártérítést.

Mi befolyásolja a szerelés teljes árát

A megrendelők gyakran kérdezik tőlünk, miért térnek el ennyire a szerelési árak az egyes cégeknél. Íme a fő tényezők, amelyek az árat befolyásolják:

• Kérdése van ehhez a témához?

  Nem tud dönteni, vagy konkrét helyzetet old meg otthonában? Írjon nekünk - szívesen tanácsot adunk.

  Vezeték- és keresztnév Ne töltse ki ezt a mezőt:

  Email

  Üzenet